Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - VEGYESEK - Luther-társaság czéljaira befolyt adományok

•316 TT V P "V T? O t? TT X >ii vjc x Ül D Ü AJ<* — Felhívás ! Mindazon tisztelt urakat, a tervezett „Luther életrajza" kiadási költségeinek fedezésére adakozni kegyeskedtek, tisztelettel felkérem: szíveskedjenek adományaai felett folyó szeptemberhó 30-ig (levelező lap utján) rendel­kezni. — Ki ezt nem tenné, annak adományát a „Luther­társaság" czéljaira gyűlt összeghez csatolva, a megalakulandó társaság rendelkezésére bocsátom. Szerkesztő. — Előfizetésből élünk! A hátralékban levő urakat kö­telezettségeik teljesítésére kérjük, új előfizetőket vagy meg­rendelőket szívesen fogadunk. — A Luther-társaság czéljaira befolyt adományok (15. kimutatás): Soproni alsó egyházmegye lelkészi kara 5 frt. — kr. Tizennégy kimutatás (1. 37. sz.) 374 „ 38 „ Összeg 379 frt.~~38 kiT Ez összeg a takarékpénztárban van a társaság czímén és nevére betéve. — Osztroluka 1884. szept. 15. Néhai osztrolukai Osz­troluczky Gejza, az osztrolukai egyház áldozatkész felügye­lőjének özvegye szül. Husszágh Etelka asszony ő nagysága a mai napon Osztrolukára érkezett s az Osztroluczkyak ősi kastélyába szált. — Szept. 15-ke, 18. évfordulója azon boldog frigy kötésének, melyet a halál, Osztroluczky Gejza nem rég történt kimúlta által oly váratlanul tépett szét. E nap emlékére az özvegy friss rózsákból font koszorúval diszítette fel sírkövét annak, a ki az egész magyarhoni ev. egyház koszorújára érdemes. De hogy e nap emlékezete méltó legyen a sokszor megsiratott hitves szelleméhez, az özvegy 200 frtot adott a lelkésznek oly kijelentéssel, hogy ezt az egyház r_Osztroluczky Gejza-alap u czímen kezelje s kamatait az egyházi elöljáróság által meghatározott czélra fordítsa. — Ilyen alapítványt tett még Nemes- Podliragyon, Dobronán, Tót-Pelsöczön és a szarvasi gymnasiumnál. — Ezután tisztelgett az özvegynél a község és az egyház elöljárósága. — Az egyház küldöttei kijelentették, hogy az osztrolukai egyház felügyelőjévé csak Osztroluczkyt haj­landók választani, azért a most üresedésben levő felügyelői állásra az elhunytnak nagyreményű fiát Miklóst, a ki je­lenleg Budapesten joghallgató egyhangúlag magválasztja. Az özvegy meghatottan mondott köszönetet a küldöttségnek s megígérte, hogy az egyház bizalmát és ragaszkodását családjához megtartani s a maga részéről gyámolítással viszonozni fogja. — Amint értesültem a nemes-podhragyi egyház is a fiatal Osztroluczky Miklóst választja felügyelő­jévé ! — Adja Isten, hogy apja példája és szelleme vezérelje öt életében! Hurtay György. — Zárjecs, trencsénmegyei szegény gyülekezetünk szétküldte gyámolitásért esdő szózatát. — Egyházközsé­geink s a gyámintézet buzgó pártfogásába ajánljuk. — Luther kis kátéja. Győry Vilmos, pesti ev. magyar lelkész, egyházunk vallástanitási ügyének oly szolgálatot tett, melyet elismerni és méltányolni kedves kötelességünk.— Kiadta Luther kis kátéját, a biblia után legbecsesebb egy­házi könyvünket, symbolikus értekének megfelelő gonddal és szellemben. — Míg behatóban ismertetnök az alakilag és tartalmilag becses müvet, addig is lelkészeink és tanító­ink figyelmébe ajánljuk, — kérve szerezzék meg (kapható Kókai Lajosnál. Ara: 25 kr.) s szóljanak róla ! — Érdekes vállalat. Kálmán Farkas, magyar protestáns egyházi közönségünk előtt általában, de e lapok olvasói előtt is énekkutatásairól előnyösen ismert egyházi irónk mint maga irja. Dobos János munkáinak rendezésére lett az öreg ur által felszólítva ; s ő e felhívásnak engedett. — Mi­dőn egyházi közönségünk nagybecsű figyelmét e vállalatra felhívjuk s meleg pártolására felkérjük, a közelebbiekről tudósítani el nem mulasztjuk. — Egyelőre csak jelezni kí­vántuk az érdekes művek megjelenését! — A theolog. intézetek növendékeinek figyelmébe. Az alsó nógrádi ev. papi értekezlet megbízásából szerkesztett, s általa kiadott Liturgikus füzet-bői még mintegy 60 pld. kapható 15 kr. kiállítási áron; a viteldíj szempontjából ajánlatos a tömeges megrendelés. Pénzek előre — postautal­vánnyal küldendők — Farkas