Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - IRODALOM - „Martin Luther.” Doleschall S

94 körében van jogosultsága. 1 1 — Továbbá tekintetbevételt érdemel, hogy a prot. egyház erős területi szakadásnak van alávetve és sok közösségből vagy prot. pártból áll; 115 millió vallóínak egységes munkáját tehát nélkülözi, mig a római egyházban a hülsö egység lép előtérbe s az organi­záczió a fődolog. De miként Krisztus Urunk nem adott lát­ható főnököt az egyháznak s mindig csak a megtérítést s a hitet hangsúlyozta, úgy a prot. misszionáriusoknál is a meg­térés, s ezzel a predikáczió, az Ige a prius. Előbb az evan­gyéliom szellemében élő tagokat szereznek, s csak aztán kezdenek a külső közösség felépítéséhez is. A rómaiak megfordítva járnak el: első az egyházközösség, aztán az üdv­köz ősség. Eszményük az egyházi állam. Azért missziójuk­ban az istentisztelet fenséges dísze s az egyház külső organizácziója játsza a főszerepet, s nem az Isten, hanem az „egyház" iránti engedelmesség. Máriát az Istenanyát a pogányok előtt a római egyház képviselőjéül tüntetik föl, s a szentek és ereklyék tisztelete oly nagy mérvben fajult el, hogy gyakran a kereszténységre való átállás nem egyéb az előbbi bálványimádásnak egy ujabbal való fölcserélésé­nél. — Zahn rosszalását fejezte ki az általánosan tapasztalt római felületesség felett is az egyházba való felvételnél, mely főleg halálveszélyben forgó gyermekeknél észlelhető, s föl­világosításul több ujabbi róm. misszionáriusnak levelét ol­vasta föl, melyet a „congregatio de propaganda fide" prä­látusaihoz írtak Rómába. A két misszió eredményére vonatkozólag alig tehető összhasonlítás, miután a római egyház bírja ugyan a gyónás kényszerét, maga azonban nem tér meg az igazán megtérő s a valódi megtérést hirdető prot. misszióval szemben. Pél­dákkal fölvilágosítva emlékezett Zahn a róm. kath. tudó­sítások hihetetlenségéről és valótlanságáról is. Róma nem őszinte, nem vallja nyiltan azt a mit gondol. Gondoljunk a tridenti zsinat kétértelmű határozataira, a pápai bullákra, s Aquinói Tamás bölcsészetének XlII-ik Leo által történt proklamálására, melyben a sorok között kell a positiv ada­tokat keresni a negativ kifejezések mellett! — A mennyi­ségi eredmény megítélésénél tudnunk kell, hogy a római misszió nagy eredménynyel kezdődik, de aztán lassan halad tovább; a prot. ellenben „lassan jár s tovább ér", annál­fogva nagyobb haladást mutat, úgy hogy a római számí­tásnál komolyan támad azon kérdés : pogányok-e azok, vagy Isten fiai? Ha a római misszió a miénket passiv ellenállási képességben felül is múlja, tevékeny önállóságban a prot. mellett háttérbe kell szorulnia! A római misszió előli a szabadságot, a protestáns ápolja azt. — Ezen „világos és tartalmas" előadás, mint Warneck nevezte, újból mutatja, hogy a római egyház hamis, s az evangyéliom szellemével homlokegyenest ellenkező eszközökkel él a kereszténység terjesztésében; Róma még nem tért —, de nem is térhet meg, mivel csalhatatlan, s az igazi bűnbánatot elhomályosítva — országa a világból való! Halle, 1884. febr. 22-én. