Evangélikus Egyház és Iskola 1885.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Ritter István hiv. évi jelentése
30. szám. Pozsony, 1885. évi julius 25. EVANGELIKUS /VLEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. f Előfizetési ár: /VLEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Hirdetés ára : Egész évre . 0 frt — kr. Négyhasábos petit sorként félévre . . . 3 „ — „ Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 . SZ. egyszer közölve 7 kr., negyedévre . 1 , 50 , Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 többször közölve 5 kr. Egy szám ára: 12 kr. 0. é. Felelős szerkesztő s kiadó : Bélyegdíj : külön 30 kr. l J TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. V J Tartalom : Nagytiszteletű Ritter István esperes úr hivatalos évi jelentése. — Azok a tankönyvek : (Dr. Masznyik Endre.) — Megcsonkithatók-e a lelkészi és tanitói hiványok ? (Török József.) — Belföld — Vegyesek. — Pályázatok. Hagytiszteletű Ritter István esperes úr hivatalos évi jelentése. Mélyen tisztelt egyházmegyei gyűlés! Midőn most szent vallásunk érdekeinek szempontjából tekintve a mi egyházunk láthatárán feltünedezett, és nekem legkiválóbb érdeküeknek látszó mozzanatokról és jelenségekről évi jelentésemet ezennel beterjeszteni szerencsés volnék, a mélyen tisztelt gyűlésnek irántam való bizalmát és jóakaratú elnézését kérve, először is felemlítem azon törvényhozási nevezetes intézkedést, melylyel ezen év nemcsak országunkra, hanem a magyarhoni evang. felekezetek és egyházak közjogi állására nézve korszakalkotó, és mint ilyen ezen mi gyűlésünk figyelmét és érdeklődését kell, hogy maga iránt a legnagyobb mértékben felhívja. — Erős meggyőződésem, hogy állam és egyház, társadalom ' és vallás örök időkre kiható, örök létjogokra alapított isteni intézmények, melyek — habár külön formák között, de ugyanazon egy czélra törekedve az emberiség útját az államczél, a társrdalmi, valamint a kulturális eszmények megvalósísítására nézve örök időkre megállapították. Mégis — nekem úgy látszik — az állam és az egyház közös czéljuk elérésére nézve felette nagy fontossággal bir, az állam- és egyház közötti viszony mily fejlődési utakon jött létre, és mily alapfogalmakon áll fenn. — Nézetem szerint a reformáczió nagy elveinek világba lépése után e viszony nem állhat már fenn, mint hatalmi kérdés középkori fogalom szerint, mely szerint ugyan is állam és egyház — egymással a főbb hatalomért versengve és küzdve — állottak egymással szemben; sem nem mint a liberalizmus kérdése, mely szerint állam és egyház is egymás legszentebb igazságai és érdekei iránt való indifferentizmussal, egymástól elkülönítve — egyik is, másik is kölcsönös viszonyukból származott érdekeikkel nem gondol; hanem igen is — kölcsönős egymásra hatásukat fokozva áldásthozólag fennállhat ezen viszony, ha — mint isteni akaraton létrejött isteni alkotások, mint az államtestet kiegészítő lényeges erkölcsi orgánumok — mindenik önnön organikus ereje szerint, — j mindenik a maga formái között, mindenik a keresztyénségben fekvő erkölcsi erők szabad és egészséges kifejtésével önnön hatáskörén belül representativ uton a törvényhozásban, az állameszme megteremtésében egymást kölcsönös összehatásukban, nemhogy kizárják, hanem áthatják, egymást erősítik és elősegítik. ,,Erős állam és erős egyház" a vallás erejétől áthatott törvényhozók és hazafias egyház — ez ma a jelszó, hogy az állam is, meg az oltár is az ellenük támadt bomlasztó és decomponáló elemek ellen megvédhető legyen. — Talán nem tévedek, ha ugy gondolom, hogy hazánk törvényhozása is ily állam egyház közti viszony megalkotását kontemplálta, mikor a főrendiház rendezése iránt létrejött törvényével az evang. felekezetek egyháznagyjainak jogos tért és helyet engedett Magyarország első törvényhozói házában, ezzel kimondván azt, hogy a keresztyén vallásnak, mint államalkotó erkölcsi erőnek, a felekezeti felfogások külömbsége szerint is szava van a magyar törvényhozásban, mi által — eltekintve a" prot. egyházak közjogi állapotán történt nagy változástól — ezen törvény Magyarország államalkotásában is igen fontos mozzanatot képez. — Es, habár nem tartozom is azon szerencsések közé, kik ezen törvényhozási nevezetes tény által az evang. egyházak minden jogos és törvényes aspiráczióit kielégítve látják, mégis örömmel adok kifejezést azon meggyőződésemnek, hogy a főrendiház rendezése iránt létrejött törvény, valamint a m. kir. magas minisztérium legutóbbi intézkedései, melyekkel a középiskolák rendezése iránt hozott 1883. évi XXXIII. t.-czikket a prot. felfogáshoz közeledőleg kívánja életbe léptetni, nagy lépés az óhajtott czélhoz, és aggodalmaink teljes megszüntetéséhez nagyban hozzájárulhatnak. Áttérve egyházmegyénk önsegélyezési, jótékonysági ügyére és önkéntes buzgósági áldozatai kimutatására — ezen működési körhöz számítva a híveknek, úgy maguk, mint más gyülekezetek és hívek iránt vallásos buzgóságból származott jótékonysági tevékenységüket — megemlítendőnek találom, hogy az év kezdetén a lutheri reformáczió négyszázados jubiláris éve méhéből feltámadt emlékek