Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Németország

•379 érfi; a czikkem elején említett kutatásom kezdete, — az egyik karddal és könyvvel a kezében, a másik szintén könyv és kulcsosai. Ama felett kivehető a gót betűkkel írt Paulus, emez felett csak us látható, de a kulcsról következtetve bizonyosan Petrus volt. Ez a hátulsó fal alsó részén van. Felül a három keleti király eljövetele Krisztus Urunkhoz, kit anyja Mária karján tart, s ő egyik kezét áldólag kiterjeszti egy előtte térdelő királyi alak felé, ki egyik kezében ajándékot tart, másikkal koronáját veszi le fejéről. A kép felett egy angyali alak töredéke s egy csillag látható. Ugyanezen fal közepén — az említett angyal felett van egy gót stylusban épített ablak, ennek falán szintén két alak van és pedig : az egyik oldalon sz. Katalin, kezében keresztet tartva, másik oldalon sz. Klementina kosárral kezében. Mielőtt a műemlékek bizottsága által kiküldött pictor jött hozzánk, azt hittük, hogy csak ezen két fal való a régi időkből, s a harmadikat s a boltozatot későbbinek véltük. De csalatkoztunk. A sanctuarium bal falán is festményt találtunk, csakhogy nagyon meg van rongálva, úgy hogy semmi határozott alak nem vehető ki. A boltozaton egy czímer töredékre akadtunk. — Kék mező volt arany csillagokkal s rajta egy oroszlány vagy sas, karmai közt táblát tartva. Persze az egészből csak tenyérnyi nagyságú töredékek láthatók, de az említett madár vagy állat karmai jól kivehetők s a tábláni feliratból na betűk. Ha gyarlón is, ekkép mégis lefestettem volna a templomunkban talált műemlékeket. Nagyon érdekes, a mit nem mi bizonyítunk, de bizonyítják azon számtalan felsőbb és alsóbb osztályhoz tartozó idegenek, kik majdnem búcsújáró helylyé változtatták át templomunkat. Most még röviden elmondom, micsoda intézkedések történtek mostanáig arra nézve, hogy a műemlék az utókor számára fenntartassék. — Midőn mgos Majláth Béla muzeumi őr itt volt, ő egyenesen a templom kisajátításról beszélt, a mit őszintén bevallva, nem szívesen vennénk most, midőn már templomunk egészen be van rendezve s előttünk a tél. Mert bár az állam építené s szerelné fel templomunkat, mégis a sok gond a mi fejünkre nehezednék. Az egyház, járási főszolgabiránk javaslatára egy más indítványnyal lépett a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr elé. Gy ülést tartottunk s annak jegyzőkönyvi másolatát szolgabíró urunk utján felterjesztettük a magas minisztériumhoz, mely jegyzőkönyv tartalma ez volt : az egyház belátja a talált műemlék fontosságát s becsét, kész is azt fenntartani az utókor számára, de saját erejéből képtelen, mert alig áll 400 lélekből, vagyona a perzselyen kivül nincs s rövid hat év alatt 1000 írton felül adott ki adósság törlesztésre s épületeinek javítására. Van azonban az államnak ilyen műemlékek fenntartására szánt alapja : méltóztassék a miniszter úrnak abból a képek fenntartásáról gondoskodni, még pedig akképen, hogy az egész sanctuarium fehér vászonnal vonassék be. — így bármikor megtekinthető lesz a műemlék s egyházunk híveinek nem lesz alkalma megbotránkozni a képeken, mint olyanokon, melyek evang. egyházunk szellemével nem egyeznek össze. Ez volt az egyház indítványa, melyhez főszolgabíró urunk még egy másikat csatolt, hogy t. i. ezen műemlékek custosául a turicskai lelkész neveztessék ki, 100 frt évi fizetéssel. Hogy mit szól ehhez miniszter úr ő excellentiája — nem tudjuk, de úgy hallottam, hogy indítványunk elfogadtatik. — Ha megjő a biztos válasz, nem mulasztom el, azt e lap tiszt, olvasóival közölni. Banczih Sámuel, ev. lelkész. Németország. — A Gusztáv-Adolf-egylet köréből. A központi elnökség értesít, hogy a folyó év szeptember 7—9. napjain Düsseldorfban tartott 40. közgyűlésről szóló „hivatalos értesítés, mint Dr. Baur, generalsuperintendens, Dr. Frömmel Emil és Dr. v. Criegern ünnepi beszédei a központi elnökség által elárusíttatnak ; az „értesítés" ára 80, a „beszédek" 26 fillér; könyvkereskedésben az értesítés 1 márk 26 fillérbe, a prédikácziók 30 fillérbe kerülnek. A postai körülményesség elkerülése végett, minden a Gusztáv-Adolf-egylethez intézett iratok és küldemények a név elhagyásával következő czímen küldendők: „An den Centraivorstand der Gustav-Adolf-Stiftung, Leipzig, Thomaskirchhof, 25, II." Mint ismételten, úgy most is nagy neheztelés volt, hogy a fő- és alegyletek nyomatott esedezésekkel ujolag elárasztatnak; hogy eltekintve a nagy viteldíjaktól, melyekre nézve jobb volna, ha az illető gyülekezetek azokat megtakarítanák, az eljárás nem egyéb, mint az egyletek elnökeinek haszontalan zaklatása, minthogy az egyes főegyletek mégis nagyjában a központi elnökség segélyezési programmját tartják irányadónak. — E szerint teljesen elegendő, ha a gyülekezetek csak azon egyletekkel érintkeznek, s azokkal érintkezzenek is, melyektől a segélyezést vették, illetve, melyeknek a segélyezési tervezetben ajánlva vannak. Ezt azonban el nem mulasztva igyekezzenek, a segélyt nyert gyülekezetek az egyes fő-, al- és nő-egyleteknek a tőlök vett adományokat barátságos értesítéssel viszonozni. Vannak egyletek, melyek oly felhívással fordultak a központi elnökséghez, hogy ez a segélyzett gyülekezetektől „köszönetet" eszközöljön ki. Szomorú, nagyon szomorú volna, ha e felhívásban foglalt vád a mi gyülekezeteinket is illetné!! — Kérni szabad; de a vettet megköszönni, kötelesség. Jezsuita-befolyás Nemetországban. — Feltűnő, hogy újabb időben Németország előkelő róm. kath. családainak tagjai j ezsuitákká lesznek. — így legközelebb a báró Schorlemer család két tagja lépett e rendbe; — ezeken kivül ez idő szerint jezsuiták : herczeg Radzi will Ulászló, Brenken báró, a Haza-Radlitz családból hárman, egy Hoensbroech gróf, kinek testvére, Hollandiában fekvő Blyenbeck várát a jezsuiták rendelkezésére bocsátotta. — E jelenségnek egyik okául azt tartják, — hogy a németországi előkelő róm. kath. családok gyermekeiket jezsuitagymnasiumokban neveltetik. — Az osztrák feldkirchi nevelő-intézetben, mely 1850. október 1-től kizárólag a jezsuiták kezelése alatt áll, 1885-ben 381 növendék között 238 német birodalmi származású volt, a legelőkelőbb német családok sarjai. — Mások ismét franczia és belga jezsuitáknál neveltetik gyermekeiket. — Sajátságos! a jezsuiták államveszélyes működésök miatt birodalmi törvénynyel vannak Németországból kitiltva s a német nemzet legelőkelőbb