Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Der Gusztav-Adolf-Verein

103 A hivatalbani kitartás és a legnagj'obb életszivóssag a III. kerületbeli lelkészeknél mutatkozik. Miután e kerület az ország északi részétől a legdélibb részig elnyúlik s ennélfogva az ország minden klímájában s levegőjében particzipál, mely tényezők az élethosszuságra némi befolyással szoktak lenni, nem lehet e kedvező eredményt sem egyik sem másikban keresni, hanem inkább csak szerencsés véletlennek tartandó. Az új választási esetek a fogyatkozással aránylagos viszonyban állanak. Legtöbb az eset a II. kerületben, 22-62, legkisebb a Ill-ikban, t. i. 13-65 perczent. A mi szóval annyit is jelent, hogy a II-ikhan a lelkészek legkevésbé, a Ill-ikban legjobban vannak helyzetökkel megelégedve. Az I. és IV-ben a változás nem sokat különbözik egymástól. Az 18-44, ez 19 26 perczent. Ezen a két névtár összehasonlításából mutatkozó mindennemű változásokra bizonyos nézetet állapítani még eddig nem lehet. Erre több tapasztalat kívántatik. S hogy erre nézve is megtörténjék a figyelés, melynek eredménye szerint törvényszerűségről vagy véletlenről lehet beszélni, az a főczélja e kimutatásnak. A jelenleg hivataloskodó lelkészek sorából hasonló fogyatkozási viszonyt feltéve ö

1^ év kell, míg a 84 segédlelkész czéljához, önálló hivatalhoz jut. De miután hittani intézeteink ujaknak jövését jelzik, ismeretes választási rendszerünknél fogva egynél több fog kénytelen lenni ezen idő folyaton túl is életsorsának fordulatára türelemmel várakozni. A felügyelői intézmény legjobban van kifejlődve a IV. kerületben, ahol csak három gyülekezet tesz kivételt. Kirnbauer Sándor. MiPtli, Der Gustav-Adolf Verein in den ersten 50 Jahren seines Bestehens von Dr. H. F. von Criegern, Leipzig 1882. Der Gustav-Adolf Verein in Haupt und Gliedern von Julius Oscar Zenker, Leigzig 1882. II. A rendezett állapotok visszatértével visszatért azonban az egylet régi virágzása is, s a következő évi gyűlések majd mindenike ujabb jelét adta annak, hogy a czél, melyet az az egylet maga elé tűzött, mindinkább nyer külső és belső erőben. Igy az 1851. gyűlés meghozta a bajorok csatlakozását az egylethez, kik eddig, részint mert azt hitték, hogy az egylet politikai czélokat követ, részint mert az egyletet „negativ" álláspontú egyháziatlan intézménynek tartották, idegenkedtek volt tőle (47. ].). Az 1852-iki, Wiesbadenben megtartott gyűlés a nők munkájának e téren lett kezdete. Jonas, berlini lelkész jelentette be, hogy egy asszony aranylánczot hozott, emléket régi jobb időkből azon kéréssel, hogy azt két szegény gyülekezet javára fordítsa. Azonkívül a berlini hölgyek nagyobb száma is, indíttatva a vágytól, hogy az egylet javára valamit tegyen, zeneestélyeket rendezett, s ez által több száz tallért összehozott. Egyúttal azt az indítványt nyújtotta be nevezett lelkész, hogy a főegyletek felhivassanak hasonló szövetkezetek és zenetársulatok életbe léptetésére. Ez kezdete lett a Gr. A. nőegyleteknek, melyek azóta 391-re szaporodtak, s a tanítók és lelkészek személyi szükségleteiről való gondoskodás, a confirmandus intézetek számára szükséges fehérnemű készítése s az istentisztelet számára való szent edények megszerzése által áldásosán működnek, s egyesek a helyökbeli férfiegyleteket is túlszárnyalták. 1857-ben ünnepelte 25 éves jubileumát az egylet. Örömét megzavarta Grossmannnak, egyik alapitójának és főtámaszának halála, ki központi elnöke is volt. Halálos ágyán háromszor is kérte Istent, hogy az egyletet megáldja, — s figyelmeztette azt fia által, hogy, a szeretetben munkás lévén a hitben is szilárdan álljon, ha Istennek tetszeni kíván (55. 1.). Helyébe központi elnöknek meglett választva Dr. Hoffmann, ki 16 évig viselte e tisztet. — Az évi bevétel már meghaladta a százezer tallért, s avval együtt az egylet által addig nyújtott segélyadományok pár ezer tallér hiján egy milliót tettek ki. — Szép összeg, — de mennyire lett .a következő jubileumon meghaladva, a mű végén tűnik ki. Már 1860-ban a „Zweig verein "-ok száma körülbelül ezerre emelkedett, az évi jövedelem pedig 161 ezer tallérra. A következő év pedig meghozta Ausztria csatlakozását. Az 1861-ikí pátens által u. i. az osztrák evangélikusok teljes vallási és politikai szabadságot nyertek, s azonnal folyamodtak a kormányhoz az engedélyért, hogy a G. A egylethez szervesen csatlakozhassanak. Az engedély megadatott, s a bécsi egyház képviseletében megjelent küldöttek Bécs hozzájárulását jelentették be. Hasonlókép csatlakozott az egylethez, de úgy, hogy önálló evangelikus gyámintézetet alkotott, úgy mint Svajcz és Németalföld. A magyar mozgalmakról ez ügyben a következőket írja : „Ezen gyámintézeten csak az evangelikus, azaz luthe.ránus egyháza Magyarországnak vesz részt, mig a magyar calvinisták, kik sokkal jobb módúak, csak elszigetelve áldoztak valamit az egylet javára; — bár utóbbi években ők is tárgyalták zsinataikon, vájjon az egészhez (an das Ganze) szervesen csatlakozzanak-e." A gyámintézet megalapítóiúl Székácsot és Sztehlot (a budait) említi (59. 1.). Az 1862-ki, Nürnbergben megtartott gyűlésen a nőegyletek és a tanuló-egyletek (Studentenvereine) alapszabályok által lettek az egylet szervezetébe felvéve s evvel az 1850. óta megindult, s a felfelé haladó fejlődés befejezését lelte. Most már Németország egész evangelikus egyháza be lett az egyletbe vonva, a főegyletek lényeges szaporítása már nem volt lehetséges, az egész munkakör meg volt kezdve s az egylet szervezete és alkotmánya betetőzve. Ezért 1863mal uj korszakot tárgyal a szerző, melyet : a biztosított fennállás idejének nevez (1863-tól a jelenig). Az 1863-iki, Lübeckben megtartott gyűlésen szóba került a szlávok ellenszenve az egylet iránt, mit az egylet a szláv egyházak csak annál szeretőbb felkarolásával viszonzott (63 lap). A következő évek egyikére meghívta volt Bécs az egyletet gyűlés tartására, mit azonban az egylet el nem fogadott, nem akarván annak látszatát sem nyújtani, mintha a róm. katholikusok ellen demonstrálna. 1866-ban háború miatt a gyűlés nem lett megtartva, de a támogatás munkája háborítatlanúl folyt tovább; a következő évben pedig a bielitzi seminár ügye került szőnyegre, melytől némelyek megakarták vonni a segélyt állítólagos rationalismusa miatt, mit azonban a gyűlés meg nem szavazhatott, miután az intézet növendékeiért nem lehet mindenben felelős.