Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - KÜLFÖLD - Olaszország

•375 heves és haragos is tudott lenni, ha az egyházi rend egyes tételei, az egyház különféle engedményei az állam irányában vagy a Lisco-Sydow-féle ügyben az ev. egyházi főtanács határozatai megtámadtattak. — De Isten keze ezen szigort és érdességet Dornernél mindinkább elsimította és eltávolította. — A különféle családi bajok, melyek őt érték, és saját testi szenvedései, melyek őt kedves foglalkozásától visszatartották és ezzel összeköttetésben vágyakodó elmélyedése az Istenben és csendes megadása az ő rendeléseibe : Dorner kedélyének alapvonását évről évre mindinkább kidomboriták, gyermeki istenbensőséget szültek, mely Isten végdiadalára épített, hitben csendesen szenved, melegen szeret és boldogan remél. — Ezen szellem elköltözött, hitből feljutott a szemmel való látáshoz és színről színre látja most azon titkokat, melyeknek fátyola alá bátor hitbuzgóságában itt is már tekinteni merészelt. — Nemcsak Németország, hanem Francziaország, Anglia, Éjszak-Amerika, Dánország evang. egyháza is hálásan vallja: „cselekedeteinek jutalma követi öt

u. Németország. — A német császár tartózkodása alkalmával West/áliában a ivestfáli kath. nemesség feliratának elfogadását megtagadta. Ep úgy megtagadtatott az egyházi elöljáróságok és képviseletek „Laikusok feliratá"-nak elfogadása is. A nemesek felirata ekkép szól : „Fogadja cs. és k. Felséged ma, midőn számos évek múlva Westfáliát leghivebb tartományát legmagasabb jelenlétével szerencsélteti, legmelegebb örömünk és rendithetlen hűségünk kifejezését, melyet kinyilatkoztatunk, hálát adván Istenünknek, ki Felségedet mindenható oltalmában részesítette. A mit tartományunk elfoglalásának ötvenéves ünnepén az 1865-ik évben cs. és k. Felséged előtt újból fogadtunk, azt hiven megtartottuk, és ma győzelemmel koronázott császárunk és királyunk előtt megujítjuk ezen fogadalmunkat. — Azon súlyos szenvedések, melyeket az egyházpolitikai harcz az utolsó 18 év alatt Felséged katholikus alattvalóira mért, nem rendítheték meg a westfáli szivek hűségét. De ezen lelkiismeretes hűségünkben nem szabad hallgatnunk, ha azon romokra tekintünk, melyeket a harcz felhalmozott; ha azon milliók fohászait halljuk, kiknek vallásuk szabad gyakorlata korlátozva van; ha oly sok lelkészi állomást árván és üresen, a klérus kiképeztetését és a lelkészkedést elhanyagolva. a kath. egyházat bilincsekbe verve látjuk. És ez alatt a legszörnyűbb vétségek folyton szaporodnak; a forradalom setét hatalmai trón, haza és társadalom ellen az elvadúlt, Istentől elidegenedett szivekben tágas tért találnak boldogtalan hatalmuk kifejlesztésére és már végre mindennek kérdésessé tételére. — Mély hálával tartozunk, hogy cs. és kir. Felséged kegyelme azon akadályokat eltávolította, melyek a münsteri püspök visszatérésének kerületébe útjában állottak, valamint a paderborni érseki széknek újbóli betöltéseért; legalázatosabban köszönjük a létesült könnyítéseket. De ezek korlátoltságuknál fogva nem képesek, a fentjelzett szenvedéseket és veszedelmeket elhárítani. — Cs. és kir. Felséged ama magasztos, minden hű alattvaló szivében visszhangra talált fejedelmi szót kegyeskedett kimondani, hogy népének tartassék meg vallása. Felséged hű népének hódolatánál Königsberg városában az 1861-ki évben, legbensőbb megelégedésünkre az állam viszonyát a kath. egyházhoz történet, törvény és