Evangélikus Egyház és Iskola 1884.
Tematikus tartalom - BELFÖLD - Hont-vármegye
167 ség a maga fenségéből mit sem veszítene, ha ilyesféle ad iapboron miatt erőszakoskodások a vallásjogegyenlőség szabadelvű korszakában nem történnének. Csak az evangyéliomi hitnek betudandó az itteni ev. hívek azon önmegtagadása, mely szerint ezek a róm. kath. ünnepeken még a mezei munkától is, a béke kedvéért, tartózkodnak. Épen a népiskolák zárvizsgáiról jövök. Feljegyzek még körlelkészi jelentésemből néhány közérdekű adatot. Hat zárvizsgán 446 növendéket vizsgáltam meg, ezek között volt r. kath. vallású 5, zsidó vallású 4, a többi ág. hitv. evangelikus. Valamennyi iskolában az olvasás magyar és tót nyelven jó és folyékony. Egy vizsgán az első- és másodéves tanulók, agg mesterüket mint atyjukat körülvéve, az olvasásnál valósággal versenyeztek nagy örömünkre. Az irás jó, kevés kivétellel csínos is. A természeti tudományokban meglátszott a haladás, külö-*" nősen ahol azon czélra készült ábrák, képek és minták kéznél vannak. Az iskolák mindenütt felszerelve és jó karban vannak. A tanítók mindnyájan oklevelesek. Hanem észlelhetők némi fogyatkozások is, melyek legnagyobbika az, hogy az értelem gyakorlására, a jellem képzésére elég gond nem fordíttatik — non scholae sed vitae, — nem csak tanítani, hanem nevelni is kell. A tanító példájával tanít és nevel. Különösen hogy az angol Wellingtonnal németül fejezzem ki magamat, vallás nélkül nevelünk „die schlauen Teufeln." Raphanides Vilmos, körlelkész. KÜLFÖLD. Ausztria. — Egy házasság érvénytelenítése. N. római kath. plébános, ki 1861-ben felszenteltetett, 1875-ben a papi rendből kilépett, 1878-ban áttért az ág. h. ev. egyházba s a következő évben 1879-ben házasságra lépett egy, az ó-kath. hitközséghez tartozó nővel. — E házasság ellen az illető hatóság fel nem szólalt, hanem csak 1883-ban, tehát négy év múlva történt feljelentés következtében látta szükségesnek, hogy e házasságkötés ellen pert indítson, a minek eredménye volt: hogy e házasság, 1883. évi augusztus-hó 2-án kelt rendelettel érvénytelennek lőn nyilvánítva. N. a legfelsőbb bíróság elé terjesztette ügyét hivatkozva az államtörvény IV-ik ezikkére, melyben mindenkinek hits lelkiismereti szabadsága biztosítva van, hivatkozott továbbá az 1868-iki felekezeti törvényre, — melyben a róm. kath. lelkészekre vonatkozó törvény, mely szerint nem léphetnek házasságra — eltöröltetett. A legfőbb bíróság elvetette e felebbezést a következő felette érdekes érveléssel: „Papoknál a házassági akadály azon körülményben rejlik, hogy azon személy, amely házasságra lépni szándékozik, már felszenteltetett, vagy pedig valamely szerzetben a nőtlenség fogadalmát letette, de semmi esetre sem azon körülményben, hogy váljon az illető személy tényleg pap-e még vagy szerzetes, mivel a papi öltönynek levetése s önkényes kinyilatkoztatása a róm. kath. egyházból való kilépésnek nem szüntetheti meg ezen akadályt. Ezen házassági akadály a róm. kath. egyház alapelvén nyugszik, és a polgári törvényhozás által nem befolyásolható. A nyilvános jog tételei között felvett házassági akadály szerint az osztrák állampolgár, ki papnak szenteltetett, erkölcsi tekintetben képtelennek nyilváníttatik, hogy házasságra lépjen. Ily házasságok törvénytelen volta által eleje vétetik ama zavaroknak, melyek bekövetkezhetnének, ha az illető apostata nősülése után ismét visszatérne a róm. kath. egyházba." Németország. — Greifswald, május-hó 9-én. — Ha az ember valami szokatlant, meglepőt lát, első pillanatra csudálkozásának ad kifejezést; az értelem helyett az érzelem lép előtérbe s az ember ítél a nélkül, hogy számot tudna adni arról, vájjon helyesen s az igazságnak megfelelően itélt- e. Csak később s lassanként szorul vissza az érzelem, s helyét az elfogulatlan hideg értelem foglalja el, mely latba veti s kutatja az előbb felébredt s most már más színezetű érzelmek okát. Félévi itt-tartózkodásom után az itteni rendezett társadalmi viszonyok s vallás-erkölcsi élet látása folytán bennem keletkezett érzelmek helyét a reflexió foglalja el s azon mondhatnám öntudatlanul bántó érzés, miért nincs ez minálunk is így! Előttünk, magyar protestánsok előtt eléggé ismeretesek a német társadalmi viszonyok s a vallás-erkölcsi élet s igen merésznek találnám azt, a ki a németországi vallás-erkölcsi életről e lap olvasóinak valami újat akarna adni. — Mind a mellett északi Németország kevésbé ismeretes s Pommeraniának, Poroszország e tiszta luth. tartományának viszonyai bizonyára eléggé ismeretlenek; pedig sok szép s megkapó jelét látjuk itt a tiszta keresztyén életnek s áldásosán működő szeretetnek, úgy hogy sok tekintetben példányképül szolgálhat a prot. szellemű keresztyén életnek. — Jóllehet Pommerania több helyét meglátogattam, még sem mondhatom, hogy ismerem viszonyait s következésképen nem jellemezhetem az egész tartomány vallás-erkölcsi életét. A mennyiben azonban Greifswald, egyeteménél fogva a szellemi élet központja, a melyből a vidék inditást, lüktető tápot nyer, annyiban e városnak viszonyaiból lehet biztos következtetést vonnunk az egész tartomány valláserkölcsi életére, társadalmi viszonyaira. Hogy mily nagy a keresztyén szeretet, annak megmutatására szolgálnak az intézetek, melyek a lakosság filléreiből, önkénytes adakozásaiból s hagyományokból veszik fentartó szükségleteiket. Van a városnak csinos árvaháza, melyben a város polgárainak elhagyatott szegény árvái kapják neveltetésüket; kis leányok menháza, a melyben 10 s több éves oly leányok nyernek gondozást, a kik lustaságuk s rendetlenségük miatt nem kaphatnak sehol helyet; — az intézetben 4—5 diakonissza vezetése alatt tanulnak rendet, munkát, szorgalmat s ha javultak és biztos remény van arra, hogy rendes életet fognak élni, kiadatnak azolgálatba. Igen szép hivatása van az „evang. egyletének, mely több gyermekkel biró elhagyatott Özvegy-nőket, esetleg férjeket kenyérrel, burgonyával s ruhaneművel segélyez; a segélyezés történik azon esetben is, ha pl. a férfi elhagyja nejét s gyermekeit és nem gondoskodik ellátásukról, vagy ha a férfi iszákossága miatt elhanyagolja családját. A „nőegyletszegény gyermek-ágyas nőket lát el 14 napig, nekik való étellel, s a kis csecsemőket ruhával. Ez intézeteken kívül van még a városnak egy lelenczháza és 4, öreg asszonyokat, férfiakat, gyermek nélküli öreg házaspárokat eltart, intezete, melyek azonban csak bizonyos összeg lehzetese mellett fogatatnaü be. Ez intézetek ugyanis biztosító intézmények s a KI felvétetni akar az általa óhajtott ellátás minőségéhez te-