Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Egyetemes közgyűlés

•342 képest lényegesen változott s az ebből eredő ellentét mindig csekélyebb lett, be fog következni azon idő is, midőn a közvélemény felett uralkodó politikai kérdéseknek egyházunkra való hatása, egyházi életünk békés fejlődésének javára lényegesen mérséklődni fog, ezt annyival inkább remény lem, mert az egyházak körében ma még fennforgó lényegesebb ellentétek tulajdonképeni maradványai egy szerencsére már letűnt szomorú korszaknak, mely egyházunkra is akarta alkalmazni a „divideetimp e r a" elvét. És mentől távolabb fogunk állni e letűnt korszaktól, annál inkább mérséklődni fognak ama még aggodalomra is okot szolgáltatható ellentétek. Legfőképen óhajtom, hogy ezennel megnyitott tanácskozásunkban is legyen mindnyájunknak főtörekvése : egyházunk békés fejlődésének biztosítása. Még egyszer üdvözölvén egyházkerületeinknek egybegyűlt küldötteit, van szerencsém elnöki jelentésemet benyújtani. A magyarhoni ág. hitv. evang. egyház egyetemes közgyűlése. 1886. okt. 13—15. Egyházunk ez évi egyetemes közgyűlése f'. hó 13-án délelőtt 10 órakor ünnepélyes istenitisztelet után nyilt meg br. P róna y Dezső egyetemes felügyelő és dr. Geduly Lajos legidősb püspök elnöklete alatt. Az örvendetesen látogatott közgyűlésen a lelkészi kar K a r s a y Sándor, dr. S z e b e r é n y i Gusztáv és C z é k u s István püspökökön kivül számos esperes és lelkész által volt képviselve. A jelenvolt világi képviselők közül felemlíthetjük Káldy Gyula. Szontágh Pál, Szentiványi Miklós, Bánó József. Radvánszky Béla és Géza br., Radvánszky Károly, Duka Róbert és Pál, Zsigmondy Vilmos, Hunfalvy János és Pál, Földváry Mihály, Sárkány József, Zsilinszky Mihály, Jeszenszky Dániel, Görgey István. Bognár Géza, Samarjay Károly, Pulszky Ágost urakat. A közgyűlést báró P r ó n a y Dezső felügyelő, elnök úr ő méltósága szép beszéddel nyitotta meg. A főfelügyelő úr nagy tetszéssel fogadott beszéde után ugyancsak az ő jelentése olvastatott fel. — A brassói esperesség azon határozatát, hogy a tiszai kerületbe való felvételébe szívesen beleegyezik, a gyűlés örömmel vette tudomásul. — Az államsegély ügyében a mult évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyve felterjesztetett a minisztériumhoz, de az államsegély felemelése ez idő szerint nem valószínű. E pontnál élénkebb vita fejlődött, melynek eredményekép határozatba ment, hogy a segély felemelése sürgettessék. — Az egyetemes pénztár pénzeit illetőleg elhatároztatott, hogy azok a budapesti egyházpénztárnok által kezeltessenek s e czélra egy szabályzat dolgoztassék ki. — A keresztelések és temetések körüli vallásügyi sérelmek tárgyában kimondta a gyűlés, hogy a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter kéressék fel, hogy vagy szerezzen érvényt 1884-iki erre vonatkozó rendeletének, vagy gondoskodjék a sérelmek törvényszerű orvoslásáról. — A báró Radvánszky Antal által megindított egyetemes alap szervezésére nézve hosszabb vita után Dr. Geduly Lajos püspök indítványára az határoztatott. hogy az ezen ügyben kiküldött bizottság javaslata a kerületekhez véleményadás végett leküldessék. — A tanügyi bizottság jelentése tudomásul vétetett. Fontosabb adatai ezek : az egyetemes gyűlés felügyelete alatt van 27 közép- és felsőiskola, 158 rendes, 18 segéd és 48 melléktanárral. A népiskolákat 130,436 gyermek, a tankötelesek 80°/

0-a látogatta. Néptanító volt a négy kerületben 1584. Átlagos fizetésük mintegy 430 frtot tett ki, a segédtanítóké 138 frtot. — Ezzel a gyűlés első napja délután 1 órakor véget ért. Második nap okt. 14-én délelőtt 9 órakor br. Prónay Dezső elnök a folytatólagos gyűlést megnyitván szőnyegre került a theologiai-akademiai nagybizottság jelentése, melyet a közgyűlés tudomásul vett, br. Prónay Dezső elnöknek pedig azon tetteért, hogy a theologiai akadémián ez évben is 20 aran}

7 pályadíjat tűzött ki a legjobb munkák díjazására, a közgyűlés köszönetet szavazott. A lelkészi vizsgák elnöksége kérdésében a dunáninneni kerület az eddigi uzust fenntartani kívánja ; a dunántuli kerület a kerületi felügyelő és püspök kettős elnökségét kívánja ; a tiszai kerület szintén a kerületi felügyelő és a püspök kettős elnökségét óhajtja ; a bányai kerület a régi szokást kívánja fentartani. Miután két kerület a kettős elnökség mellett, kettő pedig az eddigi szokás mellett nyilatkozott, az eddigi szokás marad érvényben, vagyis minden kerület azt teszi, a mit eddig tett. Karsaj' Sándor püspök indítványozza a lelkészek vizsgálati okmányának egyetemes jellegűvé tételét. Prónay Dezső br. indítványára ezen ügj'ben a négy püspök értekezni fog s azután együttes indítványt tenni. A szupplikáczió ügyében kiküldött bizottság jelentésében a következő javaslatot terjeszti be : 1. A tápintézetre való személyes kéregetés, mint a mely a mai viszonyok közt mind a kiküldött ifjak erkölcsi életére káros hatással van. mind pedig az érdekelt iskolákra hátrányos — beszüntettessék. 2. A fentebbinek helyébe következő intézkedés életbeléptetése javasoltatik, miszerint az egyes iskolák igazgatóitól — az év különböző szakaiban — az esperesi hivatal utján — az egyes gyülekezetek lelkészeihez adakozási ivek küldessenek — kik a szent ügyet szem előtt tartva, a híveket adakozásra buzdítsák s az iveket a gyűjtött pénz becsatolásával az iskolák igazgatóihoz posta utján, újra és okvetlen visszaszármaztassák. 3. Az ÍI3

7 módon eszközölt gyűjtésnek köre az algimnáziumokra vonatkozólag bezárul azon egyházkerület határvonalával, a melyeken azok léteznek — ellenben a főiskolák és akadémiák gyűjtési szabadsága kiterjed mind a négy egyházkerületre. A polgári iskolákra való gyűjtés szigorúan betiltassák. Czékus István püspök ellene van a javaslatnak, mivel meggyőződése, hogy az ivekkel való gyűjtés eredménj't nem fog felmutatni. A szupplikácziót nem tartja az erkölcsökre káros hatásúnak, ennélfogva kéri a javaslat elvetését, vagy ha ez nem történnék meg, a kerületekhez kéri áttétetni a javaslatot véleményezés végett. Szeberényi Gusztáv dr. püspök, mint a kiküldött bizottság tagja a javaslat mellett szól, nincs ugyan ellene a szupplikácziónak, de igenis a személyes kéregetésnek, mely szerinte magára a szupplikánsra nézve deprimálólag hat, azt a kolduláshoz szoktatja, azokra nézve pedig, kik a kéregetőket kénytelenek ellátni, terhes. Az ivek kibocsátása által, melyeket a lel-