Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Apróságok (Lutheranus)

Szerinte tehát nem lehet a vallás fogalma alatt az istentudatot, az Istenhez való viszonyt érteni, hanem ő a vallás fogalmát a szellemi erőkben való hitben keresi, mely a legműveletlenebb népfajoknál is egészen általános. Midőn (úgymond) a képzelődés, a kiváncsiság, okoskodás némi részben kifejlődött már az emberben, kezdett az ember saját létezése felett is gondolkozni, ő magának kellett kigondolni minden magyarázatot az élelttünemények keletkezésére és ezen élettüneményeket oly szellemi erőknek tartotta, melyekről neki tudata van. Ezen tudatot az emberben felébreszthette' az álom is, mert a vad embernek lelke az álomban útra indul, s annak emlékezetével tér vissza, a mit látott. S midőn az emberben a képzelődés, kiváncsiság, okoskodás tehetségének kifejlődésével együtt megéledett a szellemi erőkben való hit is, ekkor jutott el az ember az egy vagy több Istenben való hitre, a mennyiben ezen szellemi erőkben épen olyan tulajdonságokat, indulatokat és szenvedélyeket lát, mint önmagában. A nélkül, hogy pl. a vadembereknek vallási szokásait észrevette volna Darwin, megemlíti, hogy midőn egy úti társa egy vadembert megölt, a tűzföldiek nagy szélvészt jósoltak. Megjegyezzük, hogy már itt is kitűnik a bűnnek s az Istentudatnak homályos érzete, mely az egyetemes bűnösség következtében sem halt ki az emberből teljesen. A vallásos odaadás érzete igen sok különféle függési, ennélfogva félelemérzetből van összetéve. Ha az emberben az értelmi és erkölcsi tehetség bizonyos fokig ki nem fejlődött volna ennek az érzetnek birtokába nem juthat el. És épen az értelmi tehetség lassú fejlődésénél fogva fordultak elő a legkülönfélébb babonás szokások, midőn emberek hozattak áldozatokúi az Isteneknek egészen addig, míg az ember a ható okról a fetisismusra, polytheismusra s végül a monotheismusra eljutott. Az értelmi és erkölcsi tehetség tökéletesedése teremtette meg tehát az emberben az Istenben való hitet. Ez volna lényegében Darwinnak felfogása a vallásról. A világ-történet egyhangú bizonysága az, hogy a vallásnak társadalomalkotó hatalma igen nagy és hogy ezen hatalomnak az alapja annak belső gazdagságában keresendő. Ezen hatalom azonban a maga teljes erejében csupán csak az Isten országában nyilvánulhat. Az alanyi vallás a maga különös jellemvonásai szerint lehet ugyan különféle alakú, de ker. alapon, annak bármely alakjáról legyen szó, a szentírást, mint alapot, sohasem mellőzhetjük. És ha Darwin nem tagadná az eredeti Istentudatot az emberben , mely a bűnnek befolyása következtében a maga valódi tárgyát nem veszítette el, akkor az ő Istent kereső szellemi vándorlása sem volna oly szűk és kezdetleges. La Place az Istent kereste az égben, mint mondá, de sehol sem találta, közel saját szivében hamarább ráakadt volna. — Darwinnak a vallásos hitről vallott eszmemenete hasonlít ehhez, de ő legalább következetes maradt itt is az emberi nem eredetéről hirdetett regényes felfogásához. Bohus P Apróságok, Philadelphiában egy leginkább nőkből álló mértékletességi rend (egylet), a melyhez azonban sok előkelő egyházi méltóság is tartozik, legújabban azon fáradozik, hogy az úrvacsorájánál ne bor, hanem valami más, nem szeszes ital használtassék, s erre legalkalmasabbnak találták a mazsola szőllő ki nem erjedt forrázatát. „Lehetetlen, úgy mondják, hogy Jézus az úrvacsoránál oly italt használt legyen, a mely századokon keresztül az emberiség romlását előmozdította. " Kár volt pedig a jó methodista nőknek a fejüket törni új iparágak feltalálásán, van Amerikában elég víz, s ennél ártatlanabb szer alig lehet, ha az mindjárt mazsola szőlő forrázat is. A víznek használata még az esetben is indokolt, ha a tisztelt hölgyek valami nemesebb folyadékot kívánnának használni, Palaestinában a jó víz, van legalább is oly becsben, mint az Alföldön a kerti lőre. * A lurdi búcsúsok megjárták. Lyonban kifütyülték őket a kiálláson. Az áhitatoskodók jámbor serege nem merte a vasúti kocsikat elhagyni, a hatóságnak kellett Őket kellemetlen helyzetükből kimenteni, mire aztán a lyoni jezsuitáktól fogadtatva és kisértetve nagy diadallal bevonultak a városba elszállásolás végett. Ez a kis jelenet is beválik modern vallásüldözésnek, a jellemző azonban az, hogy e fogadtatás oem protestáns, hanem kath. részről lett e hitsorsosok osztályrésze. Mit mond ehhez P. Angelikus? Az bizonyos, hogy e kis intermezzo Lurdnek hirét csak nevelni fogja. Martyromság hirére és dicsőségére könnyebben senki sem tehet szert, mint ha Lurdba megy búcsúra. Váljon nem a kegyes jezsuitaatyák rendezték-e, ezt a kis macskazenét ? ! * A heidelbergi egyetem ünnepélyéről egy tapintatlanságot és egy gorombaságot registrál a róm. kath. sajtó. — Tapintatlanságnak mondja az egyetemnek azt az eljárását, mely szerint bár orosz stb. egyetemeket igen, de a három magyar egyetem közül egyet sem hivott meg az ünnepélyre, s ezt a mondott sajtó képviselői méltán fájlalják ; — de a gorombaság felett már teljesen felháborodnak. S mi adott hát tulajdonképen oly nagy felháborodásra okot? Semmi egyébb — minthogy a heidelbergi egyetem prorectora azt merte mondani, a pápa által küldött ajándék átvételekor : „dieser Mann hat für Europa viel gethan." — „Ez az ember! — így kiált fel a „Religio" — ha ez nem gorombaság, még pedig igazi 13 próbás, akkor nem tudjuk, mit lehet annak nevezni? — El is áldja a prorector uramat, mennyire tájékozatlan a közmiveltség elemeiben, mennyire méltatlan az alma mater nevében szólni, s mennyire elkelne neki egy kötet a „Nem illik"-bői. De legyen bármily tudós, „ezt a gorombaságot nem bocsátja meg neki soha senki !" De hát minek is volna czimeznie azt, a kinek a Mester a leghatározattabban meghagyja, hogy : ne legyen nagyobb az ő Mesterénél. — Urnák csak nem tisztelhette, hisz a pápa legfeljebb szolgája lehet az Urnák. Szolgának mondta