Evangélikus Egyház és Iskola 1884.
Tematikus tartalom - Cikkek - Betekintés. Láng A
35 8. Az írásbeli tételek száma önálló dolgozatra három fordításra három, melyekbó'l az elnökség kettó't-kettó't jelöl ki. 9. Az írásbeli vizsgálat ideje június első fele. 10. Ki az írásbeli érettségi vizsgálaton a magyar nyelvbó'l elégtelen jegyet kapott, az egy évre visszautasítandó. Ki más tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, még szóbelihez bocsáttatik, de ha ezen tárgy szabályszerűen nem tárgya a szóbeli vizsgálatnak, akkor ez reá nézve szóbeli vizsgálatnak is tárgyává válik. Ki az írásbeli vizsgálaton két tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, csak egy év múlva ismételheti a vizsgálatot. 11. Az elégtelen írásbeli dolgozatok egy évig megó'rzendők. 12. A dolgozó tanulók száma egy helyiségben a helyi ségtó'l teendő függővé. 13. Az írásbeli dolgozat tartama 5 óra. 14. Az írásbeli érettségi vizsgálat eredményét meghiúsítani szándékolt magaviselet vagy tiltott eszköz használata a legközelebb tartandó érettségi vizsgálat határidejére való visszavetést von maga után. 15. A szóbeli vizsgálaton naponként megvizsgálhatók száma rendszerint: tíz. 16. Az osztályzatot illetőleg : a) az írásbeli dolgozatoknál a szaktanár véleménye alapján a vizsgáló bizottság határoz; b) a szóbeli feleletnél a tanjegy megállapítására a szaktanárnak van döntő szavazata. A szóbeli érettségi vizsgánál rendszerint az elnök, szaktanár és a jegyző írnak osztályzatot; e három osztályzat egybe vetve adja a szóbeli felelet osztályzatát. A végleges osztályzat megállapításánál tekintetbe jön az évi, írásbeli és szóbeli osztályzat. 17. Jeles jelzést érettségi bizonyítványába csak azon tanuló kaphat, kinek végeredményül szolgáló minden tanjegye jeles, legfeljebb egy jó. Jó jelzést kaphat azon tanuló, kinek egy elégséges mellett, a többi tanjegye vagy jeles vagy jó18. Az osztályozás fokai: jeles, jó, elégséges, elégtelen. 19. Ki a szóbeli vizsgálatokon egy tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az azon tárgyból a következő tanév elején javító vizsgálatot tehet. A ki két vagy több elégtelen tanjegyet kapott, az egy év múlva uj vizsgálatot köteles tenni. 20. Az írásbeli vizsgálat alkalmával elégtelen osztályzat a nyolczadik osztályról szóló bizonyítványba beiratik. 21. Ki a szóbeli érettségi vizsgálaton megbukott, arról, hogy az érettségi vizsgát megkisérlette letenni, bizonyítványt kaphat és abba a vizsgálat ismétlésének ideje is kiteendő. 22. A bizonyítványba az egyes tantárgyak részletezve vétetnek be. 23. Az érettségi bizonyítvány magyar nyelven állíttatik ki. Ebbe fölveendő: A tanuló neve, vallása, születési helye és ideje, egész középiskolai tanfolyamának helye és ideje (osztály összevonás esetén az erre vonatkozó engedély kelte és száma), az egyes tantárgyak érdemjegyei és általános érettségének fokozata. 24. A bizonyítványt a vizsgáló bizottság tagjai, névszerint az elnök, szaktanárok és jegyző írják alá. Br. Prónay Dezső, Batizfalvy István, a magyarhoni ág. hitv. ev. egyháiak az egyeteme» Unttgyi biaottUg és iskolák egyetemes felügyelője. jegyzője! Betekintés a régi egyház keresztyén szeretetbeli munkásságába. Uhlhorn jeles munkája*) képesít minket ily érdekes betekintésre, még pedig az egyház fejlődésének három korszaka szerint. Az átmenet és kezdemény korszakában világosan feltűnik a szemlélő előtt a pogányság és a zsidóság tönkje, szemben a Krisztusban megjelent szeretettel. — Az antik pogány-világ gyakorolt nagyszerű „liberalitást", de ez ép úgy külömbözik a keresztyén „Caritas"-tói, mint maga a pogányság a keresztyénségtől. Szegények házait, kórházakat nem ismert a római birodalom és jellemző dolog, hogy tábori lazaréteket is csupán csak a rabszolgák és katonák számára állított. Özvegyekről, árvákról és nem-polgárokról nem gondoskodott senki sem. Minél közelebb volt azonban az átmenet a keresztyén korszakba, annál inkább képződnek oly intézmények, minők voltak a nemcsak politikai, de már humán indokból is keletkezett úgynevezett alimentácziók, vagyis törvényes és törvénytelen szegény, két nembeli gyermekek nevelő intézetei. Sőt a római császárok idejében virágzó szövetkezetekben (collegia) a keresztyén községi szervezethez hasuniót fedezünk fel. Végre pedig a stoikusok bölcsészete tüntet fel lényeges haladást. A stoa rájött ugyan az emberiség fogalmára, de az emberi lélek végtelen becse titok maradt előtte. „A tisztán földi világnézlet, halála minden szeretetbeli munkásságnak." Máskép állt Izrael. — Izrael Istene irgalmas, azért van neki irgalmas szeretete. De ez kétfélekép van korlátolva: hijával van az egyetemességnek és a szabadságnak. És ez feltűnt leginkább a fogság utáni zsidóság körében. A nemzeti gőg és a törvény cselekedetei összefüggés nélküli alamizs-nyujtásra szállították le az irgalmas szeretetet és az alamizsna adása érdemnek színében tűnt fel. Ezekkel szemben: a keresztyén községi élettel együtt jár a szeretet, mint az Úrnak reászállt öröksége. Szeretetet gyakorol minden emberen és szeretetében kiterjeszkedik az egész emberre. Indító oka a Krisztus iránti szeretet, nem pedig a jutalomra való kilátás; czélja az Isten országának terjesztése, nem valamely szocziális reform vagy földi nyomor végleges megszűntetése. Jóllehet már létezik a hivatalosan szervezett szeretetbeli munkának kezdeménye, mégis csak priuít jellegű az. így pl. a birtokközösség, illetőleg a feltétlen áldozatkészség, épen nem veendő különös községi intézménynek. Az agapék is, melyek legelőbb tették a hétférfiú intézményét szükségessé, épen nem intéztettek az első diakonok, hanem az első vének által. - A vének intézményétől különvált „alamizsna-hivatal" soha sem létezett. A gyülekezet által gyakorlandó szeretet-munka vezetése a vének szakahoz tar*) .Die christliche Licbesthätigkeit in der alten Kirche. Vou G. Uhlhorn , Dr. theol., Abt zu Loccum. Stuttgart, VerUf von D. Gundert. 1882."
