Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - BELFÖLD - Lichner Pál emlékezete

•355 alap nem létezik, szervezendő. Mily könnyen lehetne ott se­gíteni, ha a kedves Gusztáv-Adolf-főegyletek a központi bi­zottság által Daruvár részére tett előirányzatnak kíván­nának eleget tenni, mivelhogy azon országban még sok föld, 124—160 márkán hektárja megvehető! A fel nem szerelt templom felszentelését jövő évre kellett halasztani. — Ssgítsetek, atyámfiai, itt új ajtó nyilt az evangyéliom számára! Hiszek a feltámadásban! ezen vallomással akarom a pestmegyei esperességben fekvő, ágostai hitv. ev. Fólhot, melyet szintén képviselek, jellemezni. Ezen ev. egyház 1732-ben lett a vallásüldözés prédájává. A papot elkerget­ték és az ev. anyaegyház, mint filia a dunakeszi kath. egyházhoz csatoltatott. De „az igét hagyják érintetlen!" („Das Wort sie sollen lassen stahn ") — a tiszta tan to­vább is élt a lealázottak közt és 100 év múlva, 1873-ban végbement Fóthnak, mint anyaegyháznak dicsteljes fel­támadása. Templom, paplak, iskola a G.-A.-e. és a ma­gukat folyton megadóztató hívek hozzájárulásával jöttek létre. Boldogult Zimmermann volt, ki ezen szegény, de buzgó gyülekezetet Darmstadt főegyletének gondozása alá vette, őt követték ázóta a folyton híven áldozó Franken­hausen és a lipcsei jubileum óta Coburg nőegylete. Hála legyen nektek, hűséges szamaritánusoknak! Vajha még több nőegylet csatlakoznék és segédkeznék! Itt termékeny talajba esik a mag. Az adósság 2300 frtig van leapasztva, de e mellett egy 2000 frtnyi tanítói alap is lett előteremtve, melyhez még 3000 frt szükséges. Sőt Fóth már segédtanítót is al­kalmazott és levette a lelkész vállairól a tanítói hivatal terhét. Segítsetek megtartanunk ezen felekezeti iskolát! Szükség is van ily iskolára, oly városban, melyben gróf Károlyi István 1848 után, másfél millió forinton kath. székesegyházat épített, apátságot alapított és a székes­egyház számára a pápától a százezrekbe kerülő szentet, Sz. Lucentiust szerezte meg. Ezen szent, bucsújárásnak lett tárgya, a nép szemében azonban vesztett tekintélyben, mikor egyszerű emberek a mellékkápolnában elhelyezett szentet megtapogatva, újokkal horpadást csinálhattak tes­tén, minek folytán meggyőzdhettek arról, hogy az csak vászonból készült viaszalak. Ily környezetben szükség van ev. iskolákra és jó dolgot cselekesznek azon egyletek, melyek a 100 év után feltámadott Fóthot erősíteni segítik. Megköszönve még, hogy a központi bizottság engem folyton ellátott nyomtatványaival, melyeket az egylet magyar nyelven ismertetése és népszerűsítése végett kértem volt: Fricke elnök feleié, hogy Daruvár im most urvacsorai edényeket kapott és a nyomtatványok ezúttal is rendel­kezésemre lesznek, el nem hallgatta azonban ezentúl sem, hogy az ágostaiaknál sokkal módosabb ev. reformátusok is miért nem alkotnak oly segélyegyletet, mely a G.-A.