Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - KÖLTEMÉNYEK. - Zvingli. Sántha Károly

Második évfolyam. ^sö szám. Pozsony, 1884. évi januárius 5. E VANGE LIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA. í ]? Előfizetési ár: Egész évre 6 frt — kr. félévre . . J n )» negyedévre i „ 5° « Egy szám ára : 12 kr. 0. é. V J fA EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő : TRSZTYÉNSZZY FERENCZ. \ Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom: Zwingli. 1884. jan. 1. (Sántha Károly). Külföld. — Vegyesek. Boldog újévet! — Keresztény-zsidó házasság. (Zábrák Dénes). Bel told. — Harsogva zúgsz időknek gyors folyamja, S az Oczeánba, mint csöpp, elmerülsz, Tompán mormolva búg habod morajja, Mély medred a méh s évet évre szülsz. Idő, ki őszülsz s újra ifjodol, Teremtesz, ölsz, szolgálsz, uralkodol: Napod ma örvend ünnepelt hírének — Áldott, Ki adta, Néki zeng az ének! A nap virradván most négyszázadéve, Dicsfényt köríte egy bölcső felett; Kis magzatot kéz ott az ölbe véve, Anyai szív örömtül repesett. Szívek repestek és epedtek itt, Utánad, érted, menny szülötte, hit, Mely feltünél egén kis Betlehemnek, Hogy nagyra törjenek, kik lent hevernek. Itt lent a porban, a bűnök sarában Az Isten képe bészennyezve sírt, A szív sohajtott vérző bánatában, De nem talált sebére enyhe írt. Üldé az embert, mint Káint, a vád, S nem hallhatá Isten hivó szavát; A rémes éjnek sűrű ködje esvén, Nem gyúlt szövétnek itt e földi mesgyén. De már kigyúlt az újév hajnalával S Luther tüzének ikréül lobog; Egész világ ujjongat üdv-dalával, Nektek Dicsőek, ti lángoszlopok! Uj élet napja uj sugárt lövell, A régi eszme újra gyújt, emel, Uj év jön, áldó, gyászosak nyomába, Népet vezetve az üdv templomába. Üdv templomába, a hol az igazság És béke csókján mennyország terem, A hol lerakja fegyverét a gazság S megtérve, áldja Istent, végtelen. Hol a szabadság harsány hymnuszát Ajk riadozva, ajknak adja át, Hol az igétől a szív áthatottan, Hevülni jóért, istenülve dobban. Szív így ha dobban, érzés tengerében, Mikép a kagyló: gyöngyöket szül az, Nemes gyümölcsök háromsága-képen, S e szentháromság: a szép, jó s igaz. Üdv, a ki így imádja istenét, Fényletve hűn a Krisztus szellemét. Fel ezt a zászlót! s lánggal írd föléje: „A lélek kardja: Isten szent igéje!" Zászlódra, Zwingli, ezt irád e földnek — Lelked hüvelyjét elégetheték : Kappeli hős, eszméid tündökölnek, Az eszme, szellem: éget s el nem ég! Féniksz-madárként tűzben ifjodál, Emléked íme, szájrul-szájra száll, S míg hamvaidból lánglelked kilobban, Áld ezrek ajka s railljók szive dobban! Sántha Karoly.