Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Ujvidék

•288 ma mistertől választ nem kaptak, míg végül 1883-ban Czékus tiszakerületi püspök úr közbenjárását kérték, ki ügyüket a ministeriumnál megszorgalmazván e választ kapta, hogy „a brassói magyar ev. egyházaknak az erdélyi ág. h. ev. egyházkerület kapcsolatából leendő kilépése, önálló esperességként való megalakulása és. más ev. egyházkerülethez való csatlakozása ellen az erdélyi szász főconsistorium 1878. május 10-én 394. sz. a. kelt felterjesztése szerint akadály fenn nem forog s hogy ezen ügy törvényes elintézést csak autonom uton nyerhet. A minister e válasza után, erdélyi magj^ar testvéreink egy lelkészi kört alakitottak, a kiválás előkészítése czéljából. Ezen előmunkálatok befejeztetvén — a marcz. 25-én (1886) tartott conventjükben külön magyar esperességgé alakulván, kimondják, hogy a tiszai kerülethez csatlakoznak, megválasztották tisztviselőiket, kilépésüket a brassói szász eonsistorium utján a főconsistoriumnak bejelentették, a tiszai kerülethez ideiglenes befogadásért fordultak; az esperesség pedig működését azzal kezdte meg, hogy egyházainak a szász hatóságokkal való érintkezést megtiltotta, a papi állomásokat betöltötte, Türköst anyásítá, s megalkotá a házassági törvényszéket s a szabályzatok egész sorát. — Íme, ezen históriai fejleményen álltak erdéljú magyar testvéreink akkor, midőn Késmárkon a kerületi gyűlésen, a végleges befogadást kérelmezték. — Édes öröm s a meghatottság érzete szállta meg mindenki szivét e kérdés tárgyalásánál, melyet a kölcsönös — közeledés, őszinte bizalom és jóindulat úgy melegített, úgy megaranyozott. — A tiszai kerület kimondta, hogy esperességeinek egyhangú hozzájárulása mellett a folyamodó erdélyi magyar egyházakat ezennel befogadja. — Ez alapon tárgyalás alá jutott azon feltételek és módozatok megvitatása, melyeket a bekebelezésre nézve erdélyi testvéreink kérvényükben felsoroltak. — A nehéz dolgon nagyot könnyített az előadó főjegyző, Dr. Marko Sándor kitűnő jogi és egyházi szakértelemmel szerkesztett véleménye, melyet a kerületi gyűlés egész terjedelmében, alig némi kis változtatással, elfogadott. — Rövidség okából mindjárt együtt vesszük az erdélyiek kívánalmait — sa kerület erre vonatkozó határozatát, a mint pontonként következik . . . 1. Az első kívánalom, hogy képezzenek ezen erdélyi egyházak egy külön egyházmegyei testületet, ..brassói ág. h. ev. magyar egyházmegye'- néven. — A kerület e néven, mint a „Rendezetének" 112. §-ban megnevezett 8 esperességgel egyjogu 9-ik esperességet bekebelezi. 2. Kérik a tiszai egyházkerület coordinatiójának elfogadása mellett a következő specialis, az erdélyi ág. h. ev. egyházkerület alkotmányából átvett intézkedések elfogadását : a) a tiszai rendezet III. fej. 21. §-ában körülírt közgyűlés helyett aközségi nagyobb képviseletet, — b) a papi hivataloknak pályázat utján való betöltését, melyet mindig az egyházmegyei tanács ír ki, kizárva az esperes és gyülekezetek jelölési jogát, — c) az esperességi elnökség és törvényszék helyett ezek teendőinek végzése az egyházmegyei közgyűlés által választott egyházmegyei tanács felállítását (röviden consistorialis rendszert). A tiszai kerület tekintetbe véve az átmenet nehézségeit s figyelemmel a bekebelezett egyházak múltjára és sajátszerű viszonyaira a következő módosításokat határozta. — Ad a) nincs kifogása az ellen, hog}

