Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Nográdi esperességi gyűlés

21 dolgozataikkal. Többnyire ugyanazon nevekkel találkozunk, a kiknek tehát méltán adózunk önzetlen munkásságukért elismerésünkkel. Az állandó munkatársak közé tartoznak : Láng Adolf, Molnár Sámuel, Melczer Gyula, Thomay József, Thiiri Etele, Babay Géza, Nagy Imre, Varga Lajos, Rácz Károly, Kecskeméti Ferencz, Földesi Péter. A „Vasárnap" tartalma olyan, hogy az a népet valláserkölcsiig nevelje; van benne vallásos ének és ima, vallásos elmélkedés, vallásos elbeszélés, egyéb ismeretterjesztő' és hasznosan mulattató elbeszélések, költemények. A nyelv egyszerű, népies, a nép felfogásához mért. így például a mult évi folyam egyik augusztusi füzetében (532. lap) Molnár Sámuel az „Azt hittem, hogy meggazdagszom" czimű elbeszélését így kezdi : „Olyan rövid történetet mondok el, mely közvetlen szemem láttára folyt le, s melybó'l a csiklandós vérű s más vagyona után sóvárgó ember tanulságot vehet magának." E történetben olvassa népünk : „Mely boldog, a ki jól és igazán él, hamis keresményt házában nem szemlél, a ki kenyerét eszi dolgozva, nem álnok uton és nem orozva. Csendes az belől a maga lelkében, vidám, jókedvű jártában, keltében. Nem retten az fel édes álmából, a maga lelke vádolásától." A 15—16-dik számban közölve van a tiszántúli ref. egyházkerület vasárnapügyi bizottságának: „A Vasárnapügy külföldön és hazánkban" czimű nagybecsű dolgozata, a mely méltó nemcsak arra, hogy minden egyházi lap egész terjedelmében közölje, hanem arra is, hogy vele az egyes egyházak, esperességek behatóan foglalkozzanak, a mint azt pár év előtt a pestmegyei esperesség tette, a midőn ennek egyik közgyűlésén e sorok írója volt megbízva a becses munkálat ismertetésével. De köznépünkre sem téveszti el hatását, ha ezeket olvassa belőle : „Az angol és skót nemzetnél állami intézménynyé lett a Vasárnap, a nép jellemébe ment át, az országgyűlési törvények folytonosan támogatják és védik e nap nyugalmi, munkaszüneti jellegét. Minden kereskedés, közmunka, kivéve a törvény által engedélyezetteket, tiltva van e napon .... A törvényhozás termei, valamint mindennémű igazságszolgáltatási táblák, bíróságok ülései zárvák Vasárnapon, polgári ügyben megidézés, kereskedelmi ügyben végrehajtás nem eszközölhetők. Színházak, zene- és énekestélyeket adó kávéházak, művészi és tudományos kiállítások szintén zárva vannak vasárnapokon. Az induló vasútvonatok száma 36 ezerről 8 ezerre száll alá. Skócziában 1853. óta a közvélemény nyomására a szeszes italok áruló helyei, egész vasárnap zárvák." Ilyenforma czikkek képezik a „Vasárnap" tartalmát. A mult évi folyamban megjelent szent énekek és imák a következő czimeket viselik: Erős vár az Isten. Istenbeni megnyugvás. Fohász. Böjti ima. Gondolj Istenre. Húsvét ünnepén. Hit, remény, szeretet. Az apostol. Vasárnap reggel. Aratáskor. István király napján. A XC. Zsoltár. Adventi ének. stb. A vallásos, rendszerint rövidebb elmélkedések közé tartoznak : Miképpen imádkozzunk ? Istennel való társalkodás. A tükör és a biblia. A vallás iránt közönyös, vallástalan és vallásos emberről. Advent stb. Az elbeszélések és költemények fajából valók: A váltó. Bartimeus a vak koldus. Szegény Jankó. A csillagos ég. Az isten nem papnak teremtette. Az elűzött Ferencz szomorú története. — Kiemeljük a „Fokról-fokra, j avagy Vág Peti szomorú és Szentesi Péter örvendetes élettörténetét." — Négy énekben, Földesi Pétertől. — Idetartoznak még : A falu orvosa. György vitéz, (költői beszély a régi időből, Celder M.). A mostoha anya. A menyországról. A templomkerülő stb. Jut a „Vasárnap "-ban hely számos apró czikken kívül még az egyháztörténetnek és bibliamagyarázatnak is, végül van a házi istenitiszteletet ápoló biblia olvasási kalauz. A ki protestáns magyar népünk valláserkölcsi művelődését szivén viseli, az a „Vasárnap"-ot terjeszteni fogja közötte. Előfizetési ára egész évre 2 forint, mely a szerkesztő s kiadóhoz Kecskemétre küldendő. Endreffy János. SSLFÖLD. A magyarhoni ev. egyházi gyámintézet és fiókegyletei levelezéseinek portomentessége. Másolat. A magyar kir. postaigazgatóságtól. 3303/84. Nagys. Ivánka Imre úrnak országgyűlési képviselő Budapesten. Folyó évi november hó 6-án a „magyarhoni ev. egyházi gyámintézet" (Magyar Gusztáv-Adolf-egylet) és „fiókegyletei" levelezéseinek portomentessége tárgyában a nagyméltóságú közmunka- és közlekedési minisztériumhoz intézett beadványára tisztelettel értesítem Nagyságodat, hogy a nagymélt. közmunka- és közlekedési m. kir. ministerium, a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriummal ez ügyben megejtett tárgyalás folytán „a magyar ev. egyházi gyámintézetet" az „ág. hitv. ev. egyházzal" szerves összefüggésben álló egyházi intézetnek, s a nevezett gyámintézet vezetése alatt álló fiókintézeteket az ág. hitv. ev. egyház tagalatának megfelelően, az egyes ev. egyházak, esperességek, superintendentiák mellett — azokkal lényegileg együtt, azonossan működő szervezeteknek mondotta ki — s ennek következtében a nevezett gyámintézet, és a vezetése alatt álló fiókegyletek levelezéseire nézve az 1865. évi október hó 2-án kelt portomentességi szabályzat szerint az ág. hitv. ev. egyházat magát is megillető portomentességet terjesztette ki. E körülményről azon hozzáadással értesítem Nagyságodat, hogy a nevezett gyámintézet és a fiókegyletek levelezéseinek portomentes felvétele és továbbítása tekintetében a postahivatalokat megfelelően utasítottam, s az ez ügyben felszólamló kassai m. kir. postaigazgatóságot értesítettem. Budapest, 1884. decz. 27-én. Zobel Lipót. A nógrádi ág. ev. esperesség rk. közgyűlése. A nógrádi ág. hitv. ev. esperesség január 8-án Losonczon rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlésnek csupán egy tárgya volt, de hogy az elég fontos, már csak azon körülmény mutatja, hogy az alig fél év múlva tartandó rendes közgyűlésig, elodázható nem volt, a lelkészi és tanítói kar pedig, daczára a hideg téli időnek, a megye legtávolabb vidékeiről is szép számban vett benne részt. Az esperesség ügy buzgó felügyelője méltóságos B eniczky Gyula úr a lelkére borult apai fájdalom súlya alatt mélyen megindult hangon nyitotta meg a gyűlést s