Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Zólyomi esperesség

•314 várost mellőzték. Az első superintendensi látogatást a XIII városban 1805-ben Nikolay Sámuel ejtette meg, elébb az összes szepesi egyházak küldötteivel január 26-kán Iglón közgyűlést tartván, mely alkalommal — ámbár az erélyes és tudós kerületi felügyelő Berzeviczy Gergely egy általa kidolgozott szervezeti javaslatban a XIII városi egyháznak a többi szepesi egyházakkal való egyesülésének módozatait előterjesztette és a superintendens ezen egyesülést szükségesség és czélszerűség szempontjából hathatós érvekkel támogatta, — mégis a XIII városbeliek ragaszkodva az 1782. évi szerződéshez a javaslat elfogadására nem voltak rábírhatók. Mind ezeknél fogva a szepesi egyházak tekintettel az akkor fennállott viszonyokra a XIII városi, a VII bányavárosi és a tátraaljai esperességekre oszoltak fel; azon kivül Lőcse és Késmárk városok egyházai, melyek Kassa, Eperjes, Bártfa és Kis-Szeben városok egyházaival 1741-dik évig a felső-magyarországi VI szabad kir. városok superintendentiáját képeztek, azóta pedig a tiszai egyházkerülettel egyesülvén, mint a VI szab. kir. városi esperesség, mindeddig fennállnak, saját külön testületi szervezetükben maradtak. A XIII városban azoknak a magyar koronához való visszacsatolása óta az esperesi hivatalt viselték Grosz András durandi, Czirbesz András Jónás iglói, Fabriczy András poprádi, mag. Gotthardt Mihály iglói, Szladkay János bélai, Zacher Sámuel váraljai, Pákh Mihály iglói, Soltész András matheóczi, Kalchbrenner Károly olaszii lelkészek s 1881. óta jelenleg működő Fabry János iglói lelkész. Esperességi felügyelők voltak : Jóny Tóbiás városi gróf, Jóny János, Zitkovszky István, Grün blatt J. M. királyfalvi, G. T. Krajczell Vilmos, Fabriczy Sámuel (1848ban tiszakerületi felügyelőnek választatott s m. kir. vallásügyminiszteri tanácsosnak neveztetett ki), Okolicsányi Viktor, Fest Imre (későbben m. kir. államtitkár), Toperczer Zsigmond s 1875. óta a szab. kir. városok volt főispánja s a szepesi XVI városi provincziának utolsó grófja Breuer Sándor ő méltósága. A XIII városi esperesség az elemi iskolákra való felügyeletét egy iskolai esperességi bizottság által gyakorolja, melynek tagjai (3 lelkész, 3 felügyelő és 3 tanító) évente a vizsgákon részt vesznek s jelentésüket a közgyűlés elé terjesztik. A nagyérdemű s boldog emlékezetű Soltész András főesperes fáradozása és a lelkészek közreműködése folytán 1856-ban az esperességi papi nyugdíjintézet létesült, melyhez 1858-ban a tátraaljai 9 lelkész is csatlakozott s ő cs. és kir. Felsége 1000 frtnyi, a németországi Gusztáv-Adolfegyletek pedig 2381 frtnyi adományokkal járultak. E jótékony intézeti alap, mely eddig 11 papi özvegy és 2 érdemült agg lelkész sorsának enyhítésére 9846 frtot nyújthatott, jelenleg 13,071 frtot tesz. Néhai Hendel Klára iglói kisasszony 1882-ben az esperességbeli [szegén}'' lelkészi és tanítói özvegyek segélyeztetése czéljábói egy 8536 frtnyi kegyes alapitványt végrendeletileg létesített, melyből ezen czélra eddig 892 frt fordíttatott. Ezen jelenleg már 9143 frtot tevő alapitványt, valamint a 2882 frtnyi esperességi pénztárt dr. Lorx Sándor orvos úr buzgón és hiven kezeli. — Püspök úr úgy neki, mint Lersch Márton leibiczi lelkész és nyugdíjintézeti pénztárnok úrnak ezen önzetlen működésükért, valamint