T a bekebelezett községekben az egyházi közgyűlések tagjainak száma leszállíttassék s az képviseleti alapon szerveztessék. oly feltétel mellett, hogy ezen képviselet aránjdag elég nagy számú tagokból alakuljon s a lelkészválasztás, a közgyűlés e legfontosabb tárgya az egyháztagok összességének jogkörében megmaradjon, — a közgyűlés áll a felügyelő- és lelkészből vagy lelkészekből, tanár és tanítókból s ott, hol a hivek száma a „300"-at meg nem haladja, a gyülekezet minden nagykorú, vagy kiskorú, de önálló háztartással biró és az egyházi terheket viselő férfitagjaiból, 300on felül az egyház azon tagjai által választott képviselőkből (a „Rendezet" 21. §-a a brassói magyar esperességben hatályon kivül helyeztetik). E testület elé tartoznak a „Rendezet" által a közgyűlés illetékességéhez utalt ügyek, kivéve a papválasztást, melyre nézve az egyháznak minden nagykorú vagy kiskorú, de önálló háztartással biró s az eg3

Tházi terheket viselő tagja szavazattal bír. — Ad b) a lelkészi hivataloknak pályázat utján való betöltése, tekintettel az erdélyi egyházak távol fekvésére megengedtetik, azonban azon javaslat, hogy a kijelölési jog az egyházmegyei tanácsot illesse, el nem fogadtatik. egj^részt azért, mivel az egyházmegyei tanács intézvénye egyházalkotmányunk rendszerébe be nem illik, másrészt, mivel az érdekelt egyházat teljesen kizárni sem nem igazságos, sem nem czélszerű. Ezért is a „Rendezet"' 46.. 47. és 48. §§. a brassói esperességre nézve hatályon kivül helyeztetvén, helyökbe következő szabályok lépnek : A papi hivatalok pályázat utján töltetnek be, melyeket az esperességi elnökség hirdet, i A pályázók közül az esperességi kijelölő bizottság a kellő minősítéssel biró egyéneket kijelöli. — E bizottság 7 tagból áll : az esperességi elnökségből s ezenkívül az esperességi közgyűlés által 3 évre megválasztott 2 és az érdekelt egyházak közgyűlése által esetről-esetre kiküldött 3 tagból. — A papi választást az esperességi elnökség vezeti. — Ad c) Az egyházmegyei tanács („Bezirksconsistorium") behozatalát a kerület nem engedheti meg. — Az indokolás szépen kifejti, hogy nálunk minden jog és hatalom a hivek összességét illeti, az egyház jogi élete alulról felfelé nőtt 1 ki, felsőbb fokon is az ő képviselőik, hivatalnokaik csak mint az összesség megbizottai járnak el. beszámolás s felelősség mellett. Ezen presbyteri rendszerrel merőben ellenkezik a konzisztoriális rendszer, — hol a hatalom csekéty számú zártkörű testületre van ruházva, felülről lefelé nehezül, s mely a hazánk politikai igazgatásában a parlamenti rendszer behozatala előtt felállott dikaszteriális rendszer minden hátrányait magában foglalja, az eljárást bureaukratikussá teszi, a hivatalnokok egyéni felelősségét gyengíti. Továbbá nálunk még az esperességi s kerületi elnökség sem bír döntő szavazati joggal, az egyházmegyei tanács tagjai pedig az esperességi közgyűlésen szavazati joggal bírnának. — Legfeljebb, mintegy az egyházmegyei tanács intézményének pótlásául esperességi számvevőszék s egyébb bizottságok állíthatók, de ezek is csak mint az esperességi közgyűlés véleményező és előkészítő közegei. 3. Kérik külön esperességi szabályzat készíthetését. — Ez, mint a többi esperességeket is megillető jog (rendezet 7. §.), jelen határozat keretén belől megadatik, de az egyházkerületi elnökséget illeti a jóváhagyási jog. 4. Kérik, hogy azon külön jogok és kiváltságok, — melyeket a magyar törvényhozás (1868. XL1II. 14. §.) az