Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Berlini városi missió (Saguly János)

47 melyek a női nem erényeinek s erkölcsiségének megóvását tűzték ki czéljokul. — E czél nehéz szolgálatában a missziónak néhány téritőnője különösen is munkálkodik; — mert, habár nem is oly nagy az erkölcsök sülyedése, mint a minőt a Pall-mall-G-azetta leleplezései még nem oly régen tártak a világ szemei elé, de hozzá az alap, mint minden nagy városban, Berlinben is megvan, s nem a pessimista, hanem a rendőrség becslése és jelentései meglehetős sötét fényt vetnek Berlin közerkölcsiségére. Ha már végül azt kérdezné valaki : de hát honnan veszi a misszió ezen terjedelmes munkájához a költségeket? — a fentemlített elnöki jelentés azt a feleletet adja, hogy a missziónak pénzügyi existentiáját — az Istenbe vetett hiten hivül, mely a legbiztosabb tőke — 46 egylet biztosítja (20 Berlinben, 26 Berlinen kivül). „In Berlin wächst die Gebetlust". Nem rosz jel. — Néhány hónap óta s máris 350 taggal fönáll egy kápolnaegylet, nemes hajadonok által alapítva, melynek czélja a templom-szegény Berlint kápolnákkal gazdagítani. A prédikáczió terjesztéshez is csak pár száz márk kellett, melylyel a vállalat kezdetét vette, — s azóta az adományok oly bőven folynak, hogy a 600 példány 80 ezerre nőhetett. Visszapillantva arra, amit elmondtam, eszembejut az közmondás : a hol sok a fény, sok az árnyék ; — de hogy ennek megfordítva is kell állania, vagyis, hogy a hol sok az árnyék, ott sok fénynek is kell lennie, — a más rokon czélu s áldásoshatásu berlini evang. egyletek mellett a városi misszió is érthetőleg hirdeti; — eszembe jut még valami — : az a mi édes otthonunk, az a mi szegény magyar egyházunk. Ott is van árnyék elég ; de a fény talán — kevés ! Kedves lapunk hasábjain többször olvastuk a panaszt, — hogy a belmisszió nálunk majdnem teljesen elhanyagolt. — Szomorú állapot; de csüggednünk azért nem szabad. Isten segedelmével majd megnyílnak, — nyilni kezdenek, mert meg kell nyilniok a forrásoknak! Hiszen hol kell őket keresnünk? A berlini missziónak története azt mondja, hogy első forrása volt egy lelkész, a második — a lelkészek. Saguly János. WllittH. — U] controversia. — Az 1868. évi LIIL törv. czikk 16. §-ának alkalmazásában, egy felmerült eset alkalmából az evang. és róm. kath. lelkész között véleményeltérés állott elő. — Az eset a következő : Egy ág. hitv. ev. apa róm. kath. vallású nővel házasságtörésben nemzett fiú gyermekét a maga vallásában kivánta neveltetni. — A gyermeket evang. lelkész keresztelte meg. A róm. kath. lelkész kérdőre vonta az apát s követelte, — hogy fiát az anya vallásában neveltetni engedje. — Az apa illetőleg a keresztelő lelkész a fentebbi §-ra hivatkoztak, — mely azt mondja, hogy „a törvénytelen gyermekek, ha atyjuk által elismertetnek, hasonlóul a törvényes gyermekekkel egyenlő szabály alá esnek", vagyis atyjuk vallásában nevelendők. Az ellennézet a törvény idézett czikkének ily alkalmazását törvényellenesnek mondja s így okoskodik : A magyar magánjog szerint törvénytelen gyermekek vagy természetiek vagy fattyúk. — A természetiek törvényesíthet ők a fattyúk egyáltalában nem, mert a házasságtörők nem léphetnek házasságra. A természeti gyermekek születése nem von maga után bűnvádi eljárást, mig a házasságtörés az 1878. évi V. t. cz. 346. §-a ! értelmében törvény által üldözött bűntényt képez. A fattyú gyermek nem válhat szülőinek jogutódjává, — mert nem törvényesíthető. — Mindebből tehát az következnék, hogy a fattyú gyermek kizárólag