Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Főrendiház reformja az országgyűlésen

86 Megmarad ezért mindeniknek a maga külön sphaerája, de az összműködhetést meg kell adni bizonyos pontokon, hogy mint közreműködni tudó, s közczélra dolgozó eró'k közremunkálhassanak, ne pedig egymás ellen, mint látjuk mindenütt, hol ez elválasztás keresztül vitetett. Méltóztassanak megengedni, a hol az állam stricte el van választva az egyháztól, igen is látjuk az állam által üldöztetni az e g y h á z a t, és látjuk, bogy az üldözött egyház a maga védelmére a vallás fegyverei helyett az állam ellenében más fegyverekkel is küzd. Ha a képviselő' urnák ez jobban tetszik, legyen meg gustusa az elméletben, a gyakorlatban azonban, bizom a Magyarok Istenében, soha sem fog ez bekövetkezni." Tizenegyedik nap (febr. 21.) Az általános vita e napon véget ért. — Láng Lajos él eló'adói jogával, a mikor is a törvényjavaslat egyházpolitikai oldalának illusztrálásában mindenek előtt elveti Mo cs ár y elvét, mely szerint „az egyház az államtól teljesen elválasztassék, és hogy a kath. püspökök e felsőházban képviseltetést ne nyerjenek." — Ismétli s magáévá teszi Kovács Albert nyilatkozatát : „az egyház és állam különválasztása sem a protestantismusnak, sem a magyar Protestantismus szellemének meg nem felel." — Perhorreskálja az egyháznak érdekképviseleti bevitelét a felsőházba választás útján, mert ez uton, az egyházak a pártpolitika medrébe vitetnének. Irányi Dániel az előadó azon érvelésére „hogy az egyházakban is alkalmazva a választást, itt is pártszellemet teremtünk meg"; — azt válaszolja: „De miért választatnak püspökök és gondnokok? — Itt is a választás azért történik, hogy a választottak egyházuk érdekeit minél jobban megvédjék." Részletes vita. A t. javaslat 5. pontjához, mely az egyházak képviseltetéséről intézkedik, elsőben is Rossival szólt. A czímzetes püspökök bennhagyását hangsúlyozza, állásukra i\gy a traditióra hivatkozva. Különben a törvényjavaslat intentióját nem ellenzi. Lükő Géza ellenzi, hogy püspökök által képviseltessék a prot. egyház, melynek autonomicus életében minden választás által történik. Zichy Jenő gr. megújítja a részletes vitánál előadott indítványát. Andreánszky Gábor br. tiltakozik a zsidó rabbinus fölvétele ellen, s az által, hogy a nem róm. katholikusokat „akatholikusok"-nak mondja, Pulszky Fer. részéről indignálódó fölszólalást provokál. Ugyanis Pulszky azt mondja : az akatholikus kifejezés, mint sok más szó a középkorból jött át hozzánk. De míg 200 év előtt nagyon gyakran használtatott, 1792 óta e házban többé nem hallatszik. — Protestánsok vagyunk nem akatbolikusok. Hámos László indítványt nyújt be, mely szerint minden választott püspök és felügyelő a felsőházban ülés joggal bírjon. Kovács Albert óhajtja, hogy a felekezetek egyházfejeinek felsőházi tagsága állami és nem felekezeti érdek szempontjából bíráltassék el. Egyszersmind indítványozza, hogy a törvény szóbanlevő pontja a bizottsághoz lenne utasítandó, hogy a kath. és prot. arányosabb képviseltetése érdekében átdolgoztassék. Tisza Kálmán kiemeli, hogy nála mi volt a kiindulási pont. Hogy nem az egyes felekezetek qua taies képviseltessenek, hanem a vallás egyenlőségnél fogva minden felekezetnek oly egyénei, kik a felekezet élén való állásuknál fogva a társadalmi életbe benyúló hatás körrei birnak, vehessenek részt a főrendiház tanácskozásaiban. Különben „kikre összes ügyeinek vezetését, kormányzását bízza az egyház, azok lehetnek neki leghelyesebben képviselői a felsőházban." Mocsáry Lajos valóságos interconfessionalis zsinat képét látja a felsőház képében, miután számítása szerint 70 egyh. tagra van kilátás. Már csak ezen okból sem kívánja a prot. püspököket a felsőházban látni, de igenis a kath. és görög keletiek tovább is benn maradhatnak. — Másik oka, a melynél fogva „semmi szín" alatt nem járulhat a prot. egyh. elem fölvételéhez, mert ez uton új akadályok gördíttetnek az egyház és az állam elválasztásának elve elé, minek az autonomia hü kinyomata. — Azt sem találja örvendetesnek, hogy kath. részről senki sem perhorreskálja a prot. püspököket. Pedig — szerinte — ez nem nagylelkűség, nem türelmesség, hanem előrelátó bölcs politika, hogy a kath. klérus annál hosszabb időn át benn maradhasson. Komlóssy a czímzetes püspökök, Chor in a zsidó kinevezett mellett tartanak beszédeket. Gull József az erdélyi szász lutheránusok mellett tör lándzsát. A közbeeső fölszólalók fejtegetése érdektelenné váló feleselésbe megy át. Veres József a maga politikai álláspontját védel= mezi, mire Ivánka nem egészen salonosan fegyverkezik, Veres ellenében. Tisza Kálmán, Gull József követelődzéseiben az erdélyi szász lutheránus egyház privilégiumát illetőleg az Unióra hivatkozik, másodsorban azért sem tartja teljesíthetőnek, mert nevezett egyháznak oly értelemben, mint a királyhágóninneni egyháztestületeknek nincsen is felügyelője. A három napig tartó részletek vita eredménye, hogy az 5. pont a törvényjavaslat szövege szerint fogadtatott el szavazás utján. A különféle módositványok szám szerint 10, mind elestek. Az utolsó nap legtöbbet győzködtek Mandel Pál és Chorin Ferencz az antisemitákkal, köztük különösen Veres Józseffel. Az 5. §. így hangzik: 5. §. Az általuk viselt méltóság vagy hivatal alapján és annak tartama alatt tagjai a felsőháznak: A) a) az ország zászlósai, b) a két koronaőr, c) a fiumei kormányzó, d) a királyi Curia elnöke, másodelnöke, és a budapesti királyi Ítélőtábla elnöke. B) Ugyancsak hivataluknál fogva, egyházi tisztök tartama alatt, tagjai a felsőháznak: a) a római katholikus latin és görög szertartású egyház egyháznagyjai: a primás, a többi érsekek és a megyés püspökök, a pannonhalmi főapát, a jászói prépost és az aurániai perjel; b) a görög-keleti egyház egyháznagyjai: a szerb patriárka, a román metropolita és a megyés püspökök; c) az evangelicus-református és az ágostai hitvallású evange-