Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - Cikkek - Állítsunk kisdedóvodákat. Schnell K

59 figyelmét kiváló mértékben megérdemli. — És e tekintetben nem utolsó rendű feladat vár reánk lelkészekre. Minden nagyobb és népesebb városban s községben állítottak már óvodákat; és ennek szükségét s hasznát mindenki elismeri; de hiányát senki jobban nem érzi, mint a mezei munkákkal elfoglalt falusi lakosság. — Nemcsak a szegény napszámos, ki két keze után él, de a vagyonosabb is, midó'n megnyílik a tavasz s megkezdó'dnek a munkák gyakran kéntelen minden felvigyázat nélkül magukra hagyni gyermekeit. — Ezen elhagyatott helyzet nemcsak gyakori szerencsétlenségekre, hanem a gyermek erkölcsi romlására is alkalmul szolgál. — Tudjuk, hogy a gyermek természeténél fogva nem nyugszik, szüntelen valamivel foglalkozik, jóra és rosszra hajlandó; ha jót nem tehet, szabadságát rosszra használja fel, és épen a benne levó' ösztön gyakran, igen gyakran arra ingerli ami ártalmas, tilos, amit tennie nem kellene: „nitimur in vetitum, cupimusque negata." — Ez a gyermekekben s fó'képen és nagy mértékben azokban észlelhető', amelyek élénk, tüzes, vérmes természetűek; ezeknél a szüntelen őrködés, szemmeltartás annál szükségesebb, mert ha magukra vannak hagyatva, szabad tér és út nyílik nékiek rossz irányt venni, a rosszat megszokni s azt megkedvelni. — A gyermekekre nagy befolyással lévén a mindennapi élet, a sok rossz szokás : kisebb, nagyobb vétkek vernek bennök gyökeret, s minekelőtte iskolába járna s rendes oktatásban részesülne, máris szíve nem az aminek s milyennek lenni kellene, megmételyezett; s ezen első benyomások vajmi nehezen irthatok ki. — Mennyi gyermek lesz testileg nyomorékká, mennyi kár, gyász okozójává lesz a pajkos gyermek? s mindez azért van így, mert a gyermekek magokra vannak hagyatva, s mind ennek elejét venné az óvoda. — Ha már egyéb haszna sem volna, mint ez, elég ok arra, hogy ahol csak lehet óvodát állítsunk. Ha költségtől, áldozatoktól visszariadnánk, gondoljuk meg, hogy bőven kamatoznak. Nagy indolentiára, közömbösségre mutat, ha azzal nyugtatjuk meg magunkat : ezt nélkülözhetjük, ha gyermekeink eddig felnőttek azok nélkül, azontúl is felnőnek. — Ily okoskodás és érvek mellett bizonyára nem haladna előre a világ s ez annyi volna, mint chinai falat emelni, a jobbat örökre elejteni: „ignoti nulla cupido." De van a dolognak egy más, nem kevésbé fényes oldala ; nézzük azt is közelebbről. — Sokan az iskolára nagy súlyt fektetnek azt mondván: ha az iskola jól megfelel nagy feladatának, semmitől nem kell félni. — Ha ez áll, akkor annál inkább szükséges, hogy a gyermek illően előkészítessék, hogy az iskolában annál szerencsésebben és áldásosabban előre haladhasson. — Az atyai házban ritkán nyeri ezt, az óvodában igen. — Az óvodában kellően előképzett gyermeknek nem kell egy év arra, hogy a már benne meggyökerezett rossz szokásoktól elszokjék és a jót megkedvelje s minden figyelmét arra irányozza, ami hasznos, dicséretes és reá nézve kívánatos. — Az óvoda mintegy propaedeutica mindezt vele megkedveltette, őt az igaz útra téritette. A tanító igen sok időt megkímél, melyet különben az elhanyagolt, talán erkölcsi tekintetben megmételyezett, elcsenevészett gyermekre kellene fordítania, mig azt a rendes kerékvágásba hozza. A gyermek is megkíméltetik a kedvet és kedélyt paralyzáló, lehangoló kellemetlen tapasztalattól, büntetéstől, melyet a rossz szokások magokra vonnak. Sok ily előnyt lehetne még felsorolni, melyet a rendesen és okszerűen kezelt s berendezett óvodák felmutatnak; de ebből is látszik mily nagy a belőlök háramló áldáa a gyermekvilágra. Alig lesz oly ember, ki e tárgyról komolyan gondolkodva annak nagy horderejét kétségbe merné vonni vagy épen tagadná, sőt hiszem kész lesz az óvodák felállításaért harczolni. A jelenkor nevelésügyi vívmányai közé méltán számítható az óvoda is. Kívánatos, hogy necsak a városokban, hol az értelmiség nagyobb s a jót, szükségest keresztül vinni könnyebb, hanem a népesebb falusi községekben is óvodák állíttassanak. — Mindent amit lehet, mozgásba kellene hozni, sőt a m. kormánynak figyelmét is e tárgyra fel kellene hivni, s azt ez ügy támogatására megnyerni. Hiszen a m. kormány az utolsó elfolyt évtizedekben a nevelés terén oly sokat, oly magasztosat létesített, miért nem tenné meg a magáét ezen szent ügyben is, mely majd oly nélkülözhetlen, mint a mindennapi kenyér. Egy nagy, minden üdvös alkotásnak útjában álló akadály hátráltatja az óvodák felállítását is s ez a költségtől való irtózás, a pénz hiánya. S valóban népünknek azt rossz néven nem is vehetni, mert a megélés jelenleg sok bajjal jár; — azért minden oly vállalattól visszavonúl, melyet a szigorú kötelesség nem parancsol. — De mindez az őrállókat el ne csüggeszsze, a társadalomra üdvös munkálkodásukban meg ne bénítsa, s így az óvodák felállításában is ne akadályozza. Nézetemet ezen nevezetes áldásdús ügy felől az életből merítve röviden elmondtam. — Hosszabb idő óta azon tűnődöm, hogy és miként lehetne 4000 leieknél nagyobb számot tevő községünkben is óvodát létesíteni? Fordultam ez ügyben magas állású férfiakhoz is, kik törekvésemet megdicsérték ugyan, de érdemleges választ nem adtak. — Ha élek nem nyugszom, fáradságomat nem kímélem, hogy czélt érhessek. Négy évtizede lehet, hogy Budapesten az első kisdedóvodát láttam. — A mély benyomást, melyet reám a gyermekvilág s a mesterien kezelt intézet gyakorolt, el nem feledhetem. — Valóban csodálatos, hogy ily áldásdús, szükséges intézetek oly lassan gyarapodnak; de azért ne maradjunk el, tegyünk amit lehet; kopogtassunk, hogy nekünk is megnyittassék. Schnell Károly. Irodalom. Confirmáczionalis tankönyv czím alatt jelent meg Margócsy József losonczi ev. lelkész egy művecskéje, a mely arról lesz nevezetes, hogy benne általában a vallás, különösen pedig a keresztyén vallás kellő rövidséggel történeti fejlődésében adatik elő, történeti könnyed modorban s a tanokat feltünésök idejében hozva fel. Legvégül vannak összesítve, de világosság kedvéért egymással mintegy szembe helyezve az egyházak választanai, amelyek kozul ujdonságképen, azért, mert ily tankönyvekben nem igei volt eddig bővebben szó az unitarizmusról, adjuk a következő szemelvényt: \z unitárius vallás keletkezésére a Szentháromságról szóló tan szolgált alkalmul. Hívei magyar nyelven egységhívőknek nevezhetők. Már a reformáczió idején kezdtek feltünedezni. Socinus Olaszhonban, Servet bvájczban lepett