-egy­lettel a testvéri érintkezést létesíthetné. — Remélhető, hogy az ev. ref. közalap központi bizottsága ezen kérdést, egyházai érdekében, megfontolására fogja méltatni. Szóltak még Riete kereskedő Bukarestből az ottani egyházról, kérve a pártfogást e vers értelmében: „Viele Wenig, machen ein Viel, Viele kleine Kräfte führen zum Ziel." — Fliedner Madridból, kiről alább referálok. — Calvino, olasz valdenszi lelkész, köszönetet mond a vett segítségért az evangelizáló bizottság nevében és jelenti, hogy a valdenszi egyház az ottani „szabad" ev. egyházzal testvéri viszonyban él. — Encke niederradi lelkész szól Lyon német ev. egyháza érdekében, honnan az agg és beteg lelkész, Meyer, kinek ő káplánja volt, el nem jöhe­tett. Sajnosan felemlíti, hogy 1871 óta mennyire üldöznek ott a francziák mindent, a mi német és hogy az egyház­nak 12,000 frank adóssága van. — Suin de Boutemara püspök Glatzból, 13 Glatz-megyebeli szegény egyházat ajánl a gyűlés figyelmébe. — Schuck, heidelbergi lelkész, köszönetet mond a Ciskaukáziában fekvő, Jekateriuodar nevű kozák városban lakó, német evang. 300 lélek nevé­ben, kik mint gyülekezet már 4000 márkát gyűjtöttek és imatermet s iskolát akarnak létesíteni. Hátra volt még a következő nagygyűlés helyének meg­határozása. — Gnönich, a csehországi Reichenberg gond­noka, egyháza és a város tanácsa nevében, nagy rábeszélő ügyességgel hívta meg az egyletet Reichenhergbe. — Vi­szont Kieser, weimári lelkész, hívott Eisenachba. Nehéz volt a választás, de a reichenbergi szónok szavainak ha­tása alatt megtörtént, hogy Reichenbergre 57, Eisenachra 53 szavazat esvén, először lép ki a G.-A.-e. nagy Német­országból osztrák földre és igy Csehországban, Rciclien­bergben, fog jövő évben ünnepelni. Elnök ezután a közreműködötteknek köszönetet mondva, befejezte a 38-ik nagygyűlést. Stcidelen, müncheni konzisto­rialis főtanácsos zárimát mondott és a közönség énekelte „Ach bleib' mit deiner Gnade" kezdetű ének három utolsó versét, mire a gyűlés eloszlott. Láng Adolf. Lichner Pál halála alkalmából. Szegény ördög voltam, ki magamon kivül jóformán csakis Istenre támaszkodhattam a tanulói pályán. Szarvason végezve a 6 osztályt, lcvegőváltoztatás okából, melyet ugyan nem egészségem, de az ottani igaz­gató tanácsolt, máshova, szívem vonzalma szerént Po­zsonyba készültem. Mennem majdnem kellett, de szinte lehetetlen volt, ha Pozsony valami beneficiummal vagy paedagogiával nem segít. Mielőtt mentem volna, írtam ez ügyben Lichnerhez, tudakozódva s pártfogást kérve. Vála­szul a következő levelet kaptam tőle: „Pozsony, szept. 3 1860. Kedves öcsém, hontársam! Spártai rövidséggel felelek Önnek, mert dolgom sok, időm kevés. Jobban szeretném, ha biztatóbbat írhatnék; de bátorlelkű fiatal hontársamnak legjobb lesz a tiszta igaz­ságot megtudni és a szerént választani meggondoltan a jövőnek útjai között. Ha vérrokonai és más jóakarói nem segíthetik Önt legalább 30 frttal o. é., úgy bajos a Po­zsonyba jövetel. A felutazás vaspályán pénzbe kerül és néhány forint azután is kell szerencsés tanulási kezdetnek. Iskolai jótétemény csak az első félévnek végén reményel­hető, ha t. i. kedves öcsém kitűnő szorgalmú és -tiszta jelleműnek bizonyodott köztünk : addig türelemmel fog ta­nulni, szigorogva, mert más úton maga alig fog valamit szerezhetni, mint másolás által, amennyiben irása meg­lehetős. A második félévben már jóval kevesebb lesz a gond, mert az iskolai jótéteményt kiérdemelheti vasszor­galma által, tudományban és ügyességben annyira tog haladhatni, hogy szerényke paedagogiára is lesz ajánlható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom