Evangélikus Egyház és Iskola 1885.
Tematikus tartalomjegyzék - Irodalom - Weber: Szepes Béla egyház monographiája (Krupec J.)
384 munkáját helyes irányban folytassa s befejezze. Lelkes prédikálására a Bélaiak csakhamar megváltak régi hitöktől s még azon évben választottak magoknak az ép akkor elhalt r. k. plébános helyébe ev. papot : természetesen a reformátor személyében. — Gyorsan, minden erőszak nélkül hódított a reformáczió nemcsak Bélán, de egész Szepességen. 1565-ben a lublói várkapitány Maczijovszky Miklós pártfogást igér a szepesi 13 elzálogosított város ev. papjainak, ha az augustana confessióhoz híven ragaszkodni fognak. — Biztosságban éltek a javított vallás hívei Lubomirszky Sebestyén „starost" alatt is, a ki Pethő esztergomi érsek hatalmi túlkapásaival szemben szavát mellettök vetette latba. Utódja Lubomirszky Heraclius Szaniszló is eleintén e nyomon járva egyebek közt 1652-ben parancsot adott ki azok ellen, a kik az ev. papoknak nem szolgáltatják a tizedet rendesen. Később azonban — uralkodása vége felé — a protestánsok nagy ellenségének mutatta magát. Behozott piaristákkal kezdi 1670-ben a pápista kultuszt rájok erőszakolni . . . Változtak az idők nagyon ... A kezdetnek folytatása is volt . . . 1671. június 24-kén Mihály lengyel király elrendeli, hogy : „bey Straff von 3000 Dukaten sind die Prädikanten aus den XIII Städten zu vertreiben . . . die ganzen Kirchen mit den Pfarrhöfen, Schulen und allen Zugehören wieder genommen und den Katholischen erstattet werden . . . M Majd 1674. april 30-kán Bársony püspök s a 13 város grófja Olmützer János jelenlétében összeül Szepes-Várallján a törvényszék, mely ál (ev. s helv. hitv.) lelkészt rájuk sütött lázadás bűnéért a magyar királyságból s annak minden tartományaiból száműzésre itélt. Az elitéltek, — noha kegyelmet Ígértek nekik, ha a papságról lemondanak, a királynak hűséget esküsznek s a király ellenségeinek vétkeit földeríteni iparkodnak — „alle wählten das Exil." Méltón testvéreikhez, a szorosan vett magyarországi prot. papokhoz, kikre Pozsonyban ugyanekkor mért még súlyosabb csapást a vallásszabadság elnyomásának szelleme ! A szepesi protestánsok sorsa hányatott lesz aztán .. ! Sokáig több jut ki nekik a „Sturm"-ból, mint a „Sonnenschein"-bóL Ha Strachan alkapitány a magyarországi száműzött evang. papok befogadása által kedvez, Lubomirszky Tivadar annál több kárt okoz az evangyéliom ügyének, midőn — egyebek közt — minden funkczióval a kath. plébánosokat bizza meg s a hozzá kérelemmel fordult 5 prot. várost 350 imperial fizetésére itéli vakmerőségeért. De végre az igazságtalan, inhumánus támadásoknak ideje is lejáróba mén . . . 1704, 1707 felé immár szabad a prot. prédikátoroknak az imaházakban magán istenitiszteletet tartaniok, betegeiket látogatniok, gyászbeszédeket az imaházakban mondaniok, harangoztatniok . . . Ugyan mi okozta a zivatar múlását ? .Honnan a protestánsok ügyének jobbra fordulata? Hiszen az a Lubomirszky Tivadar herczeg még uralkodik s szerző szerint nem szűnik meg a protestánsok boldogulása elé gátat vetni? Talán II. Rákóczy Ferencz felkelése, az 1703—1711-ig folyt szabadságküzdelem hozta e jobblétet? A felelettel, az események okának kimutatásával szerző valamiképen adós maradt. A történelem feladata — írja Ranke