Evangélikus Egyház és Iskola 1884.
Tematikus tartalom - KÜLFÖLD - Polgári erkölcstan kátéja Francziaországban. Steyger
világból is, hogy a bó' tapasztalatokkal és telt mappákkal hazatérő' művész önelégülten szemléli gyűjteményében azon „pompás ficzkók" természethű alakjait, minőkben a római campagne, vagy a festői Nápoly oly annyira bővelkedik. Félig meztelen, barna alakok a napon sütkérezve, vugy a vizben bukfenczet hányva, vagy eleven vizi állatokat bő étvágygyal felemésztve. Valóságos „minta-alakok" — így vélekedik a festész; de más emberek máskép vélekednek, nevezetesen a zöld asztalnál, ülő urak, kik e napokban ismét valahára a kérlelhetetlen számokkal foglalkoztak, elhatározták, hogy a festők „typikus ideáljainak" számát apasztani kell, mivel kitűnt, hogy a narancsok hazájában az elemi oktatás nagyon nyomorúságos lábon áll. A római statistikai hivatal ugyanis az elemi oktatást kitüntető kimutatást tett közzé, mely szerint 1871ben Olaszországban 19.553,792 volt az irni-olvasni nem tudók száma. A következő tiz év folyamában azon törekedett a kormány, hogy ezen elijesztő szám megapasztassék; 1877-ben törvényt alkotott az általános iskolakötelezettség tárgyában, uj iskolákat állított, rendeleteket bocsátott ki megmondhatlan mennyiségben, szaporította a tanítók számát, úgy hogy azt hihetnők, miszerint a tiz év alatt az oktatás nélkül maradottak száma legalább is felényire szállott alá. Olaszországban azonban nem történik a haladás gyors lépésekkel. 1881-ben az irni-olvasni nem tudók száma még mindig 19.140,367-et tett ki s így csak 513,425-tel fogyott. Kegyetlen szám! De hogy a dolgot jobban megvilágítsuk, még néhány hivatalos számot igtatunk ide. Olaszország ez idő szerint 28 milliónál több lakossal bir; 1871ben 100 lakosra esett 72. 9 6, 1881-ben 67. 2 5 irni s olvasni nem tudó. Ha csak a 6 éven felüli lakosság számát veszszük tekintetbe, akkor 1871-ben 68. 7 7 °/ 0-, 1881-ben 61. 94 ° / 0-ot tett az irás- s olvasás-tudatlanok száma. Minél délebbre megyünk, annál nagyobb a tudatlanság. Az éjszaki tartományokban az irni-olvasni nem tudók száma 49°/ 0, a közép tartományokban 69°/ 0, a déliekben 82°/ 0, sőt Siciliában 83°/ 0-ot tesz. A városok között legjobban áll Turin — csak 43. 9 6 °/ 0; legrosszabbul Cosenza — 87. 2 7 °/ 0. 1881-ben a házasságra lépett férfiak közül 45%, a nők közül 67°/ 0 nem tudta nevét leirni. Sajátságos körülmény, hogy oly városok is találtatnak, melyekben az irni-olvnsni nem tudók száma nem csökkent, hanem növekedett, ilyenek: Reggio, Palermo, Brescia, Bari, Potenza. A katonai ujonczok között 48. 88 %-ot tesz az irás-olvasás tudatlanok száma (Németországban l.M %, Ausztriában 38. 9 0 °/ 0). Ez évben a közoktatásügyi minister az egész állam tanügyi hatóságaihoz körrendeletet bocsátott ki, melyben az 1877-ik évi törvényt melegen szívükre köti s figyelmüket kölönösen arra hivja fel, hogy a tankötelesek összeírása pontosan telyesíttessék és az ellenszegülő vagy hanyag szülék nevei a hatóságoknál bejelentendők. Ezenfelül a hanyagok azzal fenyegetendők, hogy bizonyos ösztöndíjaik s segélypénzeik, valamint a fegyverviselés engedélye meg fognak tőlük vonatni. Lesz-e eredménye s haszna e rendeletnek? Aligha! Mert ha a törvényt szigorúan fogják keresztül vinni, ezzel csakis azt a mélységes nyomort fogják feltakarni, melyről nékünk az alpesektől északra lakóknak, fogalmunk