Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Válasz „az új főrendiház és a mi egyházunk” czímű czikkre (Krizsan J.) II.

Harmadik évfolyam. 34. szám. Pozsony, 1885. évi augusztus 22. EVANGELIKUS ESÎHÂZ É ISKOL Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKT FERENCZ. Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdíj : külön 30 kr. Tartalom: Válasz „az uj főrendiház és a mi egyházunk" czikkre. (Krizsan János). — A Baldácsy-alap. (Farkas Gevza). — Megcsonkíthatok-e a lelkészi és tanítói hiványok. (Török József.) — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Pályázatok. Válasz „az uj főrendiház és a mi egyházunk" czikkre. II. Nagyjából az előbbi czikkben kifejtett modorban ala­kult bazai egyházunk szervezete is. Nem kivánom bővebben kimutatni, mindenki tudja, hogj 7 hazai egyházunkban az első gyülekezések, az úgy­nevezett „fraternitas"-okban tisztán lelkésziek voltak, mi e korszakban egészen maga helyén volt, midőn leginkább az egyház tanáról, szertartásairól, istentiszteletéről volt szó, természetes, hogy e tárgyalások hozzáértő szakférfia­kat követeltek. — De midőn az egyház megindította szo­rosabban vett szervezkedési munkáját, az egyházalkotmány episkopális alakot vett fel. — Thurzó György nádor alatt megtartott zsolnai zsinatunk első feladatául ismerte egy­házunkban a Superintendenseknek, — mint egyházfőknek (Superiores) behelyezését, midőn hivatkozással II. Mátyás diplomájára és az 1608-ki törvényre, melyben ez áll : Quinimo ad praecavenda inter Status et Ordines aliqua odia et dissensiones, ut quaelibet religio suae professionis Superiores seu Superintendentes habeat, statu­tum est (a. I. §. 2.), három superintendenst választottak ; Lányi Illyést, Melikius Sámuelt és Abrahamides Izsák, bajmóczi prépostot. — Es a nádor testvére Thurzó Kristóf alatt 1614. jan. 22-én Szép es Várai lyán tartott zsina­ton ismét két, még pedig a szepesi és sárosi 5 felső szabad királyi város számára egy s ugyanazon megyék többi gyü­lekezetei számára ismét egy superintendens választatott a lelkészek és gyülekezetek elöljáróiul, hol később az Excel­lentissimus és Reverendissimus czím is adatott nekik. Itt még semmiféle, sem egyházközségi, sem esperességi, sem kerületi felügyelőkről szó sincsen. Az egyházközségi felügyelők első nyomaira akadunk egyes városi gyülekezeteknél az 1707. évi rózsa­hegyi zsinat kánonaiban, kivált a 25. ben. — Esperes­ségi felügyelők csak későbben tűnnek fel, — némely esperességekben (Békés, Bácska, Bánát) épen nem ; kerü­leti felügyelők pedig első ízben 1736-ban állíttattak egyházunk által a superintendensek oldalához, nevezetesen a tiszai superintendentiában Szirmay János, a bányaiban Radvánszky János, a dunántúliban Ostfíy Mihály és a dunáninneniben báró Calisius Keresztély a szúlyói egyház főpártfogójának személyében; — úgy hogy csak nagyon lassan alakúi át a püspöki egyházalkotmány az úgyneve­zett „Inspector"-okkal synodalis-presbyterivé, mi különben­is inkább evang. reformált szellemű intézvény, jóllehet a hazai reformált egyház is kezdetben inkább episkopális szervezetű volt, amint a tiszántúli kerület majdnem a múlt évszáz végéig megtartotta püspöki szervezetét. Sőt a mint a sempthei consistorium Thurzó Szariiszló nádor és hely­tartó által 1622. évi szept. 1-én megerősített törvényeinek első czikkéből 1) látjuk, ez a superintendenseket Istentől rendelt felsőségnek és joghatóságnak ismeri el. Itt tehát a Superintendensek egyházunk elöljárói a Seniorokkal, qua contuberniis ecclesiae praepositis et Super­intendentium Vicariis együtt az egyházi Dioecesisek élén állanak, kiket maga az állami hatalom is, mint az említve volt az 1608-ki törvénynyel és II. Mátyásnak ünnepélyesen kiadott diplomájával elismert; valamint a Károly-féle 1734. • okt. 20-án kiadott rendelet, midőn a minden következő kirá­lyok által megerősített diplomára hivatkozó mindkét hit­vallású evangélikusok kívánatára 4—4 superintendenst ren­delt, kik mellé, mint érintve volt, egyházunk leginkább azon férfiak közül, kik az evangélikusok érdekében a trón elé járultak 4 felügyelőt választott. — Ezen Károly-féle rendeletet Mária Terézia is megerősítette a helytartótanács­nak Pozsonyban 1742. évi deczember 24-én kiadott rende­letével. — II. Leopold alatt az 1791. évi országgyűlésen maga az állam oly javaslatot terjeszt az országgyűlés elébe, mely szerint a mindkét hitvallású evang. superinten­1) Legitime electo ordinatoque Superintendenti sub­jiciuntur omnes in universum presbyteri quovis voeitati nomine, ita Seniores, ut caeteri fratres qui debito honore timoreque illi obtemperent, tanquam potestati eccle­siasticae a Deo ordinatae.

Next

/
Oldalképek
Tartalom