Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - Cikkek - Ó kath. és római egyház. Szlávik M

Második évfolyam. 3. szám. Pozsony, 1884. évi jannárius lí). EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. JA EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. 3z. Felelős szerkesztő : TRSZTYÉNSZZY FERENCZ. Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom : Még egyszer a zsidó-keresztyén házasságról. fGuggenberger). — Középiskolai ügyünk érdekéhen. — „Ókatholikus" és „római" ep\ház. (Szlávik Mátyás). — Belföld. Külföld. — Vegyesek. — Pályázat. Még egyszer a zsidó-keresztyén házasságról. A felsőház legújabb szavazata folytán a zsidó-keresz­tyén házasság még mindig napirenden s ennélfogva még mindig discussió tárgya maradván, legyen szabad ezen, még nyilt kérdéshez nekem is hozzászólanom. Azon kezdem, hogy a tervezett házasságot én vallás­erkölcsi szempontból inkább károsnak mint hasznosnak tar­tom. Röviden elmondom: miért? Mindenek előtt úgy vagyok meggyőződve, hogy a házasság a polgári szerződésnél sokkal magasabb szempont­ból tekintendő s Ítélendő meg. Én a házasságot katexochen vallás- erkölcsi intézménynek tartom. Még pedig azért, mert a család azon alap, melyen az emberi társulat felépül; a milyen pedig az egyes családokban uralkodó szellem, olyan a gyülekezetnek, olyan a közönségnek, olyan az ország népének, olyan az emberiségnek szelleme is. Már most, ha a család alapítása alkalmával a domináló szempont a közös élet, a közös munka, a közös kenyér -ereset s a köz­jegyző előtt egymásnak biztosított móring, a vallási szem­pont és az egyházi törvény pedig olyas va aminek tekinte­tik, a mi — ha tetszik — jól van, ha nen tetszik, úgy is jól van: akkor az én nézetem szerint a családba, már az alapítás pillanatában, beléoltatik az önzés mérge s a család fog nekünk produkálni önző, haszonleső embereket, kik tán földi kincseket fognak szerezni, de önzetlenül szeretni nem bírnak. Ezért én, bár nem tagadom hogy a házassági köte­léknek polgári szerződésszerű természete is van. a házasság­kötése körül a súlypontot mégis a valláserkölcsi momen­tumban látom, mely szerint a házas felek családi tűzhelyök­ből a vallásnak, az isteni félelemnek, az önzetlen szeretet­nek szentélyt, templomot alkotni kötelezvék. Ez lévén meggyőződésem, épenséggel nem tudok oly házasság üdvös következményében s hatásában hinni, mely az egyház és vallás áldását mellőzve, tisztán csak a szolga­bíró, vagy alispán hivatalos ténykedésére van utalva. Ez az első okom. — A második érvemet keresztyén vallásomból merítem. A zsidó vallás történelmi jelentőségét senki sem tagad­hatja. Ha zsidó vallás nem lett volna, keresztyén vallás sem lett volna lehetséges. Ez volt azon föld, melyből a gondviselés a keresztyén vallást fejlesztette. E hivatásá­nak a zsidó vallás megfelelt, de azon percztől fogva, hogy a Megváltó a keresztyén vallást megalapította, a zsidó­vallás a világtörténelem fejlődésében meghaladott állás­ponttá vált. Ha már most a keresztyén vallást a házasság által a zsidó vallással ismét összeakarjuk keverni, és a kettőt egygyé olvasztani: akkor olyant kisértünk meg. mi a világ­történelemben lehetetlen, a — Visszafejlődést. A gyökérből, növényszálból, virágszálból fejlődés a virágig, az van, de megfordítva, a virágból fejlődés a gyökérig, az nincs. Ha a zsidók a Megváltóban nem akarnak hinni: ezért igazi Ke­resztyén nem fogja bántani, de a keresztyén családot ismét Mózes törvényének békóiba verni, ezt akarhatja az állibera­lismus, de az igazi keresztyén felfogás nem. Ez a második érvem. — A harmadik érvem pedig ez: Tudvalevő dolog, hugy a tervezett házasság a vallási szempontot első helyre tevő sem keresztyén sem zsidónak nem kell. En ezeknek adok igazat. Sem buzgó keresztyén, sem buzgó zsidó ily házas­ságra lépni nem fognak, de igen is olyanok, kik minden vallás iránt közönyösek. És alapítsanak ily emberek csa­ládot, lesz az a vallástalanság fészke. A zsidó apa nem fogja körülmetéltetni fiait, a keresztyén anya nem fogja meg­kereszteltetni leányait, a zsidó gyermek nem fogja meg­tanulni a zsidó vallást, a keresztyén, nem a keresztyén val­lást s lesz a család vallásos élete olyan se hus, se hal­féle, milyent a mai liberalismus szeret, de melyet a jövő nem fog megköszönni. A vallástalanság amúgy is elég nagy mérveket öltött. Az ijesztő módon elharapódzó öngyilkos­ságok, melyeknek már secundába esett vagy tanan meg­feddésben részesült gyerköczök is áldozatul esnek, csak.s azon vallástalanságból magyarázhatók, mely mai időben sok családban lábra kapott. E vallástalanságot ilyen hazas­ság által még mesterségesen is terjeszteni: ezt en sein akarom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom