Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Német katholikus gyülekezet (Binder Jenő)

86 A mű beosztása egyszerű s éppen ezért szerencsés s követi a negyedik tót kiadást, ettől csak annyiban s szerintem helyesen tér el, hogy a ker. egyház terjedéséről s üldöztetéséről nem a reformátorok ismertetése után, hanem mindjárt Jézus történetéhez csatolva beszél, mi által e tankönyv történelmi része nemcsak clironologiai egymásutánba, — hanem szervi összefüggésbe is hozatott. Az isagogéra következnek a róm. kath. és a prot. egyházat elválasztó tanok s ezeket követi a hittan azon kegyelmi eszközökkel együtt, melyek által a hitben és kegyességben erősödhetünk és öregbedhetünk, minők az imádság, Isten igéje s a szentségek ; azután az erkölcstan főbb szabályai : Isten —• önmagunk, — felebarátaink s oktalan állatok iránti kötelességeink. — A vezérfonal végére csatolva vannak szentírási alapmondatok és a már említett függelék. A munka nyelvezete tetszetős, magyaros. — Az ódon elavult kifejezések helyét a magyar nyelv jelen fejlettségének megfelelő ujabbak foglalják el. Maga a kiállítás igen gondos s a Hornyánszkyczégnek jó hírnevét emeli azon körülmény is, hogy a kiadás nélkülözi a sok értelemzavaró nyomtatási hibát. Ezzel azonban nem mondjuk, hogy egyáltalában nincsenek nyomtatási hibák benne, hiszem nyomtatási hiba nélkül könyvet kiadni valóságos csoda volna, hanem kevés. Nagyobb nyomtatási hiba ez egész műben talán nincs is annál : a 98-ik lapon „a kelyhet pedig a laikusoknak azaz nem papoknak, adják" „nem adják" helyett, — sa 139. lapon : „a tavaszi napéjre egyenlőség következő" „a tavaszi napegyenlőségre következő" helyett. Befejezem ismertetésemet annak kijelentésével, hogy úgy főtisztelendő s nagyságos Dr. Szeberényi Gusztáv püspök úrnak, ki a munkát kiadta, — mint Petrovics Soma szentesi lelkész s esp. jegyző úrnak, ki a munka átdolgozását s kibővítését oly sikeresen eszközölte, részemről elismerésem teljes mértékével adózom, s magát a munkát nemcsak a konfirmándusok oktatásának vezérfonalául, de a felnőttek számára is házi olvasmányul, — sőt a polg. iskolák s algymnasiumokba vallástani kézi könyvül is lelkiismeretem szerint a legmelegebben ajánlom. Gajdács Pál, evang. lelkész. iiifdii, Iskoláink állami segélyzése! — Az 1886. évi költségvetésnek a főrendiházban lett tárgyalása alkalmával F abiny Teofil bányakerületi felügyelő és ezen tisztségénél fogva főrendiházi tag, az eperjesi és selmeczi gymnasiumoknak államsegélyben való részesítése iránt felszóllalt. Felszóllalásában nagyon kiemelte, hogy a középiskolákról szóló 1883. évi XXX. t. cz. a hitfelekezeteket azon veszélytől akarta megmenteni, hogy fontos kulturális czéloknak szolgáló középiskoláikat — alapjaik és jövedelmeik csekély volta miatt — ne legyenek kénytelenek feladni. — Midőn a közoktatásügyi minisztert figyelmeztette az említett törvény iránt folyt tiz évi tárgyalásokra, — felkérte, hogy a törvényhozásnak ez alkalommal nyilvánult jó akarata és méltányossága a törvény végrehajtása alkalmával is érvényesüljön, és az eperjesi és selmeczi gymnasiumokat főleg azért ajánlotta különös figyelmébe, mivel az egyetemes gyűlés csakis ezen két főgymnasiumot ajánlotta idáig az államsegélyben való részesítésre a kormánynak. Kiemelte ezúttal a felszóllaló kerületi felügyelő úr különösen azon körülményt, hogy több mint két éve immár hogy az államsegély iránt a folyamodások beadattak, és hogy ezek mind ez ideig végleges elintézést a kormánynál nem nyertek, valamint szintén azon bajokat, melyek ezen bizonytalan állapot folytán ezen középiskolákra nehezednek, és melyek kétségtelenül a tanügy nagy kárával járnak. — így p. o. felhozta, hogy a selmeczi gymnasium patronátusával még 1884. évi november 26-án, a kiküldött ministeri biztos által a szerződés megköttetett, azonban ezen előleges szerződés mind ez ideig a minister jóváhagyását nem nyerte meg, miből azon valóban abnormis állapot következett be, hogy miután az államsegély arányában több tanári állás betöltése a kormányt illeti, az időközileg megüresedett szaktanárok helyeinek betöltése iránt intézkedni nem lehet. A felszóllalás másik főtárgyát az képezte, hogy az államsegély azon teljes összeghen adassék meg, mely a fentemlített két főgymnasium teljes berendezésére is folytonos fentartására szükséges. Azonban a közoktatásügyi minister úr adott válaszából épen ez irányban nem lehetett megnyugvást szerezni, miután ő a költségvetés keretén belül való segélyezést helyezte kilátásba ; holott az 1886. évi költségvetésbe egy oly összeg lett átalányként felvéve, mely az ott felsorolt gymnasiumoknak teljes összegben való segélyézésére nem elégséges. Nagy gondot fog az érdekelt patronatusoknak adni, ha az előleges szerződésekbe már felvett államsegély a várt teljes összegben meg nem adatnék ; és sajnos, hogy ezen kérdés eldöntése mostanáig haladt el, midőn az államháztartásba behozni szándékolt takarékosság egész szigorával első sorban a mi gymnasiumainkra súlyosodik, mi az 1883. évi XXX. t. cz. nemes intentióival nem is egyeztethető össze. IV. A német katholikus gyülekezet. (Deutsch-katholische Gemeinde.) — A deutschkatholiczizmus 1844ben keletkezett midőn a trieri érsek Krisztus állítólagos köntösét állította ki, a jámbor népnek zarándoklási ereklyéül. Ronge volt az, a ki levélben kérdőre vonta az érseket, és ő körüle csoportosultak mindazon katholikusok, kiknek ezen Krisztus-köntös történet merő csalás gyanánt tünt fel. — Elszakadtak az „egyedül üdvözítő" egyháztól s önálló raczionalisztikus gyülekezetet képezték, melynek az 1840-es években igen sok hivője akadt, és mely mindaddig virágzott, a meddig a raczionalisztikus korszak tartott; — mai nap azonban majdnem elenyészett, és a deutsch-katholische