Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Adatok németországi stipendiumaink történetéhez (dr. Szeberényi Gusztáv)

•395 fakadó őszinte köszönetet mondva neki és egyházmegyénk főesperesének azon kitüntető figyelemért, melylyel bennünket megtisztelni és évszázados örömünnepünket, megjelenésükkel annyira emelni s mindnyájunkat a hitrokoni szeretet meleg részvétével lelkesíteni szívesek voltak. A város összes tornyaiban ismét megkondultak a harangok s a sorfalat képező gymnasiumi ifjúság és népiskolai növendékek s egyházhívek sorai között, lelkes éljenek hangjai mellett távoztak közülünk szeretett főpásztorunk és vendégeink. 0 eltávozott, de itt hagyta lelkesítő emlékét közöttünk, melyet örök hálával fog ez élő nemzedék soká megemlegetni. Kisérje őt útjában az isteni kegyelem és tartsa meg sokáig protestáns egyházunk védoszlopa, apostola gyanánt sokáig, nagyon sokáig! — Egyházunkra pedig, melyet egy lezajlott viharos évszázad meg nem ingatott sőt erőben megedzett, hozzon, derítsen az isteni gondviselés békés évszázadokat, áldja meg azt és virágoztassa az idők végéig. Agárd jubileuma. Folyó hó 14-én tartotta az agárdi evang. egyházgyülekezet templomának százéves felszentelési emlékünnepét, mely alkalomból a templom kívül-belül kimeszeltetett, az orgona kijavíttatott, a templomi berendezés kifestetett, a tanterem kipadlóztatott, összesen mintegy 500 frt költséggel. — Ezen költség fedezésére a hivek önkéntes ajánlataiból befolyt 95 frt. a többi hiányzó összeg vagyonaránylag vettetett ki. A templomi ünnepség következőleg ment végbe : Először a helybeli lelkész végezte a liturgiát és tartotta az ünnepi szónokiatót tót nyelven, azután az iskolai ifjúság magyar éneklése után felolvasta az egyházgyülekezet történetét magyar nyelven. — Az ITr szent vacsoráját, melyhez a lelkész is hivei élén járult, szép beszéddel bevezetve, kiosztotta Miklósy János, csővári lelkész; a házasulandó párt eskette Fényes Lajos, gutái lelkész, — ki nyomban a menyasszony avatását is meghatóan végezte; végül Plachy János, felső-petényi lelkész keresztelt és két egyházkelő asszonyt avatott, szép alkalmi imáit könyvnélkül mondva el. Jelen voltak az ünnepélyen — több vidéki vendégen kivül az egyház buzgó felügyelője Zmeskall István, legéndi birtokos, ki ez alkalommal a paplak folyosójának kijavítására 20 forintot adakozott, és a járás főszolgabirája Bálás Ferencz, a ki buzgó katholikus létére hozzájárult egyházi ünnepségünk tényének emeléséhez. — á —á. tiLPÉll, Adatok németországi stipendiumaink történetéhez. Közli: dr. Sz eb erényi Gusztáv. I. Michaelis-Kassay-féle stipendium. A XVII. század végén magyar hazánkból sokan költöztek ki, különösen Wittenbergbe, hogy ott vallásos meggyőződésüket szabadon gyakorolhassák. így hagyta el a többek közt hazáját Michaelis-Kassay György, kit röviden Michaelis nek is hívtak. E kegyes férfiú Steinau, Barsmegyében 1639 vagy 1640-ben született. Hogy a hazából kiköltözött, egy évet Boroszlón töltve, innen 1675-ben "Wittenbergbe érkezett. 1687-ben nőül vette Drechszler Esztert, néhai Drechszler Mátyás korponai tanácsos, később bélabányai jegyző leányát, a kit 1723-ban vesztett el s ez év junius 9-én temetett el Wittenbergben. E neje életének még 16-dik évében volt kénytelen Magyarországot elhagyni s atyjával Némethonban letelepedni. Férjhez menetele előtt az ugyancsak Magyarhonból kiköltözött Pilárik Jeromosnál, Sulszeni lelkésznél, Magdeburg szomszédságában tartózkodott. Öt gyermekök közül csupán 3 említetik : Erzsébet, a ki 1689himlőben; Dorottya, a ki 1690-ben, egy fiók Michaelis M. János Frigyes, ss. theologiae custor, magister ecclesiae legens et rev. minist, candid., a ki 1724-ben márczius 14-kén 28. éves korában halt el. 1725-ben október 13-kán meghalt maga Kassai is Wittenbergben. Kieslinger nevű ápolónője még október 12-én kérte a senatust, hogy mindent lepecsételjen és zár alá vegyen, miután — úgy mond — semmiért sem állhat jót, mert a magyar urak (die Herren Ungarn) mindenéhez szabadon bejárnak. Pénzbeli tőkéje, mely egy lipcsei Böttcher nevű kereskedőnél volt elhelyezve, készletben 2935 forintot tett ki, volt azonkívül 2165, meisseni forintja adó-papírokban. Felette érdekes végrendeletén, melyet 1724-ben augusztus 10-én állított ki és 1725-ben hitelesíttetett, mint ,facultatis Philosophiae assessor' irta magát alá. A végrendelet tanúi névszerint dr. Thielman Job., Bibithy Horvát Ferencz, Lónyay János, Blaho János úgy irták alá, mint a mely Michaelis György M., ordinis phil. adjuncti-tól származott. 2. Poldt Mátyás alapítványa. Poldt Mátyás állítólag Győrött született 1688-ban, meghalt 1766-ban. Hogy a vallás miatti zaklatásoktól meneküljön, szerény vagyonából Wittenbergben élt. Mint jogász az ottani egyetem védszárnyai alá helyezte magát. 1731-ben ugyanazon egyetemnek adta át 1330 tallérját, félévenként a részére kijáró 33 tallér kamat mellett, azon kikötéssel, hogy a tőke kamatai halála után — szakkülönbség nélkül — magyarországi tanulóknak szolgáljanak ösztöndíjul, azon feltétel alatt, hogy az illető tanulók az ,orthodoxia' hívei legyenek. Ha pedig magyarországi hallgatók nem volnának, ez esetben a kamatok Torkos András családjabelieinek és udódaiknak szolgáltassanak ki Győrött. Az 1333 tallért tevő tőke a lipcsei szász herczegségi főadó-hivatalnál 5°/

0-ra helyeztetett el. Ezen kamatok a bekövetkezett nehéz idők folytán rendetlenül folytak be, mi miatt a senatus által ,agg magyarnak' (der alte Ungar) nevezett Poldt sanyarú helyzetbe jutott. Folyamodványai, melyeket 1758-tól haláláig a senatushoz intézett, hogy a kamatokat előlegezzék, keserű panaszokkal vannak telve. A senatus gyakran nagy zavarban volt, miután e pénztár is szűk viszonyok közt mozgott. Halála után pénzkészlete 1 tallér, 4 garas és 7 denart tett ki. Temetése 38 tallérba kerül. Bútoraiért 19, könyveiért 80 tallér jött be. Latin nyelven szerkesztett folyamodványában, melyben magát a senatus oltalmába ajánlja, ,exul'-nak irta alá magát. Végrendeletét német nyelven irta. (Folytatjuk.) fiiliüíL — Azon tisztelt urakat, kik előfizetéseiket még eddig be nem küldték, kivált pedig a több évre tartozásban levőket, hátralékaik törlesztésére kéri « kiadó.