Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Újpest

141 eszmecsere eredményeképen némi változtatásokkal elfogadta az alapszabálytervezetet, mely kiosztás végett még január ­bavában ki lett nyomatva. Ezen alapszabályok szerint a gyámintézet czélja : 1. az erdélyi ág. h. evang. magyar egyházközségek, 2. az erdélyi ág. h. evang. magyar tanulók segélyezése. Az egyes magyar evang. egyházközségekben fiók-gyámintézetek alakulnak, melyeknek elnökei, küldöttei, alapító-, törzs- és rendes tagjai képezik az évenként egyszer összejövő közgyűlést. A köz­gyűlés választ három évenként egy elnököt s egyéb tiszt­viselőket, kik még négy választott taggal, összesen kilen­czen képezik az állandó bizottságot. A gyűlésen csángó földmívesek is vettek részt s azok közül egyesek értelmes és szabatos nyilatkozataik által egyrészt érdekessé tették a tárgyalást, másrészt pedig meggyőzték a hallgatókat arról, a mit Brassómegye tan­felügyelője egy alkalommal sem mulaszt el kiemelni t. i. hogy a csángó evangélikusoknál értelmesebb köznép aligha van e hazában. Es még is ez a nép az, a melynek istenen kivül támasza senki sincsen. Gyermekei elől a tudományos pályát a szegénység teljesen elzárja. Az erdélyi magyar (róm. kath. ref. unit.) iskolákon nem kapnak ösztöndíjakat mert evangélikusok, az erdélyi evangelikus (szász) iskolákon nem részesülhetnek jótéteményekben, sőt a tandíjat duplán kell fizetniök mert magyarok. Megérdemlik tehát azt a buzgóságot, melyet papjaik ezen gyámintézet létrehozásában kifejtettek, megérdemlik hogy, a gyámintézet gyermekeik előtt a tudományos pályát anyagi segélyezés által meg­nyissa. Az alapszabályok letárgyalása után az aláirási ív körülhoi'doztatván. lélekemelő volt látni, hogyan kötelezte magát még az egyszerű szegény csángó földmíves is tiz forint fizetésére. „Egyházunkért, gyermekeinkért, nemzeti­ségünkért áldozunk" volt a jelszó. Méltó volt a jelenet a helyhez a hol történt. Végül megválasztatott az ideiglenes bizottság, továbbá az elnök Mihályi Károly apáczai lelkész és az alelnök Szmik Grábor főerdész személyében s a többi tisztviselők, és ezzel a tagok példás kitartásával 4 óra hosszat folyta­tott gyűlés d. u. l a/ 2 órakor szétoszlott. Utána közebéd következett, a melyen felköszöntőkben nem volt hiány. Poharat emeltek a többek közt a magyarhoni e. e. e. gyám­intézetért, mely már három év óta segélyzi a brassói magyar evangelikus egyházat. Az e. e. e. gyámintézet elnökségéhez főt. Czékus István püspök úrhoz és b. Prónay Dezső egyetemes felügyelő úrhoz üdvözlő távirat küldetett. A társaság mind végig emelkedett hangulatban maradt és tagjai az esti órákban, azzal a boldogító öntudattal váltak meg egymástól, hogy az erdélyi evang. magyarok közt uj életnek kezdete lett e nap, s e kezdetnek ők voltak bajnoki. Ómul. Az egyházrendezet a tiszai kerületben. Százados örömünnep. Az uj egyházrendezet a tiszai kerületben ez évi január hó 1-sejével lett kötelezővé és az egyházak felszó­líttattak, hogy az uj törvény szerint rendezzék magokat junius végéig. A rendezések az egyház és iskola terén most épen folyamatban vannak. Fogja-e mindenütt a rendezet a kívánt czélt elérni, vagy sem, arra csak az élet fog fe­lelni, miután általában minden törvény becsét nem apriori, hanem csak utólagosan hatásairól az életre lehet megha­tározni. De már most is, a szervezés közben kitűnik, hogy az uj egyházrendezet czélját nem mindenütt fogja elérni. Egyebek között egyik czélja az volt, hogy legyen az egész kerületben az egyházak és iskolák szervezése egységes és ugyanaz. De már mindjárt az alakulásnál kitetszik, hogy az csakugyan nagy változással és külömbséggel jár. Az egyik község p. o. a rendezet értelmében megesketteti hi­vatalnokait és presbytereit, a másik nem teszi azt és nem tartja kötelezőknek az arra vonatkozó határozásokat és eskűmintákat. Ugy vagyunk a fogadással is ; itt-ott kíván­ják, másutt pedig azt sem tartják kötelezőnek. Sok külön­féle felfogással jár az egyházrendezet 349. §-a, mely az egyházi vagyon ellenőrzéséről szól. Mivel itt egészben véve üdvös intézkedések foglaltatnak, melyek azonban vala­mivel szigorúbbak az eddigieknél, több esetben nem ke­resztülviteli szándékkal, hanem tiltakozással fogadtatnak. A presbyterekre nézve határoztatik a rendezetben, hogy azok újra megválasztandók, nem tekintve azt a gyakori szokást, hogy azok élethosszig voltak választva és csak­ugyan a község véneiből állottak, kik tapasztalással, mér­sékléssel és szeretettel folytak be az egyház kormányzásába. Vannak egyházak, melyek ezen ősrégi üdvös szokás mellett maradván, uj választásba nem bocsátkoznak, holott a leg­több esetekben uj választásra kerülvén a dolog, különösen az egyház fiatalabb tagjai a szokásos korteskedéshez folya­modván, az ő embereiket a vallástalanság és egyháziatlanság uj aerajából megválasztották. Egy községben annyira absurdumra vitték a dolgot, hogy embert választottak, ki többször megtagadta hitét, felzavarta az egyház békéjét és jelenleg is bűnfenyitéki perben áll. Lucus a non lucendo ! Kívánatos, hogy az egyházrendezet keresztülvitelének ily nehézségei és különféleségei el ne riaszszanak azon törekvéstől, hogy a törvénynyé vált alapon üdvös, egyházi élet felviruljon ! # ^ * Egyházközségem a jővő év január 26-kán százados örömünnepét tartandja. e napon t. i. szenteltetett fel száz év előtt máig fennálló szép tágas kőtemploma. A ritka ünnepély alkalmából a község lelkésze által monographiáját adja ki, mely már nyomtatásban is van; továbbá uj oltárt építtet, az orgona és szószék czélszerűbbekké fognak ala­kíttatni és a templom külsején kisebb javítások is lettek elhatározva. E költségekre az egyház ezer forintot enge­délyezett, az adakozások eddigelé 820 ftot hoztak be és még mindig folytattatnak. Ugy ís kell! Ha elődeink minden idegen segítség nélkül ezereket költöttek nagy és díszes templomok építé­sére : méltó, hogy az utódok legalább százakat áldozzanak e templomok kidiszétésére, oly nevezetes ünnepélyek alkal­mával, minők a százados emléknapok. Szepes-Bélán, april 24. Weber Samu. Újpest evangelikus egyházának újjáalakulása. Ha a ser­dülő Újpest gyárutczájába megyünk, önkéntelen szemünkbe ötlik azon sarokház, melynek vasrácsozattal ellátott tornya, a ház lakónéjának kilátást nyújtó enyhhelye. Ha e házat figyelmesen nézegetjük, berakott nagy ablakoknak és fő­ajtónak nyomait veszszük rajta észre. Es ez nem is csa­lódás, mert ezen magánház 5—6 évvel ezelőtt az újpesti ág. hitv. evang. leányegyház nyilvános temploma volt, — mely dobszó mellett adatott el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom