Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Egyetemes névtárunk ügyében (Baltik Frigyes)

•425 tanár úr abban tévedt, hogy Verbiczáról azonnal átugrik sz. Miklósra, összetévesztve a mi Miklóson volt avval, a mi Verbiczán soha se volt, sz. Miklóson se volt 1710 után soha. De magok a miklósi adatok is tévesek itt ott. Fent mondtam, hogy Miklósnak már XVI. században temploma volt, nem csak a XVn. században tanár úr állítása szerint, s mi több : Miklósnak ép a XVII-ik század körül két temploma volt, a mennyiben a közel fekvő okolicsnai templom mint „felső templom" egy ideig az evang. Miklóshoz tartozott. Hogy pedig sz. Miklós templomát 1673-ban vették volna el a jezsuiták, nem állhat, a mennyiben még 1686. évi szeptember 25-én épen sz. Miklóson tartotta a liptói evang. papság őszi gyűlését, mely a miklósi templomban isteni tisztelettel volt összekötve, a hol Fabricius János, liptó sz. mariai lelkész (pastor) az ágost. vallástételből „de discrimine ciborum" prédikált, és a gyűlésen : „Johannes Mathesius, pastor nicopolitanus (liptó-sz.-miklósi lelkész) accusat Rev. D. St. Annensem Balth. Ozipium stb. Ezen (valószínű utolsó) evang. gyűlés végződött a „Te Deum laudamus" ele'neklésével, Budavár visszavételének alkalmából, s a derék jegyző a liptói régi esperességnek ezen utolsó jegyzőkönyvét még szép distichonnal is bezárja, írván : Buda metropolis Hungáriáé in virtute Jesu Turcis erepta : Nobis itaque ex isto triumpho celebrandus erit Jesus." Ezek után a derék, hazafias papok mint hazaellenesek állomásaikról elkergettettek. Nem lévén időm most jegyzeteimben és a levéltárakban kutatni, közelebbi adatokkal altemplom elvételére ma nem szolgálhatok, de ez elég, hogy az 1673. évi adat javittassék. — Az ép kezeimnél levő 1695. év január 29-én megejtett róm. kath. l.-sz.miklósi vizitacziónál „rechtor scholae" Levnis János uram még mint „Lutheranus" előfordul, a ki még a kantortisztet is viselte (egyideig még Tranoscius énekei a mise alatt is énekeltettek s az iskola evang. maradt). — Én a különben kitűnő Fabó idézeteire nem szorulok : ismerem, már 20 év előtt irtam dolgában. S kár volt K. tanár úr által engem b. Tranoscius Györgyre is emlékeztetni. Egyetemes névtárunk szerkesztője, a ki egyszersmind Tranoscius életrajzának az írója, tanúbizonyságot tehet, tudós Majláth Béla úrral arról, hogy eleget fáradoztunk sírjának feltalálása ügyében, a miről szólhat a mostani róm. kath. itt lelkészkedő papságnak egv érdemes tagja is, kit az ez évben a miklósi templomban elővett átalakítások alkalmából újból figyelmeztettem b. Tranoscius hamvaira, de feleletet sem kaptam mai napig. Mi itt, ma is nagy kegyeletben tartjuk e nagv egyházi atyánk emlékét. Kerületünk 1611. évi regestáit nem birván, nem tudom, a tanár úr által idézett „káplán," mely latin szóval van ott bevezetve, talán diaconus vagy secundárius miniszter, mit csak azért említettem, mert hiványát nem birom, pedig épen Okolicsnának Sz.-Miklóshoz való viszonya kiderítéséhez szükségem volna ezen adatra ; a mennyire tudjuk, hogy lutheránusoknál diaconus nem mindég káplán, Lipcsében ma sem, még a subdiaconus is állandó másodrendű lelkész, pedig azok után, a miket eddig gyűjtöttem, valószínű, hogy Miklóson is aligha nem volt így „jó salariummal." A mennyire pedig szükséges, hogy Kr. tanár úr ama állítását: „mindene volt már (Verb. Miklósnak) 1783. előtt is, csak talán anyakönyve nem" adatokkal tévesnek bizonyítsam, — jegyzőkönyvi adat, hogy még a reformáczió előtti időkben parocliialis jogoktól megfosztott Verbicza, a melynek volt temploma a legrégibb schematismusokban már mint „ecclesia S. Michaelis decolata" vezettetik, csakis 1783. évi julius 9-kén látta területén egy új templomalapnak a letétét, és csakis 1785. év oktober 2-tól bír templommal, hogy az akkori 1783. évi julius 9-kén választott első lelkésze Berzeviczky Imre 1783. év szeptember 25-kén érkezett ide (bár a lelkészi lak csak 1788. épült) — ugyanaz nap két keresztelési esettel nyitotta meg egyháza anyakönyveit; fordítsa meg tehát tisztelt tanár úr állítását, mert az így hangzik, hogy egyházamnak 1783. év előtt semmije sem volt, még a templomépítési engedély sem, a melyért csakis 1783. év márczius 24-kén folyamodtak s emellett a 100 családdal nem biró Miklós filia lett, s mint filia folyamodó Verbicza anyává tétetett, s mint olyan 1783. év julius 9-én a nagy-palugyai articul. egyház kötelékéből elbocsáttatott. Különben úgy látszik, hogy a helytartótanács hason csipős határozataival, mint Miklósnak adatott, nem sokat törődtek a buzgó ev. liptói urak; maga a templom Verbiczának oly telkén épült, — mely csak két méternyi távolságban van a l.-sz.-miklósi beltelkektől, s közelebb áll Miklóshoz, mint Verbiczához, s közigazgatásilag nem is tartozik Verbiczához, de Verbicza Husták mezőváros házai közt fekszik. — S maga Miklós 1786. év óta anyaegyházi jogokkal él, melyekben most még 2. mezőváros, a fentin kivül Miklós Husták is osztozik, úgy hogy nekem jelenleg 4. anyaegyházi városom van. Az sem áll tanár uram, hogy templomunkat Verbicza építette volna : 18. község építette melyek hajdan 7. parochiát képeztek. Verbicza csak jogilag fenntartja az anyaegyházi czimet. Tán megengedi tanár uram, miszerint kijelentsem, hogy saját szavai szerint „egyben-másban tévedett." Előre sajnálom, hogy ezt alapos történelmi adataimra a lovagiasság czimén nem állíthatom, sőt udvariasan kérnem kell tanár urat, hogy engem jövőre „péld. okáért" ne méltóztassék venni. Vehetik, a kik akarják, a kerületi gyűlések után, politikai újságokban, a hol adatok helyett fantasia szól : ott nem felelek, de irodalmi téren adós nem szoktam maradni. Másodszor ez ügyben azonban nem irok. Végül pedig Nagy-Palugyára vonatkozó megjegyzésére : „hogyan van az, hogy Nagy-Palugyáról a névtárban azon adat áll : keletkezett 1693., holott nevezett egyház az 1681. 26. törv.-czikk értelmében az artikulárisok közé lőn igtatva" : a legjobb felelet, hogy az akkori időben nem volt se távírda, se pósta, ! se vasút, de volt törökkel háború, — és így, a tör-