sincsen. Elcsukni a hanyag szülőket — pompás intézkedésnek látszik, de kivihetetleu dolog; mert ez esetben ujabb tömlöczöket kell építeniök; a mostaniak tömve vannak. A mellett a legtöbb szülőre nézve jótétemény lesz a fogház, mert így legalább mindennapi eledelükről is, meg gyermekeikről is az állam tartozik gondoskodni. Tehát a gvermekek kényszeríttessenek iskolába járni. Pompás gondolat! De ki látja el őket tisztességes ruhával, ki ád az anyának fésűt, hogy gyermekét tisztán tartsa? „Adjatok a szülőknek kenyeret és munkát s akkor járatni fogják gyermekeiket az iskolába!" így jajdul fel a nyomor minden felől. De a közokt. törvény szigorú végrehajtásához még más valami is szükséges. Az iskolák száma nem kielégítő. Hát a tanítók? Az északi tartományok lapjaiban olvashatjuk : Si cerca un Maestro Sacerdote! (kerestetik egy tanító, ki egyszersmind a papi teendőket is végezze.) Tehát a papot is, tanítót is egy személyben! — Ez időben tárgyalják a képviselőházban a kiszolgált altisztekre vonatkozó törvényjavaslatot. Ennek 10, §-a így szól: Ha valamely altiszt 8 éven át kifogástalanul szolgálta az államot, hű szolgálatáért azzal jutalmaztassák, Jiot/ij néki ünnepélyesen átnyujtassék a néptanítói oklecéL! Valóban páratlan nagylelkűség! Egy országszerte olvasott olasz lap a tanítók neveltetésének ezen ujabb módját kitűnőnek találja és különösen a tornaoktatás és rendhez való szoktatás terén sokat vár ez uj fajta paedagogusaktól. Látjuk tehát, hogy az elemi oktatás tekintetében pompásan működik a közigazgatási gépezet. Fel van az szerelve mindennel, nem hiányzik abban egy kerekecske sem. Vannak tartományi tanhatóságok, kormánysuperintendensek, kerületi felügyelők; csak helyi tanfelügyelők nincsenek. A papoknak az iskolához semmi közlik, mivel &/. iskola az egyháztól egészen külön van választva. A tankötelezettség a 6—9 éves korra terjed; aztán következnek a vasárnapi, valamint kiegészítő iskolák. A tanítás 1 S-tól délutáni 2 óráig folyik, leszámítva az ebédelés idejére % órát. Kötelezett tantárgyak: irás, olvasás, számolá-, méterrendszer, a latin nyelv elemei (!) és a „férfi és állampolgár főbb kötelességei"; a vallástan nincs kötelezve és csakis a szülők különös kívánatára taníttatik. „A szerepekki vannak osztva s minden a legnagyobb rendben van!' Valóban! De mint áll a dolog a tanítókkal? Mélységes nyomor! Ez itt a jelszó! Nincs Európában állam, hol a tanítók oly rosszúl volnának fizetve, mint Olaszországban. Évi fizetésünk minimuma 550 lire; a tanítónőké 330 lire (1 lire = 45 kr.). E mellett szó sincs szabad lakásról, tűzi fáról stb. De ezen nyomorúságos fizetést sem kapják meg pontosan, és nem teljesen. A legtöbb esetben levonásokat tesznek a községek — mindenféle ürügy alatt. Sok helyt a „tanító megfogadásánál", alku utján még le is szállíttatik a minimum — a törvény háta mögött. Ez évben a képviselőházban a tanítók fizetésén^k j a vitásáról volt szó és ez alkalommal oly dolgok kerültek szőnyegre, minők csak oly államban fordulhatnak elő. hol az állat- és emberkínzás egyaránt divatozik még és a hol az embertárs nyomora iránti ős római érzéketlenség meg mindig napirenden van. A tárgyalás alkalmat adott a sajtónak hangzatos phrazisok és exclamatiók kürtölésére, a képviselőház tagjai cziczerói ékesszólással szóltak a tanítók iigve mellett. És a sajtó felszólalásának, valamint
