Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Francziaország

•298 sorsa bizonyosan bosszú időre el lett volna intézve s alig foglalkoztunk volna oly bamar vele, ha a legközelebb el­múlt időben a horvátországi magas kormánytól nem érke­zik az ezen lapban tavai is szellőztetett újpázuai papválasz­tási illetőleg lelkészhelyettes kinevezési ügyben egy terje­delmes leirat, mely egész eljárásunkat s főtisztelendő s Nagyságos Püspökünk által eszközölt lelkészhelyettes ki­nevezését, mely a kerületi gyűlés által is helyeselve s meg­erősítve lett, meg nem semmisíti és egyszersmind el nem rendeli, hogy a leirat keltétől számítva három hónap le­telte alatt új papválasztás eszközöltettessék. Hogy a hazai protestáns közönségnek is tudomása legyen ezen magas le­iratról s annak tartalmáról, különösen pedig, hogy a közel jövőben Budapesten tartandó bányakerületi gyűlés kép­viselői is, ki e tárgy felett tanácskozni s határozni hivat­vák, legalább nagyjában ezen rendelettel megismerkedhes­senek kivonatilag ez úton közzé tenni czélszerűnek találtam. A négy ívnyi, horvát nyelven írt s folyó évi augusz­tus-hó 3-án kelt leirat a bács-szerémi ev. főespereshez van intézve. Bevezetésében mondja, hogy a vett jelentés folytán, mely szerint Új-Pázuán lelkészhelyettes főtiszt. Superin­tendens úr által 3 évre ki lett nevezve, s azon alkalomból, mert ez ellen az illető egyház a magas kormányhoz fe­lebbezett, fel lett híva a politikai hatóság véleményadásra, váljon a fentnevezett egyház az 1859-ik évi pátens s mi­niszt. rendelet alapján szervezve van-e s váljon e rendelet a fenti ügy megbirálására alkalmazható-e? Hivatkozással azután több rendbeli, az akkori zágrábi hadparancsnokság által kiadott rendelet, utasítás s meghagyásra nem különben az ó- és újpázuai egyházak jegyzőkönyveire s határozataira bebizonyítani igyekszik, hogy az 1859-ik évi nyiltparancs és miniszterialis rendelet, mely Magyarhonban törvényes érvényt soha sem nyert, de sőt a provincziális Horvát­szlavon orságokban is az ottani egyházak passiv ellenállása következtében teljesen foganatosítható nem volt, a Horvát­országhoz tartozó határőrvidéken, nevezetesen 0- és Új­Pázuán határozottan életbeléptetve lett. Es miután ezekre nézve sem felfüggesztve, sem pedig más törvény által helyettesítve eddigelé nem lett, nyilvánvaló, hogy az 1859-iki nyiltparancs s ministeriális rendelet ugyanott mainap is érvényben maradt. Azon tett ellenvetésre, hogy ezen egyházak kezdettől fogva az anyaországhoz tartoztak, s így hogy reájuk nézve is a nevezett pátens s miniszt. rendelet felfüggesztetett s az autonomikus egyházi kormányzathoz visszatértek, meg­jegyzi. miszerint ama körülményből, hogy valamely horvát­szlavon egyházközség felsőbb egyházi hatósággal Magyar­országban bír, legkevésbé sem következik, hogy az ilyen egyházakra nézve érvénynyel bírnának a magyarhoni ev. egyházban dívó törvények, miután az 1868-ki közjogi egyezmény szerint vallási s közoktatási ügyeire nézve Horvátország teljes önkormányzati joggal bír, s ezen köz­jogi viszonyt mindenkinek respectálni kell. S ámbár ezen viszony a kormányzatban olykor némi nehézségeket szül, de fentartatik addig, mig törvényes úton módon meg nem változtatik. — Ez a mennyiben a pátens Magyarországra nézve teljesen fel lett függesztve, nem áll ez egyszersmind Horvát-szlavon országokra nézve is. — És ha néha a hor­vát-szlavon hatóságok egyes helyeken s esetekben tűrték s elnézték, hogy némely egyházközségek Magyarhonban divó egyházi törvényekhez alkalmazkodtak, ez csak annak tulajdonítható, hogy a horvát hatóságok az evang. egyház autonómiájával szemben kíméletet gyakoroltak. Ha azonban egyes egyházak vagy egyházi hatóságok a horvát világi hatóságnál közbelépésért folyamodnak, — ezek csak a fenlévő törvények szerint járhatnak el. S immár most azon kérdést veti fel, váljon az ottani törvények szerint jogos s törvényes volt-e a Superinten­densnek ama eljárása, mely szerint az országos kormány tudta s beleegyezése nélkül az új-pázuai egyházközségnek edminisztratort állított s nevezett ki utódlási joggal? Erre azt mondja, határozottan tagadólag kell felelnie. Itt már a leirat teljesen helyezkedik az 1859-ki pátens s miniszt. ren­delet szabványaira s paragrafusaira, bebizonyítani akarván, hogy a Superintendens úrnak jogában nem állott admini­sztrátort kinevezni, annál kevésbé pedig, mort a miniszte­rialis rendelet szerint a Superintendens egyáltalában nincs feljogosítva, hanem csak a superintendentialis Consistorium a főesperes és püspök jelölésére a rendes lelkészt ki nevezni. Mindezeknél fogva és miután az érdekelt egyház is felebbezett a kormányhoz, jogaiban sértve érzi magát, s elégedetlen ezen eljárás miatt, mind e mai napig, az emlí­tett lelkészhelyettes kinevezését törvénytelennek kell te­kinteni. Ennek következtében az új-pázuai lelkészhelyettes kinevezése semmisnek nyilváníttatik s elren­deltetik az 1859-iki szept. 2. kelt. minist, ren­delet alapján Új-Pázuán e rendelet keltétől 3 hónap alatt uj lelkészválasztást eszkö­zölni, megengedtetvén addig a mostani lelkészhelyettes­nek az egyházi teendők végzése. Mindezekből kitetszik azon visszás helyzet, melyben mi egyrészt a horvát-szlavon területen levő evang. egyhá­zainkkal szemben állunk, ha törvényeinket s határozatain­kat respectálni nem akarják, másrészt pedig, melyben va­gyunk a magas horvát-szlavon kormánynyal szemben, a mennyiben ott egyes esetekben a pátens szerint határoz­nak, mi pedig itt levő s divó törvényeinkre hivatkozunk, s azok szerint járunk el. Praeoccupálni nem akarom a kerületi gyűlés határo­tait de mégis nem állhatom meg abbeli meggyőződésemnek kifejezést adni, hogy vajmi kívánatos volna az ilyen min­den közigazgatást bénító s egyházunk tekintélyét leg­kevésbé sem emelő állapotokon gyökeresen segíteni, a mi pedig csak akkor lesz eszközölhető, ha az ottani protestán­sok mint jól szervezett testület egységesen, egy czél felé törekedvén, maguk függetlenül s önállóan, de a legszoro­sabb összeköttetésben az anyaiországgal s — egyházzal saját ügyeiket s egyházaikat vezetik s kormányozzák. Belohorszky Gábor, főesperes. KÜLFÖLD. Francziaország. — A belügyminiszter elrendelte, hogy sorsjátékok rendezéséhez az engedély ezentúl meg­tagadtassák; kivétetnek egyedül a jótékony czélokra ren­dezett és csak egy tartományra kiterjedő kis sorsjátékok, korlátolt tőkével. A praefectusoknak szigorúan meghagyatik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom