Evangélikus Egyház és Iskola 1884.
Tematikus tartalom - Cikkek - Nazarenísmus az ág. h. ev. egyházbrn
•402 szent ügy, melyet képviselünk, megkívánja tőlünk, hogy zászlaja alá minél több hívet gyüjtsünk. Szóval, ez alkalommal csak hangoztatjuk a jelszót: Evangelizátió! Láng Adolf. A bibliai realizmus. E becses lapok 34. és 35. számában e sorok irója által röviden jellemzett modern theologiai irányok mellett az evangyélmi protestáns theologia mezején működik oly irány is, mely 1) a theologiában mint tudományban tisztán a bibliai kifejezésekhez ragaszkodik, s melyet a tübingai Beck „ systematischer Anschluss an das reine Bibelwort" nevezett. Ezen tudós theologus Bengel és Oettinger, általában véve a würtembergi pietizmus nyomán az Írásban az evangyélmi igazságnak teljesen befejezett organizmusát látja, melyet csak ki kell fejtenünk, hogy a keresztyén hit- és erkölcstannak egészét nyerjük. A dogmatörténet s általában az egész egyházi tudomány, valamint az eddigi bölcsészeti tudományos rendszerek ezen állásponton tekinteten kivül hagyatnak. Beck a maga főművében 1) határozottan bibliai kifejezésekbe burkolódzott a hittani s erkölcstani alapgondolatok felépítésében s ez alapon nem szorul sem az egyház- sem a bölcsészettörténetre. Concret példával élve: Pál római levele tisztán saját rendszeréből s alapgondolataiból magyarázandó az előbbi exegeták elhagyásával. A gyakorlatban azonban a Beck-féle álláspont tényleg belémagyaráztatik az írásba, s azért rendszeres, szorosan vett | theologiai isolát nem hagyott hárra, sőt tanítványai is 1 teljesen isolálva állanak a theologiai tudományosság terén. Mert Beck álláspontja merő subjektivizmussal végződött. — Beck a gondolatformákat is az Írásból konstruálja s nem csatlakozott sem a reformátorok sem az ó-protestáns dogmatikusokhoz. így keletkezett egy Beck-féle nyelvhasználati Mi pedig erre röviden azt mondjuk: a bibliai kifejezés még nem az absolut igazság, hanem csak magában foglalja azt, abban van eltakarva. A keresztyén evangyélmi igazság kifejtésében tekintetbe veendő az irás tartalma s azon nyelv, melyen a biblia eredeti szövege megíratott. Absolute szükséges egyedül a vallásos tartalom s nem a kifejezések, — a burok, mely az igazságot magában foglalja. Beck álláspontja tehát nagyon hiányós, mivel az egyházi élet múltját s így a hitvallásokat is ignorálja. A chiliazmus /világnézete is jellemzi ezen theologiai irányt s hivatkozás j történik e végből Ján. jel. 20. Isk. versekre, a hol azonban nem dogmát, hanem vallásos képeket, a jövendő vallásos képeit kell látnunk. 2) Beck iskolájának további jellemző sajátságai az u. n. realizmus. E szerint a szellemi és testi lét között magasabb egység áll fenn, a szelleminek lassanként testileg kell magát kifejeznie, minden pneumatikus lét a megdicsőült testiségben jelen meg. S miután a szellemi, földi megjelenésben szemlélendő, azért az egyház dicsősége az ezer éves birodalomban következik be. Ez alapon Beck ellensége volt a missiónak s teljes életén át az is maradt. Szerinte a missiót bizzuk az istenre, s várjunk kényelmesen az ezer éves birodalomra, hol Krisztusnak fényes dicsősége mindent keresztyénné teend. Pedig az evangyélmi prot. missió történetéből tudjuk, hogy még 1000 millió ember várja a *) Christliche Lehrwissenschaft, 1841. Krisztus üdvét, épen azért a világ vége még be nem következhetik. Még 400 millió budhista, 100 millió muharhedánus szomjazik az örök élet forrása után s ugyanannyi durva polytheista. Ezen tények előtt az evangyélmi prot. missió szemet nem húnyhat. 3) Az erkölcstanban is nagy hiányt mutat ezen theologiai irány. Az erkölcsiség alatt lényegesen nem ért egyebet, mint egyéni személyes képzést s a mellett el lett hanyagolva a közösség képzése. Pedig az erkölcsi életet nem merítheti ki a személyes erkölcsiség; erkölcsi közösségi Burmákra, tényezőkre is van szükségünk, milyen a család s az állam. A legbensőbb irásmagyarázókat ezen iskola adta az evangyéliomi protestantizmusnak, de nem a legtudományosabbakat is egyszersmind, mert az írásmagyarázat határozottan subjektivizmusba ment át. A theologiai tudomány feladata e bibliai reallistáknál nagyon egyoldalú. Beck álláspontján áll Reiff a maga hittanában, 1) továbbá Kübel tanár Tübingában és Gess tanár Boroszlóban a maga christologiai művében. 2) Belenövik magukat e theologusok a bibliába, mint egy hernyó, de a többi tudományok felett bölcsen napirendre térnek. Az irás tanának, különösen az exegezisnek mélyebbé, bensőbbé tételére sokat tett a bibliai realizmus, miként más résznél a lutheri merev felekezeti táborban, a modern confessionalizmusban az ó-protestáns dogmatica iránti tlieol. tudományos érzék fejlődött ki. De mindkét tábor gondolja meg, hogy a protestantizmus vérrokona a tudománynak 1. Dr. Szlávik Mátyás. Nazarenizmus az ág. hitv. ev. egyházban. (Tanulmány.) IV. Hazánkban a nazarenizmus tűrt vallás; de tk. nagyobb szabadságot élvez, mint a bevett felekezetek. Az egyházból minden jelentés nélkül kiléphetnek a nazarénusok s ha onnan valamelyikök kicsapatott, minden jelentés nélkül újból egyházunknak tagja. Egyházunk úgy tekinti a nazarenizmust mint nem létezőt, vagy mint a katholiczizmus tekinti kebelében a szerzetes rendeket; pedig az ellentét a nazarénusok és evangélikusok között ép oly nagy, mint az evangélikusok és katholikusok között. A nazarenusoknak anyakönyveik vannak a legtöbb helyütt s nyomtatott kivonatokat adnak a szolgabírói hivatalnak tudomásvétel végett. Temetőinket használják s ott gyakran még térítő szónoklatokat is tartanak. Mily viszonyban legyen az egyház, a lelkész a nazarenizmussal? Legtöbben a lelkészek közül arra hivatkoznak, hogy a nazarenizmus államellenes; ennélfogva nem tűrendő az állam által, sőt az állam közbelépésre felszólítandó. Ezen téves nézetben volt e sorok irója is. Saját szegénységünk bizonyítványa az ily eljárás, s evangelikus elvünk arczul csapása. Az egyház sohasem aljasúlhat az állam rendőri intézményévé s ha azt teszi önmaga ellen követ el legnagyobb bűnt. Ha a nazarenus hívő államellenes cselek!) „Christliche Glaubenslehre," 1823. 2) „Lehre von der Person Christi,* 1856, 2. k. 1875.