az anya vallásában nevelendő. — Házassági akadályok. A dunántúli ev. ref. püspök azt a kérdést intézte a vallás és közoktatási miniszterhez, hogy az esetben, mikor olyan házasulandó vagy férjhezmenendő jelentkezik a lelkésznél kihirdetés végett, aki nem tudja és nem is képes születési anyakönyvi kivonatát bemutatni, s így születési helyét és idejét bebizonyítani, milyen eljárás követtessék, hogy az illető jelentkezők mégis összekeJhessenek. A dolog mindenesetre figyelemre méltó annyival inkább, mert sem törvény, sem rendelet, sem egyéb normativum nem szabályozza. És kényes annyiban, hogy sok visszaélés kútfejéül szolgálhatna, ha az ilyen házasulandók, alapos kutatás nélkül kelhetnének össze. Lehetnének esetek, hogy csak azért titkolják el a születési anyakönyvi kivonatokat, hogy a házasságot, ezt gátló, vagy bontó körülmények meg ne akadályozhassák. Es nagy szigorúsággal szükséges eljárni ilyen esetekben, különösen azért, mert születési anyakönyvi kivonatok hiányában gyanús az illető jelentkező vallása is. E szempontok vezethették a vallás és közoktatási minisztert, mikor — amint értesülünk — azt a felvilágosítást adta a felterjesztő püspöknek, hogy minden olyan esetben, mikor keresztlevelét nem képes felmutatni a házasulni vagy férjhezmenni akaró egyén: „esetről esetre jelentés tétessék hozzá, hogy az illetők illetőségi helyének, és egyéb kipuhatolható adatoknak megállapítása végett szabályszerű vizsgálat rendeltessék el és ennek eredményéhez képest vagy a születés utólagos bejegyzése vagy a földerített más adatok alapján házasságra léphetése megengedhető legyen." — A pesti ev. magyar gyülekezet 38 tagból álló küldöttsége január-hó 31-én Bogláron járt, hogy a Bárány Dénes földbirtokos házi kápolnájában istentiszteletet végző nt. Horváth Sándor zalai esperes és kővágóeörsi lelkészt meghallgassa. — A kitűnő szónok remek beszéde mély benyomást gyakorolt a hallgatókra s valószínű, hogy a kiváló férfiút felejthetlen Győry-nk utódjául üdvözölhetjük. — A budapesti evang. tót egyház folyó évi januáriushó 31-én tartotta meg egyházi adminisztratív tisztviselőinek tömegesen látogatott tisztújítási közgyűlését. — A közgyűlésen a presbyterium javaslata fogadtatott el s egyhangúlag, nagy lelkesedéssel felügyelőnek dr. Nlatuska Péter, hat év óta buzgó felügyelő; — gondnoknak, három év óta egész odaadással működő derék Knyazskó György ; iskolafelügyelőnek nyugalm. iskola-tanácsos Tomasek Pál urak választattak meg. — A presbyterium is megújíttatott valamint a helybeli evang. deáktéri egyház mintájára készült „egyházfi-, illetőleg templom-szolgai szabályzat" is elfogadtatott és életbe léptettetett. — A szent-györgyi ev (Pozsonym.) egyházban az 1885-ik évben született 16 f., 19 1., összesen 35 gy. ; konfirmáltatott8f., 7 1., összesen 15 gy.; es kettete tt 6 pár; meghalt 16 fi, 15 nőnemű, összesen 31 személy ; az iskolát látogatta 65 f., 72 1., összesen 137 gy. ; úrvacsorához járult 292 egyén. — Az egyház bevétele az 1885-ik évben 3966 frt. 95 7

2 kr. volt, kiadása pedig 2818 frt. 497

2 kr.; pénztári maradék 1148 frt. 46 kr. Az egyház javára alapítványokat tettek : Grünsche János 500, Grünsche Karolina asszony 400 frtot. A Bayer Károly-féle árva-alapítvány kamatjaival együtt 49 frt. o2 kr. — A székes-fehérvári ág. hitv. ev. egyházban 1885-ben született 14 f., 4 1., összesen 18 gy.; konfirmáltatott 5 gyermek; meghalt 14 személy; eskettetett 10 pár (2 tiszta, 8 vegyes) ; úrvacsorájával élt 80 férfi, 87 nő, összesen 167 személy. — Az iskolát 24 gyermek látó-