Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Szeget szeggel (Raphanides V.)

•265 Az ünnepélyt közebéd követte. — Az esperes német nyelven, úgymint Tiirkösben, megint az osztr. császárt köszöntötte fel, éltetvén I. Ferencz József ő Felségét, „a kitől az erdélyi evangélikusok a szabad vallásgyakorlatot nyerték." Nagyszerű tudomány ! Az esperes úr, úgy látszik, épen oly kevéssé ismeri az egyháztörténetet, mint a kiskapusi botrány hőse, a selyki esperes Schuster Gustav a papválasztási törvényt.

4) De, hogy ezen krizbai botránynak a képe teljes legyen, el kell mondanom a papválasztás történetét is. Az erdélyi evang. egyházkerületben papi állomást nyerhetnek : 1. oly egyének, a kik theologiai tanulmányaikat elvégezvén, a papi vizsgát letették. (Ezeket idevaló műnyelven „akadémikus "-oknak nevezik); — 2. oly egyének, a kik egyébre nem alkalmasok p. o. kiszolgált katonák, elcsapott szabóinasok, suszterlegények, borbélysegédek, ha mint tanítók vagy kántorok legalább 7 évig szolgálták az egyházat

5) stb. (Ezeket idevaló műnyelven „nem akademikus"-oknak nevezik.) De ezen utóbbiak csak azon esetben vehetők fel a jelöltek közé, ha legalább is három akadémikus pályázó nem jelentkezik. Akadémikus kandidatusokra azonban — mivel a szászok a magyar evang. tanulókat egyátalán semmi segélyben nem részesítik, sőt minden ösztöndíjból való kitagadás, s a mellett kétszeres v. háromszoros tandíjnak követelése által a tudományok csarnokaiból egyenesen kizárják és így Erdélyben magyar evang. theologus, kivéve a már állomáson levőket, jelenleg egyetlen-egy sincs — a magyar evang. egyházaknak csak az esetben van ez idő szerint kilátások, ha magyarországi theologusok pályáznak: csak hogy ezeknek a megválasztatását megint a szászok a lapokban

6) bőven kifejtett okokból minden egyes alkalommal meggátolni teljes erejükből igyekeznek. Bizonyíték erre már most nem csak a kiskapusi, hanem a krizbai botrány is. A krizbai papi állomásra a brassói szász konzisztorium 1884. november 11. hirdetett pályázatot; de — nehogy az a magyarországiaknak is tudomására jusson — az eddigi szokástól eltérőleg csakis egy német zuglapban a szebeni „ Tageblatt "-ban és annak is csak két egymásután következő számában.

7) Midőn ez a fogás nem sikerült, mert felszólítás folytán mégis pályáztak magyarhoniak is, akkor szász emissárusok árasztottak el Krizbát, intvén a népet „nehogy látatlanba magyarországit válasszon, a ki púpos, sánta, vak s tudja Isten még miféle testi és lelki fogyatkozásban leledzik." A legáltalánosabb érv pedig a mit a szászok, hogy 4) Lásd e lap 1884. évf. 468. lap. ') Ez korántsem tréfa, a ki nem hiszi, olvassa el az epyházi törvény 206. A. §-át és kérdezze meg a kiskapusi papot. t

í) E lap 1884. évfoly. 9., 15., 29. sz. : „Szászok Igazsága" czím alatt. Ezen okok egyike : Hogy a szász főconsistoriumnak, a magyar esperesség felállítása ellen felhozott azon érve „a magyar lelkészek között mindig csak a legkevesebben birják a műveltség oly mértékét, hogy a magasabb egyházi hatóságnál, egy helyet becsülettel betölthessenek" soha el ne avuljon. ') A brassói hosszúfalusi, uj falusi, kolosvári, zombori lelkészi állomásokra hirdetett pályázat magyar lapokban is megjelent. Lásd Prot. Egyh. és Isk. lap 1879. évfolyam 1427. lap, 1882. évf. 1267. lap, 1883. évf. 555. lap. a magyarországi papokat meggyiilöltessék, széltében hangoztatnak az : „a magyarországi papok mind tótok, a tót pedig nem ember."

