Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Irodalom - Schaff Fülöp: Krisztus személyisége (Lang A.)

ICO már irányunkban tett szíves igéretét és nyugdíj-intézményünket a többi testületek és társulatok hasonló intézményeihez képest s viszonyaink- és érdemeinkhez mérten a lehetőleg méltányosan arányosítsa. Erdekünk, pénzünk, szegény egyházaink által is ezen nyugdíjalapra befizetgető összegek méltán követelik, hogy e becses lap közvetítésére appelláljunk, miszerint engedjen tért ez ügyben való szóemelésre. Fel tehát tanító társaim! Szólaljunk fel, sürgessük országos nyugdíjalapunkat szabályozó törvényczikknek méltányos és igazságos módosítását, tüntessük fel ránk sérelmes pontozatjait. „Néma gyermeknek még anyja sem sérti a szavát", azt mondja a példaszó. Mi se maradjunk szótlanul, nehogy hallgatásunkat oda tudják be, miszerint e mostoha intézménynyel teljesen meg vagyunk elégedve. Es hiszem, hogy az érdekeinkkel csak némileg is törődő úgy országos, mint egyházi magasabb gondviselőink nem fognak e testvériség és egyenlőséget valló korszakunkban is ama római szigorú előítélettel akarni sújtatni „Quem dii odere, paeolagogum fecere". Micsinay Pál, ^^^^^ evang. tanító. IRODALOM. „Krisztus személyisége", azaz emberiségének tökéletes : volta istensége kezességeűl tekintve. Jézus jellemére vonatkozó részrehajlatlan nyilatkozatok gyűjteményével megtoldva. Irta Schaff Eiilöp, a hit- és jogtudományok tudora, new-yorki .theol. tanár. Az angol eredeti 12-ik kiadása után magyarra fordította Kecskeméti Ferencz, volt new-yorki református missionarius lelkész. Budapest, Hornyánszky Viktor sajtója. 1885. Ara kötve 80 kr. (VI. és 203. lap.) Az apologetikai protestáns irodalom egy kiváló, népszerűen tartott munkáját van szerencsém néhány szóval bemutatni. Vezérgondolata e munkának : Krisztus, bemutatva a bűntelen emberiség eszményképét saját személyében, ezzel együtt bemutatta istenségének teljességét is. E gondolat kivitelére, illetőleg módszerére nézve igy szól a szerző : „A Krisztus személyéről való igaz tan megalkotásánál kezdhetjük, mint Sz. János az Evangyéliomához való, bevezetésben felülről, örökkévaló Istenségével és folytathatjuk a teremtésen és az ó-testámentomi rendszer előkészítő kijelentésén át, míg eljutunk testté lételéhez és az emberi nem megváltására irányult valódi emberi életéhez. Vagy, a többi evangyelistával, kezdhetjük alulról, Szűz Máriától való születésével és emelkedhetünk földi élete folytonos fokozatain, beszédein és csodatételein át azon isteni dicsőségbe való felvitetéseig, melylyel a világ fundamentomának felvettetése óta bírt. Az eredmény, melyre jutunk, mindkét esetben ugyanaz, t. i. hogy Krisztus egyesíti személyében az Istenség egész teljességét és a bűntelen emberiség egész teljességét." Szerző az utóbbi eljárást követte a Krisztus személyiségének feltüntetésében. Lapunk tere, fájdalom, nem engedi meg, hogy a munka egyes czikkeinek szépségeit bemutatva, nagyobb érdeket keltsek e magasztos tárgygyal foglalkozó munka iránt. Rámutatok, csupán szerzőnek Krisztus csodáiról kifejtett találó nézetére és mint felelte érdekes dologra. Renánnak Jézus-életírói jellemzésére. A munka következő czikkekre oszlik : Bevezetés. Jézus gyermek- és ifjú kora. Neveltetése. Nyilvános élete. Bűntelen volta. Tökéletes szentsége. Az emberekkel való érintkezése. Az erény, és kegyesség egysége. Krisztus jelleme, teljessége és egyetemessége. Minden kegyelem és erény összhangja. Krisztus szenvedése és keresztre feszíttetése. Összegezés : Krisztus jelleme a történelem legnagyobb erkölcsi csodája. Krisztus önmagára vonatkozó bizonyságtétele. Hamis elméletek vizsgálata. I. A csalás elmélete. II. A rajongás vagy önámitás elmélete. 1) Krisztus maga csalódott. 2) Az evangyelisták csalódtak. III. A költemény elmélete. 1) Hitrege — elmélet. 2) Hitmonda — elmélet. Befejezés. Kritikai jegyzetek. Függelék. Krisztus jellemére vonatkozó részrehajlatlan nyilatkozatok. (Pilátustól kezdve Spinozáig, I. Napoleonig, Goetheig, Strauss Frigyes Dávidig, Renan Ernőig és a „Természetfeletti vallás" névtelen szerzőjéig.) Mi kik figyelemmel kisértük Kecskeméti tiszttárs úr new-yorki működését, köszönettel vesszük, hogy ilyen szép emléket hozott az atlanti oczeánon túli hitrokonainktól hazánkba, hova már visszatért. Valamint, hogy Koenig Rudolf atyjánkfia, mint a londoni tractát-társaság megbízottja, ily komoly, theologiai ! munkáknak magyar nyelven kibocsátására fordit gondot ; ezt szintén készségesen tudjuk méltányolni. Szerző előszavából megtudjuk, hogy e munka hat vagy hét, sőt 1881-ben japáni nyelven is jelent meg. Ismertető pedig ajánlja e művet mind a lelkészi karnak, mind pedig a gondolkodó híveknek áhítatos tanulmányul és hiszi, hogy e tanulmány csak is üdvös lehet a tanulmányozókra. Láng Adolf. „A hadköteles jogai." (Ki mentes a hadkötelezettség alól? Ki mentes a tényleges szolgálat alól? Ki lehet egyévi önkéntes?) czím alatt közhasznú müvet írt Dr. Kunharth budapesti ügyvéd. Erre őt — mint az előszóban megjegyzi — a székesfehérvári katonai ügyosztály által jogtalanul történt zaklattatása indította. Neki végre is sikerült igazát kimutatnia, de mily nagy azok száma kik jogaikat nem ismervén, a netáni önkény és igazságtalanság ellen magukat megvédeni nem képesek! Ezeken kivánt segíteni jelen munkájával, melyben a hadkötelezettségre vonatkozó törvényeket és törvényes rendeleteket könnyen áttekinthető módon, egybegyűjtve, ismereti, villágos népies nyelven magyarázza, birálja, hogy a hadkötelesek ama nagy tömege, melynek nincs módjában a törvények és rendeletek tárát forgatnia, e jutányos ára miatt (60 kr.) könnyen megszerezhető könyv révén teljesen megismerje a maga legfőbb és legfontosabb jogait s képes legyen adandó alkalommal meg is védeni azokat. Hogy mily üdvös és hasznos munkát végzett szerző, legjobban megítélhetni abból, ha felsoroljuk itt a műben tárgyalt több kérdéseket : Mily feltételek alatt mentetik fel az egyetlen fiu, unoka, árvaságra jutott testvérek egy bátyja, továbbá a mostoha fitestvér, nevelt és fogadott fiu s az egyetlen vő? Meghatározza azon időt, a melyen túl a hadkötelesek mentességi jogczímük igazolására többé nem kötelezhetők. Előadja : mily feltételek alatt bocsáttatnak szabadságra a papjelöltek és papnövendékek, a fő-