Evangélikus Egyház és Iskola 1886.
Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Pilis
nyugdíját vesztené el, hanem addig befizetetett tagdíjait is. — Tehát „vagy elfogadhatólag meg nem okolt önkénytes lemondás, vagy egyházi törvényeink értelmében itéletileg kimondott hivatalvesztés által lép ki a főiskola kötelékéből s veszti el jogát a nyugdíjra." Hát ha a lemondott tanár betegségéből idővel kiépül, vagy vagyonát melyre támaszkodott, elveszti, vagy bármiféle körülmények folytán (p. o. a vállalt papi hivatalból) megint ugyan ide tér vissza tanárnak, előbbi éveit akkor hogyan számítanák be neki? 13. §. „Ha a nyugdíjazott tanár olyan hivatalt vállal, melynek jövedelme korábbi tanári fizetését meghaladja, nyugdíja egészen is beszüntethető." Ezt nem mondanám ki ily föltétlenül, legalább arra nem, ki hosszú időn át becsülettel és eredménnyel szolgált az iskolának ; az olyan már rá szolgált a nyugdíjra. De a többiekre sem mondanám ki ily föltétlenül, mert hiszen mikor nyugdíjba lépett, elfogadható okát kellett adnia, s ha olyant adott, nyugdíját megérdemli, legalább egy részét: még akkor is hozzá tenném, hogy ha új hivatalát elveszti, teljes nyugdíjának újra élvezetébe lép. Különben is a legtöbb esetben nagyon nehéz lenne az új hivatal jövedelmét meghatározni, s ha következetesen akarnánk ezen a nyomon haladni, oda jutnánk, hogy a melyik nyugdíjazott tanárnak van a tisztességes megélésre elég vagyona, attól is vegyük el a nyugdíjat. A nyugdíjra való igényt és jogot oly eszmei tőkének tekintem, melynek kamatát van joga az illetőnek élvezni ; hiszen szolgálati évei arányában és elfogadható okbejelentése után juthat csak hozzá ! Sajnálom, hogy a tervezet magának az érdekelt tanári karnak az intézet vezetésében, ellenőrzésében éppen semmi szerepet, semmi egyenes befolyást sem juttat, de miután a vázlatot az esperességi gyűlés már elfogadta, magam is kénytelen voltam észrevételeimmel a vázlat korlátai között mozogni, hiszem azonban, hogy a tanári kar annak idején szintén kifejezést ad óhajainak. Veres József A pilisi jubileum. Erdemekben megőszült, s a tanügy terén vidékszerte elismert jeles paedagogusának, tudós Kovács Andor tanító úrnak, 50 éves tanítói jubileumának ünnepélyét, — nagyszámú s a vidék közel-távol fekvő helyeiről összegyűlt közönség élénk részvéte mellett, ünnepelte folyó hó 14-én a pilisi evang. egyház, A tiszteletre méltó Nesztor, Német-Lipcsén született, s 8 gymnasialis osztályt elvégezvén, a pilisi egyházhoz hivatott meg tanítóul, — hol azóta 50 éven át fáradhatlan buzgósággal vezeti a tanítói s kántori teendőket. Ezen kiválólag jeles protestáns egyházi tanító érdemeit a legfelsőbb kegyelem, király ő Felsége is méltányolván , neki a koronás ezüst érdemkeresztet adományozni kegyeskedett. Az ünnepélyen, mely az istentisztelet után a zsúfolásig megtelt templomban folyt le, részt vettek: Tóth József kir. tanfelügyelő, Sárkány József Ítélőtáblai elnök, mint a jubiláns egykori tanítványa, Láng Adolf főesperes, Török József alesperes, Sárkány Sámuel helybeli, Lauko Károly kecskeméti, Kiss Endre albertii, Jankó Károly rsai lelkészek, a vidék tanítói kara és összes értelmisége. Mindenek előtt a helybeli lelkész intézett a jubilánshoz s a közönséghez beszédet, ecsetelvén benne a nap jelentőségét s az egyház örömét. Majd a tanfelügyelő állt fel s a magvas beszédben fejtegette a küzdelmes tanítói pályát s vele kapcsolatban azt, hogy az ünnepelt Nesztor e tanítói pályának megfelelt, mert a hazának hű fiakat, egyházának valláserkölcsi jellemeket nevelni, mindig vezérelvének tekintette. E szavak s a közönség hangos tetszes nyilatkozatának kíséretében, tűzte keblére az érdemkeresztet, mire a jubiláns meghatottan válaszolva, megköszönte a legfelsőbb kitüntetést. Ezután ismét a helybeli lelkész állt fel s hatásos beszéd kíséretében nyújtotta át neki az egyház ajándékát egy pompás ezüst serleget, s a kerület részéről a Zsedényi-alapból 100 frt jutalmat. A jubiláns könytelt szemekkel válaszolt; s midőn mindezt megköszönte volna, az Isten áldását kérte az egyházra, a hazára, a királyra. Az ünnepélyes átadás után a templomból az ünneplők báró Nyáry Gyula egyházi felügyelő vendégszerető kastélyában gyűltek össze barátságos ebédre. — Az ebéd fölött számtalan köszöntőt mondtak, mikben legnagyobbrészt a jubilánst éltették. Beszéltek : báró Nyári Gyula felügyelő, Sárkány József kir. Ítélőtáblai elnök, Láng Adolf főesperes, Tóth József tanfelügyelő, Sárkány Sámuel a helybeli lelkész, Lauko Károly kecskeméti, Kiss Endre albertii, Jankó Károly iraai lelkészek, s Fabinyi Gyula, ki atyja Fabinyi Teofil kerületi felügyelő nevében éltette a jubilánst. A barátságos ebéd után a közönség vidám hangulatban csak a késő délutáni órákban oszlott szét, eltörölhetlen kedves emlékkel távozván kiki szivében a ritka és magasztos ünnepélyről. Egy jelen volt. f 11 f 111SL — Évnegyedes előfizetőinket előfizetéseik megújítására kérjük. Kiadó. — A „Budapesti Hirlap" 52. számában megjelent, egyházunk hanyatlását tárgyaló czikkre több lelkésztársaim írtak a már közlöttekhez hasonló s legfeljebb egyes részletekben eltérő czáfoló czikkeket. — Mi nagyon jól tudjuk hogy állunk s egészen más körben más közönségnek szolgáló lappal, mely a czikkekről talán tudomással sem bír, de rendeltetésénél fogva, mint maga is kijelenté, e tárgygyal bővebben nem is foglalkozhatik a polémia czéltalan lévén, a jelzett tartalmú czikkeket nem közölhetjük. ' Szerk. — Köszönetnyilvánítás. A békés-csabai ág. hitv. evang. egyház a debreczeni evang. egyháznak 10 frtot adományozott. Fogadja a nemes egyház kegyes adományáért hálás köszönetünket. Debreczen 1886. márcz. 16. Materny Lajos leikész. — A zólyomi evang. esperesség lelkésztanítói özvegy-árvaintézet és a Grencner-féle papi szintén hasonczélú"alap 1885-ik évről szóló számadásai folyó évi január 27-én lettek megvizsgálva. Az igazgató választmány tagjai e végből Beszterczebányán gyűltek egybe, hol is nagytiszt. Moczkovcsák János főesp. elnöklete alatt a következők vettek részt a pénztár állásának megvizsgálásában: Kuzma Adolf mint pénztáros, Hodzsa József, Hurtay György mint jegyzők, Beniats Dániel az intézet ügyésze, Dropba" András és Kármán