1) Igy használják fel a lázításra a szászok még a nemzetiséget is sa mellett folyton panaszkodnak, hogy az állami hivatalokból ők nemzetiségűkhez való ragaszkodásuk miatt kizáratnak. Bárcsak úgy volna ! megérdemelnétek ti farizeusok, hogy mivel „a mennyeknek országát mások előtt bezárjátok (a mint Jézus mondja) magatok se mehessetek oda be! Az izgatás nem volt hiában való : a szász párt megalakult, élére állott a krizbai biró, mert hát szolgabirája is szász, meg az alispánja is és a „Tageblatt" 3327. számában örömittasan irá, hogy: „Die Gemeinde (Krizba) sträubt sich gegen eine beabsichtigte Importirung eines Seelsorgers aus dem eigentlichen Ungarn. — Ein Sträuben gegen die Vermehrung der importirten Ungarländer-Elemente finden wir nach den erhaltenen Proben begreiflich. Nicht mit Unrecht schreibt man denselben die in mehreren ungar. politischen und Kirchenblättern seit einiger Zeit erfolgte Auffrischung des leidigen Streites betreffend die Trennung der in Siebenbürgen lebenden Lutheraner magyarischer Nationalität von der evang Landeskirche A. B. u. im Zusammenhange hiemit die wieder aufgewärmte „„Mär von den bösen herrschsüchtigen Sachsen und den armen unterdrückten Tschangos"" zu."

2) Jeleltül pedig felléptettek, egy nemakadémikus tanítót, a ki különben derék becsületes ember lehet; de hát se tanítóságot se papságot nem tanult és csak az 1868. évi közoktatási törvény kihirdetése előtt történt alkalmaztatása jussán, tanító a krizbai községi iskolánál. Es a brassói szász consistorium, csakhogy a magyarországi jelölt megbukjék, bár négy akadémikus, tehát theologiát végzett pap jelentkezett, az egyházi törvény 206. B. §.

3) világos érteleme ellenére candidatióba tette a nemakadémikus tanítót is. A szebeni főconsistoriumhoz hiába felebbezett volna az igazság — egyik varjú a másiknak nem vájja ki a szemét — felebbe') Pedig a kik eddig Magyarországról jöttek és jelenleg is itt működnek, azok közül egy sem tud tótul. 2) Magyarul: „A krizbaiak erősen ellene vannak, — hogy — amint azt némelyek czélozták — a tulajdonképeni Magyarország importáltassék hozzájuk lelkész. A Magyarországról importált elemek szaporításával szemben tanúsított ellenállásuk — a már itt levő magyarországi példányokat tekintve — eléggé érthető. Mert ezeket terheli, és pedig nem ok nélkül, a gyanú, hogy az erdélyi magyar evangélikusoknak az erdélyi (szász) evang. püspökségből való kiválását illetőleg a harczot és ezzel kapcsolatban a zsarnok szászokról és a szegény elnyomott csángókról szóló mesét több magyar politikai és egyházi lapban felújították." — Az tehát a „Tageblatt" szerint a Magyarországról jött papok bűne, hogy híveiknek nemzetiségi érdekeit is védék és a szász basáskodást a magyarhoni közönséggel is megismertetik. Hinc illae lacrimae! Hát a szászok miért védik nemzetiségüket és miért hazudoznak a külföld előtt magyar zsarnokságról? A Magyarországról jött Fejér Gyula pürkereczi, Horváth László újfalusi, Masznyik Gyula hosszufalusi és Moór Gyula brassói lelkészek „drezdai Kranzaffaire"-t még sehol sem insccrniroztak a szászok ellen. 3) 206. B. §. azt mondja : „Wenn sich nicht mindestens drei akademische Cnnditaten gemeldet haben, so sind auch nichtakademische Candidaten in die Wahlliste aufzunehmen."