Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Sopron

•282 tette annyival inkább, mert ezen indítvány nálunk egy évtized óta tény. Legközelébb kiderül, mennyiben teljesül­nek „Sincerus" óhajai a tisztújításra nézve, a melyeket az esperesség egyéb határozataival egy szuszra elmondott, elitélve előzetesen azokat, a kik személyes meggyőződésök­nek lapok utján mernek eltérő kifejezést adni. Megvagyok egyébként győződve, hogy óhaját a legjobb indulat sugallta s semmi „zúgintentió és magánérdek" nem vezeti, bár na­gyoa talányos azon kijelentése, hogy az esperes nem mon­dott le „definitive", holott pár sorral elébb azt mint vá­lasztási rendszerünkből kifolyó tényt közli. H. V. A pozsonymegyei esperesség folyó hó 18-án Alsó­Szeliben tartotta meg ez évi rendes közgyűlését, melyet, mint máskor is, aug. 17-én délután 5 órakor az esperesség tanügyi bizottságának gyűlése, aug. 18-án reggel pedig a lelkészi kar úr vacsorája előzött meg. A napi renden levő tanácskozási pontok sorából ki­emelendőnek, mert talán szélesebb körben is érdeklődésre találónak, ez alkalommal csak kettőt tartok, úgy mint : az esperes választást és esperességünk véleményét püs­pökeink új főrendiházi-tagságáról. Esperesünk, nt. Ritter Károly úr hat évi mandatuma folyó év május havában lejárván, a tavali rendes gyűlés határozatából beküldött szavazatok a mostani gyűlés szine előtt felbontatván, kiderült, hogy valamennyi egyház, ki­vétel nélkül, ismét, volt érdemdús esperesünkre bizta ezen vezéri hivatalt azon hő kivánattal, hogy az Isten a követ­kező hat év alatt is tartós egészségen kivül oly bölcs tapintattal támogassa és oly lankadatlan buzgósággal, valamint hangya szorgalommal szerelje őt fel, mint a milyen­nel már az elmúlt hat év alatt is megengedte volt neki esperességünket kormányozni. Püspökeink új főrendiházi tagsága felett pedig espe­x'ességünk saját nézetének akképen vélt leghelyesebb ki­fejezést adhatni, hogy ki mondotta : miszerint, bár sajnálja és az illető törvényczikk egyik gyarló és hézagos intézke­désének tartja azt, hogy nem valamennyi püspökünk és kerületi felügyelőnkre ruházza a főrendiházi tagságot : mindazonáltal a mi kerületünk kettős elnökségét ez új méltóság elnyerése alkalmából, tiszteletteljesen üdvözli és Isten áldását kéri e minőségben is majdan kifejtendő mű­ködésére, mert ebben az oly hőn óhajtott egyenjogúságunk majdan elérhetésének bárcsak egy, de mégis biztatóbb előre­lépését látja. —t —n. Selmecz. — A Lyczeum részére kért államsegély ügyé­ben a magas kormány megbízottjával mélt. Gömöry Ősz­it á r ministeri tanácsos úrral még a múlt évi november havában megállapított s felterjesztett szerződési tervezet még nincsen ugyan megerősítve, de a nagymélt. vallás s közoktatásügyi minister úr kegyes volt a múlt hó folyamá­ban a Lyceum ügyében, nagys. s főtiszt. Dr. Szeberényi Gusztáv, m. kir. tanácsos s bányakerületi ág. h. ev. superintendens úrhoz a következő átiratot intézni : 6 s z " Vallás s közoktatási magy. kir. minister! Addig is, mig a selmeczbányai ág. hitv. evang. fő­gymnásiumnak az 1883. évi XXX. t. cz. 47. §-a alapján államsegélyben részesítése iránt a közoktatási kormány és az oskolát fenntartó pártfogóság közt folyó tárgyalá­sok végeredményhez vezetnének, tekintettel a selmeczi ág. | hitv. evang. főgymnásium culturális