Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Szepes-Igló

E töredékes közlés után rátérek már a tárgyra, mely az esperességi közgyűlést oly kínosan érintette. Megtörtént, — a mit alig hiszünk vala, hogy megérjünk, — hogy szarvasi főgymnásiumunk ellen a magas minisztérium előtt a hazafiatlanság vádja emeltetett. A dolog ez. Trefort miniszter úr ő nagyméltósága püspök urunkhoz mé| február 15-kén kelt leiratában ezt írja : „a szarvasi gymnasiumnál a magyar nyelvi dolgozatokra nézve értésemre esvén, hogy egy-párban a 8-ik osztálybeliek közül oly kifejezések for dúlnak elő, m ely ek a magyar hazafiság eszméjének az ifjúság lelkében meggyökerezése elleni munkálkodás eredményei gyanánt tűnnek fel, felkérem nagyságodat, szíveskedjék szigorúan felügyelni, hogy a jelzettem hazafiatlan törekvések és hatások jövőben ne ismétlődjenek." A miniszteri leirat — nyilatkozattétel végett — a szarvasi főgymnasium igazgatóságához szállíttatván le, innen a válasz márczius havában lőn felterjesztve. A hazafiság eszméjének az ifjúság lelkében meggyökerezése elleni munkálkodás vádja tanárkarunkra — írja a jeles Benka Gyula igazg. — fájdalmasan, de nyíltan bevallva a derült égből lesújtó villám váratlanságával hatott. Honnan e vád? miért nem mutat reá a vádló concret esetre? Miért alapítja a vádat egykét VIII. osztálybeli, meglehet tán nem is a szarvasi gymnasium befolyása alatt nevekedett, de jövevénykép az utolsó tanfolyamra hozzánk jövő, tanuló munkájában előforduló kifejezésre, melyről nekünk őszinte tisztelettel és kegyes reménykedéssel üdvözölt felügyelői látogatása alkalmával egy szót se szólt s így módot se nyújtott, hogy a bennünket annyira alaptalanul és igazságtalanul terhelő dolog felől személyes tapasztalataink szerint felvilágosítással szolgálhassunk s ha kell védelmünkre nyilatkozhassunk? Főgymnásiumunk 50 évi fennállása, hazafias szellemű szolgálat föltételéhez kötött alapítványai iránytadó vezérférfiainak, egy Vajda Péternek, Ballagi Mórnak, Greguss Ágostonnak, Petz Gyulának, Tatay Istvánnak, Zsilinszky Mihálynak ifjúságunkat és tanárkarunkat egyaránt lelkesítő emléke nagy alföldünk hazafias lelkületre valló közhangulata s azon valláserkölcsi műveltség és jellemesség s azon magyar nemzeti irány, mely az autonom tanárkar önfegyelmező munkásságából vidék és országszerte ismeretes, mind-mind ez odáig fajulhatna nálunk Szarvason, hogy tanári munkálkodásunkkal az ifjúság lelkében a hazafiság eszméjének meggyökerezését akadályoznák? Nem! Ez képtelenség! Ep azért, a minő igaztalannak tudjuk s érezzük a hazafiatlanság ellenünk felhozott gyanúsító ötletét, ép oly ünnepélyesen tiltakozunk az ellen. Hisz tanárkarunk egésze s minden egyese tudja azt, hogy midőn a békési ág. evang. esperesség nagy áldozatok árán létesített s fentartott szarvasi főgymnasiumában a ker. szellem által vezérlett humanismusnak oltárt emelt, az ifjúságnak s a tanárkarnak kötelességévé tette, hogy ez oltáron az Isten- és emberszeretet Vesta-tüze mellett a magyar hazaszeretetnek menynyei lángját is ápolják és soha kialudni ne engedjék. Biztosítjuk — végzi püspök urunkhoz szóló iratát — nagyságodat, hogy főiskolánk e hazafias misszióját nem lankadó buzgósággal üztük akkor is, midőn a hazát szeretni bűnnek bélyegeztetett s űzni fogjuk akkor is, midőn, mint most, zajtalan, de hitünk szerint áldásos munkálkodásunkban félre értve, szívünk a méltatlanságtól sajog, de se tudatunk el nem homályosodik, se akaratunk nem lankad ama törekvésben, hogy általunk is kedves magyar hazánkra fény jóllét és dicsőség derüljön! Benka Gyula igazgatónak a tiszta öntudat sugalta e kijelentése után a debreczeni m. kir. tankerület főigazgatójával ez ügyben váltott több levele is felolvastatott. Fájdalom messze vezetne ezeket is reprodukálni akarni. Elég legyen annak felemlítése, hogy Békési Gyula m. kir. tankerületi főigazgató úr ő nagysága őszintén bevallja, hogy a magas minisztériumhoz felterjesztett ama terhelő passust igen is ő írta. De hát ugyan minő személyes tapasztalatok alapján irta azt? Kik voltak a tanulók, kiknek dolgozataiban hazafiatlan tételeket talált, mik voltak ama terhelő passusok szóról szóra: arra ma már hosszú idő multán nem emlékezik, de ha emléke nem csal... stb. stb. íme ilyenek beismerése után számol be a m. kir. főigazgató úr az ő személyes tapasztalatairól, melyekre a magas minisztérium figyelmét egy épen a hazafias szellem terjesztése körül magának félszázadon át hervadhatlan érdemeket szerzett főgymnasium hitele megingatásával felhívni igen, de e tapasztalatokat ott a helyszínén melegében, jó akarattal de kötelességszerűleg is a tanári karral s esetleg a fentartó patronatus képviselőivel közölni szükségesnek, méltónak nem találta. Az esperességi közgyűlés, mindezek után, megbotránkozással vette tudomásul azt a minden igaz alapot nélkülöző, honárulással nagyon is határosnak bélyegzett vádat, mintha szarvasi főgymnasiumának tanárkara a magyar hazafiság eszméjének az ifjúság lelkében meggyökerezését — az esperességnek mint fentartó patronusnak mindenkor határozottan kifejezett és követett hazafias intentiója ellenére — nem csak elmulasztotta, sőt épen a hazafiság eszméjének meggyökerezése elleni munkálkodásnak láttatná az általa vezetett tanulóifjúság hazafiatlan gondolkozásában nyilvánuló kárhozatos gyümölcseit; azért a mig egyfelől az így egészen alapnélkül, igazságtalanúl sújtott tanárkar iránt elismerő bizalmát nyilvánítja, másfelől a felmerült vád ellen a nagyméltóságú miniszter úrhoz intézendő felterjesztésben tiltakozik, annak tiszteletteljes kijelentése mellett, hogy szarvasi főtanodája ellen emelt e vád igazolását vagy pedig visszavonását kéri. Petrovics Soma, esp. jegyző. Püspöki egyházlátogatás Szepes-lglón. (Folytatás.) — A mindenkinek a magáét megadó és megvédő nemes uralkodó II. József 1783. évi november hó 29-én Iglóra nézve különösen elrendelte, „hogy a halottak valláskülönbség nélkül a temetőben sorban temettessenek el, a harangok használata jövőben is minden akadály nélkül közös legyen és az evangélikusok azontúl minden a róm. kath. papságnak járt stólai illetéktől felmentve legyenek." Az iglói evang. egyház akkorában 4000 lelket számlálván, felsőbb engedély mellett Czirbesz András akkori lelkészéhez 1787-ben magister Gotthardt Mihályt másodlelkészéül választotta; de az új templom építéséről is gondoskodván s az erre való engedélyt 1789-ben megkapván, e nagy mun-