Evangélikus Egyház és Iskola 1886.

Tematikus tartalomjegyzék - Irodalom – Könyvismertetés - Kapi Gyula „Pálmaágak”

109 Ne akarjuk, kivált mi lelkészek, e bűnöket leleplezni, napfényre hozni, s azt, a mi soha jóvá nem tehető, az igazság köntösébe öltöztetni. Ne keressünk a polgári törvénykönyvben mentséget oly esetekre, miket az erkölcsi törvény bűnnek minősít, feltétlenül elitéi. Biesz Károly, evang. lelkész. Az „Ev. Egyház és Iskola" olvasói, különösen azon lelkész-olvasói, kik egyházi ünnepeink előre való kiszámítása iránt érdeklődnek és erre nézve a kulcsot még nem ismerik, tán szivesen veszik, ha e kulcsot épen az idén, midőn húsvét vasárnapja a lehető legkésőbben esik, közöljük. A kulcsot Gausz (a göttingai csillagvizsgáló híres direktora, f 1855) számította ki és ebből áll: Évszám Évsz. 1. —

ig"-' ma

i'

adék = a; II. —^—, maradék = ô; TT

T Évsz. , Íl9xa)+3i" III.—

y—, maradek = c; IV. ^ 1 maradék = V 2b + 4c + 6d + N , maradék = e. Húsvét vasárnapja aztán = 22 + d -b e. Jegyzet : Az M és N betűk a különböző századok szerint különböző számokat jelentenek, t. i. : 1600—1699-ig M = 22, N= 21700—1799-ig 31 = 23, N= 3; 1800—1899-ig M = 23, N=4; 1900—1999-ig M= 24, ^=5. Ezen formula szerint akárki igen könnyen kiszámíthatja magának, hogy ebben vagy abban az esztendőben húsvét vasárnapja márczius vagy április melyik napjára esik, de meg arra nézve is jó szolgálatot tesz ez a kulcs, ha valaki azt keresi, hogy ebben vagy abban az évben bizonyos dátum micsoda napra esik. Mindnyájan tudjuk, hogy húsvét vasárnapja legkorábban márczius 22-ére, legkésőbben pedig april 25-ére eshetik. Oly késő húsvét, mint az idén van, legutoljára 1734-ben volt, és csak is 1943-ban lesz megint. — Alkalmazzuk a fennti formulát a folyó évre; az eredmény ez : 1886 19 X 5 + 23 1rl 7 maradék a = 5; ^q maradék d — 28; 1886 4 1886 7 (2X2)+ (4X3)+ (6X28)+ 4 » '

J ' 5 7 [ maradék c = 6 ; „ c= 3; Már most 22 + 28 (d) + 6 (c) = 56 vonjuk le ebből márczius hónap 31 napját marad 25 vagyis húsvét april 25-ére esik. Lehet ezen végformulát még így is kifejezni : Minthogy márcziusnak csak 31 napja van, nézzük meg, hogy d + e összesen többet tesznek-e ki 9-nél? Ha éppen 9 vagy ennél kevesebb, akkor húsvét márczius havára esik és tesz = 22 + d + e. De ha d + e 9-nél nagyobb számot ad, akkor húsvét vasárnapja april havába esik és a végformula egyszerűbben ez: d + e — 9 = húsvét, mint az idén: 28 + 6 — 9 = 25, azaz april 25-én. Ebben a században ilyen késő húsvétünk többé nem lesz, hanem mint fentebb mondám, csakis a jövő század 1943. évében; mert 1943 1943 4 1943 ~7~ " 19amaradék a = 5 24 30 tehát húsvét : 22 + 29 + 5 = 56 — 31 = 25 april vagy másként : 29 + 5 — 9 = 34 — 9 = 25 april lévén ebben a században M= 24 d = 29 jV=5 6 = 3 c = 4 maradék c = 5 2b + 4c + 6d-\- 5 7 így esik húsvét napja 1887-ben april 10-ikére 1888-ban „ 1-jére sat. — A kinek az ilyenekben kedve telik, utána számíthat, hogy nem tévedtem-e a formula alkalmazásánál. MIMII, I. „Pálmaágak." Egyházi és alkalmi énekek férfikarra, — szerkesztette Kapi Gyula, a soproni evang. tanítóképző-intézet igazgatója. — Kiadja Hornyánszky Viktor akadémiai könyvárus. Budapest 1886. Kis 8°, 62 lap, — ára 60 kr. Ki ne ismerné az ének varázserejét! Protestáns egyházunknak nem legkisebb érdeme az, hogy a legszebb zenét, az emberi hangok bűbájos harmóniáját, — oly alakban vonta be az istentisztelet szolgálatába, melyben az a vallásos eszme kifejezésére legalkalmasabb. Az egyszerűséggel párosult fenség legméltóbb tolmácsa a chorál, protestáns egyházunk e sajátlagos művészi alakja, mely, az épülés és építés leghatásosabb s legméltóbb műformájának van elismerve. Nem csoda, hogy a protestáns külföld az egyházi zene ápolására oly nagy gondot fordít. A hymnologia ott azon tér, melyen a legjobb erők — költők és zenészek egyiránt — szent lelkesedéssel vetélkednek egymással, mindegyik egy-egy porszemet igyekezvén hordani a „fundamentumra, melynek belső szegletköve a Jézus Krisztus, kiben az egész alkotmány szép renddel rakattatván nevekedik, hogy legyen azUrnak szent temploma". (Efez. .2, 20—21.) Hazai evang. vallási irodalmunkban a hymnologia, — különösen zenei tekintetben, mindeddig nincs kellő figyelemre méltatva. — Két chorál-könyvünktől (a dunántúli s tiszai kerületé) s néhány kisebb népiskolai használatra való s viszonylag igen szűk körben elterjedt műtől eltekintve, az evang. egyházizene alig van képviselve. Pedig e parlagon heverő föld talaja egyike a leghálásabbaknak. A szükségérzet, a nemesb műízlésnek megfelelő egyházi ének sürgetése, nem ritkán nyer kifejezést. Nem rég egy előkelő evang. úri ember ajkairól hangzott a szó : „a katholikusok templomi énekével mi nem versenyezhetünk!" Hát a temetéseknél ! A katholikusok. a zsidók is, nem kiméinek sem költséget, sem fáradságot, hogy temetések alkalmával műénekek szabatos előadása által az utczán is