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Selmeczbánya. — E napokban egy kis füzet került kezembe, czíme: M. Luther. Drei Vorträge aus Anlass der vierhundertjährigen Geburtsfeier des grossen Reformators , ge­halten in Budapest von E. A. Doleschall, Pfarrer daselbst. Egynémelyik mondhatja, mivel csak most szólunk róla egy­nehány hónappal a Luther-ünnepély után : eső után köpe­nyeg; de ismertetni, ha későn is, nem tartjuk felesleges­nek, annál kevésbé, mert a füzet tartalmassága, a szelle­mes, vonzó, tanulságos előadás, megérdemli, hogy nagyobb körben is terjesztessék, olvastassák, eltekintve attól, hogy a jövedelem egy létesítendő Luther-alapítványnak javára van szánva. Szerző a három előadásban Luther életének s munkálkodásának főbb mozzanatait tárgyalja s következő szempontok alatt hozza fel. Az első előadás tárgyai: Die Weltlage, a világ állása Luther fellépte előtt. A klasszikus tudományok feléledése Olasz-, Franczia-, Német- s Magyarországban, mire nem kis befolyással voltak a Konstantinápoly eleste után nyu­gatra menekült görög tudósok. Új irány kap lábra a mű­vészetekben is, építészet- s festészetben. — Rafael, Angelo, da Vinci. — A róm. kath. egyháznak, a pápák és papok erkölcstelensége miatt sülyedése; a romlottság minden kül­ájtatoskodás mellett minden rendűeknél általános. — Né­mely komolyabb gondolkozásúak, mint Tauler, Kempis Tamás, Wessel, Savonarolla stb. hiába fáradnak, uj életet kelteni az egyházban; az egyházjavitás szükségét mind­nyájan érzik. — Der Jüngling, Luther születése, Luther szülői házban és az iskolában, Moerában, Mansfeld- s Eis­lebenben, Magdeburg-, Eisenach- s Erfurtban, itt az egye­temen bölcsészetet s latin klaszszikusokat tanulmányoz. — Der Mönch, a szerzetes. Luther Erfurtban szerzetessé lesz, az elébb vidám éltű jogász zsákkal hátán élelmet koldul a város szerzete számára, vezekel a czellában, áldozár lesz és akaratja ellenére theologiai doktor-rá, mint ilyen szent Ágoston műveit tanulmányozza és a bibliát; szerzete ügyé­ben Rómába megy, hol szent várost vél találni, s lel So­domát és Gomorát, s Krisztus helytartójában és környeze­tében s a papok seregében a feslettségnek példányképeit. Kijózanodik. Visszatértével Wittenbergbe egyetemi tanár­nak küldetik, hol a tanszéken s a zárdai és városi temp­lomban a prédikáló széken beszédeinek alapjául rendesen a szentírást veszi. Egyik idősb kollegája már 1515-ben jó­solja : e barát az egyetemeken uralkodó tanmódot fel fogja forgatni. A második előadásban tárgyaltatik : Der Ablass, a búcsú. Tetzel fellépte. Luther 95 tantétele, alapeszméik; találkozása Kajetán bíbornokkal és Miltitz-czel, vitatko­zása Eck-kel Lipcsében; röpiratai a németbirodalmi nemes­séghez a keresztény rend javulásáról; az egyház babyloni fogságáról; a keresztény ember szabadságáról; a pápai átokbullának nyilvános megégetése s evvel Luthernek a kath. egyházból való kilépése. Worms. Luther a biro­dalmi gyűlésen a császár előtt, hitvallása. Wartburg. Az új-testamentom fordítása, elvek, melyeket a fordításnál követett. — Junker Jörg. György úrfi a választó-fejedelem engedelme nélkül hagyja el eddigi menedékhelyét, s Isten oltalmában bízva, ki megvédi, ha 9 napon át csupa György herczeg — eső hullana az égről, lecsillapítja a Karlstadt és társai által támasztott zavargásokat s maga eszközli az újított egyházban szükséges istentiszteleti reformokat. A harmadik előadásban fejtegettetnek : Der Hausvater, a családapa. Luther nősülése, viszonya Bora Katalinhoz, ennek, mint Luther hitvesének, mint anyának, gazdasszony ­nak, épúgy Luthernek, mint férjnek, mint apának neje

Next

/
Oldalképek
Tartalom