alkotmány által rendezettnek jelezte. — Kegyeskedjék cs. és kir. Felséged. ezen kipróbált rendet ismét helyreállíttatni, legmagasabb kormányzásának dús áldásához ama legértékesebb kincset, a belső békét is hozzáfűzni és kath. alattvalóit reájuk nehezült terheiknek legsúlyosabbikától felszabadítani. Ezért esedeznek mély tisztelettel cs. és kir. Felségednek legalázatosabb hű és engedelmes . . . — A kölni újság ezen irat feletti ítéletét összefoglalva, mondja, hogy „a legerősebb és legtiszteletlenebb gyanúsításokhoz tartozik, — melyek a tények szineskedő elferdítésében és csalárd szándékkal a kormány ellen a koronánál valamikor megkisérlettek." Olaszország. — Curci volt jezsuitapáter a pápaság ellen intézett iratairól ismeretes, melyeket azonban rendesen sietve visszavont, amint az indexre tétettek, most nehezteléseinek ad kifejezést egy a Timesliez czimzett levelében, hogy állása az egyházhoz mindkét oldalról félreismertetik, mely panasz igen-igen hasonlít egy páter peccavi-hoz. — Florenczből szeptember l-jén ugyanis írja: „Majdnem mindennap megtámadtatva Olaszországban és külföldön, mind a klerikális, mind a szabadelvű sajtó által, hallgatásra határoztam el magamat; de mivel sok katholikus újság Angliában és angolúl beszélő országokban a „Vecchi Zelanti" legdiihösebb közegeit is felülmúlja megtámadásaiban, úgy azt vélem, hogy beszélnem kell. A világ legfüggetlenebb újsága által azt kívánom kinyilatkoztatni, hogy helyzetem sem olyan, amint ezt az úgynevezett kathol. közlönyök rosszakarata állítja, sem olyan, a mint ezt a kánoni jog ismerete hiányában a prot. közlönyök felfogják, a melyek azon csodálkoznak, miért nem térek át egy Rómától elszakadt egyházhoz. — Én lelkész vagyok, kinek fegyelmi eljárás utján a miseolvasás eltiltatott; de nem fosztattam meg a szentségekben való részvéttől és semmi körülmények közt nem vagyok kizárva minden hivők közösségéből. A vétség, mely a fegyelmi büntetést okozta, engedel! metlenségem a római kongregáczió egy dekretuma ellenében. Ezen dekretumok a legnagyobb theologusok tanai szerint korántsem megtámadhatlanok és az egyházi czenzurák nem kötelezők a lelkiismeretekben vagy in foro interno, ha nem nyúgosznak helyes alapon. Ez a theologusok ^ Ítélete Sz. Nagy-Gergelytől fogva ^z. Liguori Alfonsig. Én sem eretnek nem vagyok, amint ezt a klerikálisok álmodják, sem ama „transfuga", a ki protestánsok nézete szerint Rómát immár elhagyta, vagy készülőben van. ezt elhagyni. Én az egyház hű fia vagyok, a ki anyja parancsának engendni még késik, mert ebben még nem látja tisztán az anya tekintélyét. Ha valaki meg tudna győzni, hogy az anyai tekintély van kérdésben, akkor nem vonakodnám egy perczig sem, hanem alávetném akaratomat és engedelmeskedném." Különben Curci már tényleg is alávetette magát a szentszék határozatának ; visszavonó nyilatkozata így hangzik : Miután a pápa által a florenczi érsekhez intézett augusztus 27-ki iratából azon teljes és biztos meggyőződést szereztem, hogy a törvényes egyházi tekintély, az én utolsó három-, indexre tett iratomban különbféle megrovandó dolgokat talált, kötelességemnek tartom következőleg nyilatkozni. Azon tisztelettel szemben, melyet én a katholikus egyház és annak látható feje iránt mindig tanúsítottam és tanúsítok, helytelenítek és elitélek mindent, mi ezen irataimban a hitbe, erkölcsbe és fegyelembe ütközik. És akarom, hogy ez nemcsak magán ítéletemül tekintessek.