Fabry főesperes úrnak, ki az esperességi levéltárt is kezeli, köszönetet mondván s ezt egyúttal az esperességi felügyelő és az alesperes uraknak, valamint a hely. kerületi jegyzőnek, kik az egyházi látogatásnál mint hivatalos kísérői közreműködtek, kifejezvén, — ezen 15 napig tartott emlékezetes canonica visitatio-t véglegesen befejezettnek nyilvánítá. Dianiska András. A zólyomi esperesség lelkészi értekezlete és gyűlése. A zólyomi ev. esperesség lelkészi testülete szept. hó 7-én tartotta meg Beszterczebányán lelkészi értekezletét. Reggeli 9 órakor a testvérek, összesen 17-en az Úr asztalához járultak, melyet Svehla Gusztáv alesperes, értelem és szívhez egyaránt szóló magvas beszéddel szolgáltatott ki. Ezután a gyűlési teremben a főesperes, midőn a „Nejsvátejsi" eléneklése után az egybegyűlt tagokat szívélyesen üdvözölte, bocsánatot kért, hogy a lelkészi értekezleteket három évig szüneteltetni vala kénytelen. Ennek oka az volt, hogy a lelkészi kar között bizonyos visszavonás vala észlelhető, mely a Pálokat és Apollókat nézte a helyett, hogy a Krisztust szolgálta volna. E tekintetben az időtől várta az orvoslást s örömét fejezte ki a felett, hogy az egyetértés szelleme ismét egybekapcsolja a tagokat. Kéri a tagtársakat, hogy az összetartás e szellemét annyival is inkább ápoljuk, mert egy részről a világi elem közönye, úgy más részről a kath. egyház részéről sok tekintetben fenyegetve van egyházunk. Az utolsó értekezlet óta elhalt Hulyuk Mihály korponai lelkész, kinek helyét Kiiment Lajos foglalta el. Libetbányára az elaggott Pepich lelkészhez Lukáts Pál volt esp. segédlelkész ment segédül, Penzel Antal beszterczebányai lelkész nyugalomba helyeztetett s f. hó 14-én fogja 50 éves papságának jubileumát megünnepelni. E napon a lelkésztársak egy díszbibliával fogják megtisztelni. A testület vagyona 164 frt 60 krt tesz. A garanszöghi egyház becses könyvtára 30 frton megvétetni s Beszterczebányán elhelyeztetni határoztatott. Bod Péter müvére előfizettetni elhatároztatott s a lelkészek egyházaik monográfiáinak megírására és az anyakönyveknek alfabetikus rendezésére felszólítattak és indítvány tétetett, hogy az egyházak Chovan Chorálkönyvére előfizetni tartozzanak. Végre elhatároztatott, hogy indítvány tétessék az esp. gyűlésen, hogy a kerület, illetőleg az egyetemes gyűlés által kéressék fel a kormány, miszerint a vasárnap megszentelése és a mindinkább szaporodó vadházasságok tárgyában oly intézkedéseket tegyen, hogy a lelkészi hatóságot a polgári hatóság is erélyesen támogassa. Ezután társas ebéd következett, melynél a lelkészek a főesperes vendégei valának. Másnap szept. 8-án, úgy az egyházi valamint a világi férfiak meglehetős érdeklődése mellett megtartatott az esp. gyűlés. Miután az esp. felügyelő Huszágh Dániel szomorú családi körülményei folytán a gyűlésen részt nem vehetett, helyét ideiglenesen Kollár János foglalta el. Az aiesperesi választás eredményének tudomásvétele után — Svehla Gusztáv újra megválasztatott — a főesperes terjedelmes évi jelentését olvasta fel, melyből a következők emelendők ki : A lefolyt év a békés munkásság éve vala. Munkásságát leginkább a tanügy vette igénybe. Fabíny ker. felügyelő úr, igazságügyi miniszterré való kineveztetése alkalmával az elnökség által szívélyesen üdvözöltetett. A püspöki látogatás alkalmával hozott végzések az illető