Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Brassói ev. magyar egyházmegye

158 egyházaknak culturális és anyagi elmaradottságára is, okul hozza fel azt, a mi okozatja annak, hogy az Augustana Confessio elvei ellenére individuális fejlődésünket mindeddig akadályozta, bennünket méltatlan kiskorúságra kárhoztatva. Hiszen épen ezen általunk beismert, s kérésünk támogatására is felhozott bajokból akartunk ez uton szabadulni, S legyen szabad a barczasági magyar egyházak képviselő gyűlése határozatának indokolására még egyet felhoznunk. Mióta külön esperesség megalakítására vonatkozó első kérésünket 1844, illetőleg 1847-ben beterjesztettük, a történelem örök folyása a tényeken nagyot változatott; mi, kik akkor egy külön jogkörrel s alkotmánynyal felruházott fejedelemségnek voltunk tagjai, ma a ki- s befelé hatalmas magyar államnak vagyunk nemzeti létünkre, nemzeti önállóságunkra büszke polgárai. Ha valamely egyház hivatva van nemzeti egyházzá lenni, úgy a protestáns egyház az, mely fejlődésének minden részében összeforrott a magyar nemzeti fejlődés tényeivel. Midőn az erdélyi ev. egyház az egyetemes magyar egyházon kivül maradva, partikuláris állást foglal el, ezzel tényleg megtagadja az államegység eszméjét, ha szóval vallja is. Igaz, hogy álláspontjának igazolására hivatkozhatik, a minthogy hivatkozik is historikus jogára, de a historikus jogoknak nem ugyan gyakorlati, de ethikai jogosultsága megszűnik, a midőn a történeti tények megmásithatlanul megváltoznak. A protestáns egyháznak sajátságos jellege, hogy a haladó kortól nem marad el, hogy ennek viszonyaihoz egyediségének feláldozása nélkül simulhat, de az erdélyi ev. egyház a haladó kor, a történelem maradandó alkotásaival szemben oppositióban áll. Mély köszönettel tartozunk neki azért, hogy megmutatta, s kitárta előttünk az utat, a melyen ezen elveinkkel ellenkező oppositióból kiléphetünk; hogy lehetővé tette, miszerint a magyar egyetemes evangelikus egyházba léphessünk, mely bennünket nem mostoha gyermekként fog kebelébe fogadni. Ennyit mellékelt határozatunk indokolására, és midőn ezen határozatunk átnyujtásával kérjük az erdélyi ev. egyházból való kilépésünket s egyúttal önálló esperességként a magyar egyetemes ev. egyházba illetőleg annak tiszai kerületébe való felvételünket, (mely utóbbi egyidejűleg beterjesztett kérésünk teljesitését alapos okunk van feltételezni,) tudomásul venni, nem tehetjük ezt a nélkül, hogy a jövőre nézve az erdélyi evang. egyháznak, melynek évszázadok óta legjobb tudomásunk szerint hű tagjai voltunk, melynek tagjaival az elmúlt viszontagságos századokban jó s bal szerencsét megosztottunk, továbbra is, ha nem többé anyai, de testvéri szeretetébe ajánljuk magunkat. Adja a mindenható Isten, ez legforróbb kívánságunk, s egyházaink mellékelt határozatának nem ntolsó indoka, hogy a béke, mely az anya s gyermekei között oly régi idők óta idegen volt, honoljon ezután közöttünk, midőn önakaratunkból nagykorúsítva magunkat, testvérekként állunk egymás mellett. Hiszen egy egyháznak, egy nemzetnek vagyunk bár különböző nyelven szólunk is, gyermekei, mindannyian magyarok és protestánsok vagyunk s azok is akarunk maradni, lakozzék is hát közöttünk a keresztény, testvéri béke. Mi a magunk részéről ezen testvéri egyetértés megvalósítására minden tőlünk telhetőt el fogunk követni, s elfeledkezve a múltnak akár jogosult, akár jogosulatlan keserves emlékeiről, a hit és nemzetiség kapcsai által felöldozhatlanul hozzánk fűzött testvérünknek fogjuk mindenkor egyházukat tekinteni, mig nem egy jobb kor, mely kétségtelenül jönni fog, össze nem füz bennünket újra egy nemzeti evang. egyemetes egyház kötelékébe. Isten minket úgy segélyjen, máskép nem tehettünk. Amen. Kelt Brassóban 1886. ápril 9-én. A brassói ágost. hitv. evang. idgl. magyar egyházmegye tanácsának üléséből. Déák Sándor, (P. H.) Török József, jegyző. föesperes. A Gusztáv-Adolf-egylet köréből. A központi elnökség tudomásra hozza, hogy az összegyletnek folyó évi (40.) főgyülése szeptember- hó 7—9-ik napjain Düsseldorfban fog megtartatni, melyre az egyesület tagjait és barátjait meghívja. Tárgyalásra szánt indítványok j ú 1 i u s - h ó közepéig a központi elnökséghez küldendők. Azok, kik a gyűlésen előadást kívánnak tartani, előadásuk tárgyának megjelölésemellett, legkésőbb szeptember l-ig a Gusztáv-Adolf-alapítvány központi elnökségénél Lipcsében jelentkezzenek. Lipcse, 1886. april 13-án. A Gusztáv-Adolf-egylet központi elnöksége. A központi elnökségre utalt küldemények s levelek következőleg czímzendők : „An den Centrai-Vorstand der G.-A.-Stiftung, Leipzig, Thomas-Kirchhof 25, II" (minden név nélkül). Folyamodott az egyesülethez : 1330 gyülekezet és iskola, hazánkból (nem számítva az erdélyi szászokat) 136. Segélyezésre előirányoztatott hazánkból 93 gyülekezet és iskola 42,500 márknyi segélyösszeggel. Nagyon sajátságos érzést költ az ilyen pont: „1142. abánszerémi utazó lelkész. Néhány év óta hiányoznak az értesítések, a) 100 m. b) 212 m." Úgy látszik kérni tudunk s el is fogadjuk az adományt; de már arra, hogy saját érdekünkben is, de meg tisztességből is a nagylelkű adományozókat az ügyek állásáról értesítsük, reá nem érünk! Úgy látszik azonban, hogy ez áldott s már oly rég s nagy sikerrel működő egylet kebelében is még némi szabálytalanságok felmerülnek. így péld. vannak oly főegyletek, melyek külön állást foglalnak még pedig oly anynyira. hogy a kezelési alapszabályokban megállapított hármas elosztást sem tartják meg. Az eisenachi gyűlés alkalmával tehát ujolag elvül kimondatik : Minden rendes, szabad bevétel a kezelési kiadások levonása után harmadokra osztandó, kivévén a határozott czélú hagyományokat és ajándékokat, valamint a megjelölt czélú vállalatokra tett gyűjtéseket. Még az oly egyletek is, melyek a múltban némi előjogokkal birtak, felhivatnak, hogy lassanként a gyakorlatot összhangzásba hozzák az alapszabályokkal.