s nemzeti missiójára, nevezett tanintézetnek a jövő 18856-iki tanévre 4000 frt­nyi rendkivüli segélyt találtam engedélyezendőnek. Uta­sítottam ennélfogva a selmeczbányai m. kir. adóhivatalt, hogy a fenn kitett összeget Kachelmann Károly lyczeumi pénztáros kezeihez az általa aláírt, kellőleg bélyegeit s Nagyságod által láttamozott nyugtákra fele részben, azaz 2000 frttal folyó év september elsején, féle részben pedig, tehát szintén 2000 frttal jövő 1886. évi febr. l-jén fizesse ki. Miről Nagyságodat f. évi junius-hó 22-én 751. sz. alatt kelt felterjesztésére további szives eljárás végett, tisztelettel értesítem. Budapest 1885, július 11-én. Tréfort. Ez, úgy hisszük, megnyugtató biztosítékul szolgál, hogy bár a szerződés még nincsen megerősítve, a nagymélt. miinister úr a Lyczeum ügyét el nem ejtette, sőt — szabad remélnünk, — kegyes lesz azt oly állapotba helyezni, hogy feladatának a felvidéken, mind tudományos oktatás, mind hazafias nevelés tekintetében, mert jobban felszerelve és ellátva, még inkább képes leend megfelelni. A Brassóba távozó Rombauer Emil lyczenmi tanár helyébe s más tantárgyak előadására meghivattak : Király Ernő s dr. Cserey Adolf, amaz a törté­nelmi, ez a természet- s földrajzi tanszékre. H. V. Sopron. Gyülekezetünket hónapok óta izgalomban tartja a temető kérdése. Régóta tudtuk ugyanis, hogy te­metőnk, mely közvetlen főtanodánk mögött terül el (úgy hogy a halottas menet a lyceum főkapuján át és udvarán keresztül kénytelen útját a temetőbe venni) és úgy szólva már most a városon belül fekszik, soká eddigi helyén fenn nem állhat. Es már mintegy három év előtt szóba hozatott a presbyteriumban, váljon nem volna-e czélszerűbb, ha a gyülekezet, be nem várva a városi hatóság beavat­kozását maga kimondaná a temető bezáratását? Azonban látva a nagy felháborodást, melyet ezen kérdés a gyüle­kezet nagy zöménél, a gazdapolgárok körében felidézett, egyelőre ezen ügy a napi rendről levétetett. De ezzel csak siettettük a fenyegető veszélyt. Kezébe vette most az ügj'et a városi főorvos és gyorsabban, mintsem hogy gondoltuk, már is itt volt a minisztérium leirata, mely temetőnknek bezárását elrendelte. Nem csalódunk feltevésünkben, hogy az ügynek ilyetén való gyors elintézésére nagy befolyással volt ő felségének mult év május havában történt látoga­tása, mely alkalommal, midőn ő felsége lyceumunkat is meglátogatta, kíséretében lévő személye körüli miniszter és egyéb főurak megütközésüket fejezték ki a felett, hogy a főtanoda közvetlen szomszédságában használatban lévő temető létezik. Nagy volt a gyülekezetben a felháborodás, melyet a miniszter leirata okozott, nevelte azt még külö­nösen azon körülmény, hogy a katholikusok temetője leg­alább ép oly kedvezőtlen és a felhozott egészségügyi szem­pontból még jóval kedvezőtlenebb viszonyok közt van és mégis csak a mi temstőnk bezáratása lett elhatározva. Természetes, hogy a gyülekezet nem mulasztotta el e visszás állapot hangsúlyozásával a határozat ellen felírni és annak visszavételét kérelmezni. De a mit előre várni lehetett, megtörtént; felszólalásunknak hely nem adatott. Most a városi hatóság arra hívta föl a gyülekezetet, hogy záros idő alatt nyilatkozzék, váljon szándékozik-e ismét felekezeti temetőt felállítani vagy pedig községi temető

Next

/
Oldalképek
Tartalom