világtörténelméhez írt bevezetésében — a dolgok kapcsolatát felismerni s kimutatni. (Olv. Budapesti Szemle 1885. okt. sz. Mika S. ism.) Az okadatolásnak, ha nem is törzsfáját, egy gallyat belőle kérünk ! A 18-ik század első felében is sokszor vette el a felhő azt a ..napfényt", nemkülönben a második felében is, t. i. a 13 elzálogosított város visszakebelezése után Mária Terézia korában . . . Mig végre „megjelent egy fejedelem, — népeinek igazságos atyja" . . . , a ki híres türelmi rendeletében (1781.) megszüntette a szorongattatásokat, s elvette a templomok s iskolák építésének akadályát is. 1784-ben tette le Béla prot. hitközség is temploma s iskolája alapkövét, melyen való építésre 1782-ben engedélyt kapott volt. A következő alrészben szól szerző az egyház f e 1ügyelőirő 1, kiknek nevét, papjairól s káplánjairól, kiknek életrajzát is gonddal állítja össze. — Allott pedig az idők folyamán a sz.-bélai egyház élén: 54 felügyelő (1676—1710-ig nem volt), 21 pap (1674—1700 és 1706— 1710-ig nem volt) s 41 segédlelkész (1674 — egész Sziadkay János [1812-] koráig nem volt. — Igen érdekes itt azon — a köznek javára szolgáló — mellérendeltségi viszony jellemzése, melyben a városbirák a papokhoz — hivataluknál fogva — állottak. Ismerteti szerző aztán az egyházak s papok vagyoni állapotát, a különféle ajándékokat, oblatiókat, alapítványokat .... A stolákról szóló kimutatásából kitűnik, — hogy a 13 város között Bélán a legkisebb stolaszolgáltatás dívott. — Mig ugyanis itt egy keresztelésért 6 krt, avatásért 6 krt, nagy temetésért 30 krt, kis temetésért 30 krt, halotti beszédért 50 krt, eskető beszédért 30 krt, s a VI. parancsolat áthágásáért 250 krt fizettek, addig Poprádon ugyanazokért 17, 17, 90, 60, 90, 107, 250 kr. járt. Az egyház beléletét, főleg adózási viszonyait megvilágító számos fontos adat közlése után rátér szerző az egyházfegyelem, erkölcsök, szokások ismertetésére, festésére. A fegyelem szigorú, az istentisztelet látogatása követelt volt; maga a magistratus •— jó példával előljárva — in cor pore rendesen megjelent a reservált „Richterbänkek" — en, s Ítéleteiben, határozataiban is Istent s az erényt hangsúlyozni soha el nem mulasztotta. A nép istenfélő a keresztyén emberi kötelességei teljesítésével sokat gondolt ; 1637-ben egyesületet alapított, czime : Bruderschaft des heiligen Geistes. — Jámborságának jelleme a családi életében is visszatükröződött. — A gyermekszületés örömünnep vala, a házasélet „Mit Gott" megkezdett komoly és szent ügy. Egy szóval : „frommer Sinn, religiöse Gefühle spiegelten sich aus allen Gebräuchen ab" (88. 1.). Lelkesülten, imaginatióval s a styl adományának is — kétségkívül — birtokában szól szerző (s itt érzik nála a „szepesi") a „Zipserek" házi istenitiszteletéről. Elmondja, hogy reggel, délben s estve buzgón imádkoznak, énekelnek. „Ueber die Heiligthűmer des Hauses, die Bibel, Gesang- und Gebetbuch, konnte keine Spinne ihr Netz weben und kein Staub sein Vernichtungswerk beginnen; der tägliche Gebrauch erhielt sie im völligen Glänze. De a dicséret hevében nem feledi a lelkész úr a hitélet kitüntetett fényoldalai mellett az árnyoldalakat sem. Epen azért szól a Zipserek babonáiról is, égi jelekbe vetett hitökről, véres esőről, tavak vérré változásáról, — a boszorkányhitről . . .
