Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Válasz „az új főrendiház és a mi egyházunk” czímű czikkre (Krizsan J.) I.

Harmadik évfolyam. 33. szám. Pozsony, 1885. évi augusztus 15. EVANGELIKUS EGYHÁZ i SKOL Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. }AeGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FEEENCZ. r ^ Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom : Válasz „az uj főrendiház és a mi egyházunk" czikkre. (Krizsan János). — A supplicatióról. (Mosonyi.) — Nyilatkozat. (Szeberényi Lajos Zs.) — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Pályázat. Válasz „az uj főrendiház és a mi egyházunk" czikkre. Fentjelölt czím alatt e lap 26. számában megjelent czikknek tisztelt irója indítványozza : „mig valamennyi magyarhoni superintendensek és kerületi felügyelők a főrendi házba nem lesznek meghiva, addig a legújabb törvény által nevezett három superintendens és két felügyelő se menjen be s hogy egyedül az egyetemes felügyelő képviselje ott egyházunkat

1' egyúttal azon kívánságát fejezvén ki, hogy e tárgyra vonatkozó nézeteiket mások is terjesszék elő. — Legyen tehát szabad nekem is elmondani igénytelen véleményemet. Ami már most ezen tagadhatlanul figyelemre méltó és felette fontos indítványt illeti, tisztelt indítványozó úr megbocsátja ha kijelentem, hogy én azt egyházunk szelleméből folyólag, még pedig akár egyházunk lényegét akár történelmi fejlődését tartva szem előtt, de más nyomatékos tekinteteknél fogva is elfogadhatónak nem tartom, jóllehet elismerem, hogy megokolásában bizonyos irányban sok igazat mond. Annak eldöntésénél : ki képviselheti joggál az egyházat? tudnunk kell előbb: mi az egyház? S itt Isten igéjének alapján s benne gyökerező ágostai hitvallásunk szerint válaszolnunk kell : az egyház tulajdonképen semmi más, mint a hitnek és kegyelmi eszközöknek közössége, a hívőknek gyülekezete és hívőket gyűjtő intézvény, — vagy szabatosabban : a Szent Lélek működésével az ige és szentségek által az Ur evangyéliomában való hitre vezérlettek egyesülete, melyben az evangyéliom tisztán hirdettetik és a szentségek helyesen kiszolgáltatnak, vagy amint hitvallásunk tartja : Est autem ecclesia congregatio sanctorum, in qua evangelium recte docetur et recte administrantur sacramenta (Conf. Aug. Art. VII.). Ha már most az egyház lényegileg ilyen, a Szent Lélekben az ige és szentségek által létesült hitközösség vagyis a Krisztust hivők egyesülete, mely amint csakis a Szent Lélek működésével ugyanazon kegyelmi eszközök, u. m. az ige és szentségek által létesült; ugy csakis ez alapon tarthatja fenn magát és működhetik. Hogy pedig úgy fennmaradása mint hatása eszméjének megfelelőleg és helyesen eszközölhető legyen, elengedhetlen követelmény, hogy az is, ami által létezik és magát fenntartja: az igének és szentségeknek kiszolgáltatása rendszeresítve s a kegyelmi eszközöket adminisztráló hivatala megfelelően betöltve s annak sikeres működése biztosítva legyen. — S ime ez történik az egyház rendezésével és szervezésével, lígy, hogy azon hivatás, mely eredetileg minden hivőt megillet, utóbb, ily állandósításával az egyház tényleges hivatalává lesz. (Tulajdonképen mi fő feladata van minden egyházi rendezetnek? Nem más, mint: 1) Az Ur igéjének tiszta szolgálatát teljesítő hivatal szervezése és beállítása. 2) E hivatal áldásos befolyásának biztosítása az igaz, evangyéliomszerű keresztyén hitéletre és 3) Az egyházközségek és kerületeik egybefüggésének megállapítása az egység létrehozása s a közös hitélet minden vonatkozásaiban való kölcsönös segélyezés czéljából.) — E hivatal zar' l%oyj

tv az egyház hivatala, mely az egyháznak, mint egyháznak minden functióit teljesíti, úgy, hogy minden többi az egyházban s az egyház mellett létező hivatalok csakis amannak teljesebb kivitelére s működésének kiegészítésére szolgálnak s csak reá viszonyítva a rend végett (a rend hasonlóan isteni rendelésen alapul, de nem a mód, mely emberi s a körülményektől függ) szükségesek. Azért e hivatalok, az egyház ezen tulajdonképi hivatalától való megkülömböztetésül, egyházi vagy egyházközségi hivataloknak volnának mondhatók, mivel csak amarra viszonyítva bírnak inkább támogató és segélyező jelentőséggel. Innét van, hogy ezek nem, de csakis az egyházi jellegnek viselői : lelkészek (Geistliche). Az egyházi hivatalnokok némelyikét az egyházközség is helyezheti hivatalába ; az Ur igéjének szolgáját soha, mivel szolgálatának tárgya, t. i. Istennek igéje és a szentségek, istenileg van számára kimutatva és nem talán a társadalom által. 0 Istennek szolgája, egyházánál, mint, ilyen teljesíti szolgálatát, míg a többi egyházi hivatalnokok