Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Anglia

70 Avagy azok, kiktől e jog megvonatása szándékoltatik, nem állanak azon tudományos és társodalmi magaslaton, melyről az új elemek — kik a felsőház tagjaiúl besoroztatnak — fölavattatnak? Példákat nem idézek. Mert az ephemer egyéni érték önmagában kevés súlylyal kell, hogy birjon az intézmények szervezésénél. De ugyanakkor, midőn a nemzet kisebb részét képviselő egyéb vallásfelekezetüek azon helyet, mely eddig csak egyiknek kizárólagos joga vala, elfoglalják, és azt a toleráns többség rendjében levőnek, sőt az általa elfogadott elvek folyományának találja : legalább is czélszerútlennek találná azon áldozathozatalt, mely az illetőktől, de azok részéről is, kik őket a felsőház jogosult factorainak ismerik, megkívántatik akkor, midőn tőlük az ő helyeket kérik, ha nem is kevésbé jogosultak, de mások számára; főleg miután a hitfelekezet a képviseltetés mérvére igényeiben kielégítve nincs. Mert ha már a vallásfelekezeteket, mint külön-külön és egyenként megítélendő társodalmi tényezőket a felsőházban érvényre juttatjuk, — a mi ma nálunk ép oly időszerű, mint opportunus, — gondoskodni kell azok nem egymásközti egyensúlyának biztonságáról, avagy legalább valószínűségéről, de arról is, hogy míg az egyiket a részvételi jog kellőkép kielégítse, addig a másikban az ilynemű leszorítással föltámadható elégedetlenség érzete föl ne keltessék." Onody Géza: „A

v prot. egyházat nem óhajtja a felsőházban látni, nehogy a protest. egyház az elzsidósodott felsőház érdekeinek szolgálatába vonassék." Harmadik nap (febr. 12.) Bár jeles beszédek tartattak, minő Zsilinszky és Tiszáé, a javaslat egyházpolitikai tartalmára egy sem terjedt ki. Azért az e nap tartott beszédeket mellőzzük e helyen. Negyedik nap (febr. 13.) Nagy zaj, — gyakori tüntetések, félbeszakítások, — ingerültség, — elnöki megintés közt folyt le e nap A p p o n y i beszédje, és Tisza replikája alatt és következtében. A mi a javaslat egyházpolitikai részére vonatkozólag bennünket érdekel, Vadnay Andor szavai, melyek szerint „A jogegyenlőséget nem abban keresi, hogy csak egy pár protest. főpapot vigyen be a felsőházba. — Szóló, egyáltalán nem vinné be a szerény javadalmazású ref. papot a fényes felsőházba. " A p p o n y i „Az egyház ottani képviselőivel az országban létező többi felekezetek képviselőivel együtt való jelenlétét erkölcsi szempontból is szívesen látja." Ötödik nap (febr. 14). Török Zoltán: „Nem ellenzem, hogy a kath. egyházi méltóságok, és a vallás egyenjogúsítás elvének megfelelőleg a törvényesen bevett felekezetek egyháznagyjai részére fenntartatik a befolyás." Orbán Balázs: „De a vallás egyenlőséget is sérti a javaslat, mert p. o. a reformata vallások sorából csak bizonyos számú püspöknek és főgondnoknak ad helyet." Halvax József: „Vadnay nézetével szemben, mely szerint a javaslatot azért ellenzi, mert fokozza a vallási particularismust, azt vitatja, hogy e tekintetben sokkal liberálisabb lenne, mint maga a kormány, mert ő a prot. püspökök és gondnokok jelenlétét nem szorítaná csak bizoI nyos számra, hanem helyet adna minden ily méltóságot Betöltő egyéniségnek, valamint hive szóló minden felekezet képviseltetésének. — Szóló megjegyzi, hogy ha már egyszer nem dicsekedhetünk a vallás egységével, el kell fogadnunk azt az elvet, hogy a hijányt helyettesítse a vallások egyenjogosultságának tiszteletén alapuló béke. Tegyünk le, úgy mond szóló, minden vallási separatismusról, mely csak bénítja a nemzet fejlődését." Végűi „az egyházmegyei káptalanok képviseltetésének elvét" is fenntartja. Hatodik nap (febr. 16). A hatodik nap a javaslat egyházpolitikai oldalát csak Ugrón Gábor érintette, midőn így szól: „A vallásfelekezeteket, nem ezen jogczímen óhajtja képviseltetni, hanem azért, mert nálunk az egyházak nagy közművelődési intézeteket képeznek, tehát méltó helyük van a felsőházban, azonban ezek körében is a választási rendszerre kellene alapítani a képviseltetést. Azért óhajtaná a kath. autonomia mielőbbi életbe léptetését, hogy úgy még a katholikus egyház világi tagok által is képviseltessék." Heted i k n a p (febr. 17). Bánfy Béla gr. ezeket mondja: „A másik kérdés az, — s talán itt is conservativ vagyok, — hogy a főpapok benn maradjanak-e azon számban, a mint az contemplálva van, vagy sem? Én t. ház, Magyarország klérusát a magyar nemzettől elkülönítettnek nem képzelem. Érdeke a nemzethez húzza, nagy vagyona van, s nincs miért harczot idézni elő nálunk nemzet és egyház közt. Az egyháznak igen sok veszíteni valója van, de a nemzetnek is, ha elveszti azon támaszt, melyet az egyház a hivekre gyakorolni képes. Ezért fogadom el a főpapoknak főrendi jogosultságát. Hogy a többi felekezetek is képviselve legyenek, ennek csak elvi jelentőséget tulajdoníthatok." Zichy J e n ő gr. : „A csornai prépostot, a cistercziták apátját, a kegyesrendiek főnökét kívánom az egyházi főpapok soraiba fölvétetni, mert ezek egyrészt vagy birtok, vagy az évszázadokon keresztül hazánkban a cultura fejlesztése, és a népnevelés terén szerzett érdemek következtében ezen helyet teljesen megérdemelték." Bognár Endre. KÜLFÖLD. Anglia. — Nagy érdeklődéssel foglalkoznak Londonban egy német minta szerint rendezendő egyetem felállításával, mert az eddigi University of London valóban nem volt más, mint vizsgáló hatóság. Már a mult év elején alakult egy bizottság, mely a terv kidolgozásával volt megbízva. Ezen terv London valamennyi tantestületeinek képviselői és tudományos celebritásai által decz. 15-én tartott gyűlésen helybenhagyatott. Ezen terv szerint a Londonban jelenleg fennálló felsőbb tanintézetek, úgy mint a négy jogásztársulat jogtanodája, az orvosok és sebészek által vezetett és kórházzal egybekötött tanártestületek, és a művészi akadémia, az új egyetembe volnának felveendők ; az eddigi University of London mint külön vizsgáló hatóság, melynek hatásköre egész Angliára kiterjedne, a felállított egyetemhez csatoltatnék. Az egyetem négy fakultást fog-