Gejza ev. lelkészhez. A. Bodony u. p. Romhány. — Személyiek. Bencze Samu volt tiszakerületi püspöki káplán a sajó gömöri polgári iskola igazgató tanárává vá­lasztatván meg, helyére sept. 4-kén Kaczián János eperjesi s haliéból visszatért hitjelölt szenteltetett fel. Dr. Szlávik Mátyással együtt, ki Mór Gyula visszalépése folytán Eperjesen a hittanintézeti segédtanárságot fogadta el s már tettleg meg is kezdte működését. — Gyászesetek: Hazai protestáns egyházunknak két nagy halottja van; sírjaik felett a vallás, nemzet és tudomány nemtői fájdalom könyüket hullatnak ; mert dicső­ségünk volt életök, legyen haláluk megdicsöiilésökké : Az elsőről így szól a család: Özvegy Vandrák Andrásné szül. Kéler Emília, gyermekei: Kornélia, özvegy Korcsek lstvánné szül. Vandrák Etelka, valamint Andor és Anna nevü kiskorú gyermekei; Vilma és Gyula, nemkülömben nagyszámú ro­konai és barátai nevében is, mélyen sebzett szívvel jelentik felejthetlen férje, atyjuk és nagyatyjuk : néhai Dr. Vandrák András úrnak a bölcsészet tudora, collegiumi tanár és sok éveken át igazgató, a m. kir. tud. akadémia lev. tagja és a Ferencz József' rend lovagjának, munkás és közhasznú élete 78-ik, boldog házasságának 46-ik évében, folyó hó 14-én éjjeli 11 órakor rövid szenvedés után, végelgyengülés következtében történt gyászos kimultát. A boldogult hűlt tetemei f. hó 16-án d. u. 4 órakor fognak evang. szertar­tással örök nyugalomra kisértetni. Eperjes, 1884. évi szeptember hó 15-én. Áldás és béke lebegjen drága hamvai felett! A kis családhoz csattakozik gyászával az ev. egyház és iskola; nagy családja. A másodiknak ravatala felett igy kesereg egy ev. prot. testület. Az erdélyi ev. ref. anyaszentegyház állandó igazgató tanácsa, az egyházkerület s összes hatóságai és hivatalosai nevében, mély megilletődéssel és a váratlanul bekövetkezett nagy veszteség által lesújtva jelenti, hogy főtiszteletü és méltóságos Nagy Péter, erdélyi ev. ref. püspök, az egyházkerület fögondnoka, a magyarországi reformált egyház zsinatának és Konventjének eggik elnöke, az orsz. ref. segélyalap és a baldácsi-alapitvány bizottságának tagja, az egyetemes egyház énekügyi bizottságának elnöke, valamint az erdélyi muzeum-egyletnek alelnöke, királyi tanácsos, stb. életének 66-dik, papságának 43-dik és püs­pökségének 19-dik évében, alig félnapi szenvedés után, rohamos szív-szélhüdésben, övéinek mély gyászára, az Anyaszentegyháznak, tudománynak és nemzeti művelő­désnek kipótolhatlan veszteségére, f. hó 16-dikán reggeli 4 órakor az Urban elhunyt. Az anyaszentegyház lélekben megrendülve sereglik össze az elköltözött Nagynak ravatala köré, kiben nemcsak az erdélyi részek bölcseségben, szel­lemben, erőben és hűségben kitűnő főpásztorát siratja, hanem, kit büszkén látott soraiból kimagaslani és a reformált magyar Sión egy évszázon át sovárgott Uniója által immár egygyé let egyetemes reformált egyház egyik elnöki szé­kében ülni, tündökölni. Az Ur beláthatatlan akaratából oly váratlan és nagyon is korán elköltözött főpásztor nem mondhatta ugyan el a Krisztusi szót, hogy: „Elvégez­tetett!" — de legalább megnyerte a mindenek Atyjától azt a kegyelmet, hogy Mózesként bepillanthatott Nebo hegyéről az igéret földére s avval a megnyugvással hajthatta tisztes ősz fejét az örök nyugalomra, hogy azt a nagy és nemes munkát, melynek létrehozásában oly fő és kiváló része volt, biztosított örökségként hagyhatta az anyaszentegyház egymásra következő öltői birtokában. Az egyházkerület, mély gyászba borulva adja vissza a nemes hamvakat az édes anyaföldnek és kéri Istenét, hogy tegye a nagy halott szellemét örökkön élővé kebelében! A megboldogult por­részei folyó hó 19-ikén d. u. 4 órakor kisértetnek a kül­magyarutezai ref. templomból a köztemetőbe, hogy a földnek viszszaadassanak. Legyen áldott a Nagynak emlékezete ! Kolozsvár, 1884. szeptember hó 16-dik napján. —Még egy szerény halott: Lukácsek István a bakabányai elemi isko­lának másodtanitója meghalt f. hó 12-én eltemettetet feb. 14-én Sok árva siratja. NYOMATTA wißAwn r r nn7anwiiiv

Next

/
Oldalképek
Tartalom