Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - BELFÖLD - Oroszlány

148 BELFÖLD. Az erdélyi ág. hitv. magyar evangélikusok tiltakozása. A kis-kapusi papválasztás ügyében, mely a lapokban*) is ismertetve volt, a barczasági evangelikus magyar papok a következő tiltakozást nyújtották be a nagy-szebeni főconsistoriumhoz : Főtisztelendő és méltóságos Föconsistorium! Alólirottak az egyházi lapokból értesülvén a selyki consistoriumnak azon eljárásáról, mely szerint az a kiskapusi evang. papiállomás betöltésekor a candidátióból a pályázatra jelentkezett akadémikusokat egytől-egyig kizárta és két nem akadémikust jelelt ki: a selyki consistorium ezen eljárását törvényellenesnek, a magyar egyházakra nézve veszélyesnek, a magyar papságra nézve megalázónak tartjuk : 1. Mert az egyházalkotmány 206. §., 206. B §. és 212. §-ával ezen eljárás világosan és homlokegyenest ellenkezik; 2. mert a képzetlen embereknek a gyülekezetekre való ráerőszakolásában, vallásos és erkölcsi fejlődésüknek szántszándékos megakadályozását látjuk; 3. mert a papi hivatal elnyerése nem a tanulmány és képzettségtől tétetik függővé az ily eljárás mellett. Mindezeknél fogva amint azt a jog és igazság, a magyar evang. egyházak jól felfogott érdeke és önérzetünk hangosan parancsolja: a selyki consistorium ezen eljárása ellen ezennel óvást teszünk és ünnepélyesen tiltakozunk. Brassó, 1884. ápril 21-én. Horváth László s. k., ujfalusi ev. lelkész. Fejér Gyula s. k., pürkereczi ev. lelkész. Pap György s. k., zajzoni ev. lelkész. Mihály Károly s. k., apáczai ev. lelkész. Jakab János s. k., krizbai ev. lelkész. Masznyik Gyula s. k., hosszufalusi ev. lelkész. A dunántúli evang. egyházkerület jegyző valasztása. A dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület jegyző választásának eredményéről óhajtom e becses lap t. olvasóit röviden értesiteni. Vártam, reméltem, hogy ezt megteszik majd azok, a kik erre legilletékesebbek lettek volna, de miután erről — úgy látszik — megfelejtkeztek, nehogy egy oly fontos tény, mint egy egyházkerület egyházi — és világi főjegyzőjének választása agyonhalgattassék, — én vállalkozom annak közlésére. A beküldött szavazatok felbontatván és számbavétetvén kitűnt, hogy egyházkerületi egyházi főjegyzővé túlnyomó nagy szótöbbséggel ismét nt. Ritter István, tolnabaranyai esperes úr választatott meg; a kerületi világi főjegyzőre adott szavazatok azonban megoszolván, általános többséget a jelöltek közül senki sem nyert. Minthogy pedig a legtöbb szavazatot nyert T. Rupprecht Tasziló úr, az eddigi ker. világi aljegyző, a szűkebb körű választás elöl megfoghatatlan módon kitért, és határozottan visszalépett; újabb szavazás alá az utána legtöbb szavazatot nyert két egyén fog kijelöltetni. Szívélyesen üdvözöljük nt. Ritter István esperes urat fontos hivatalának újbóli elfoglalása alkalmából, de egyúttal gratulálunk a dunántúli ev. egyházkerületnek is, mely, midőn e jeles és érdemes egyházi férfiút bizalmával kitüntető és votumával megtisztelé, egyszersmind magát is megtisztelé! Bauer Adolf. *) Lásd „Prot. egyh. és isk. lap." 1884., 9., 12., 14., 16. és ev. egyh. és isk. ugyanazon száméiban „szászok igazsága" czimű czikkeket. Oroszlány (Komárom-megye) díszes és kiváló, ritka örömünnepet ült ápril-hó 24-én; ekkor tartá Mostyenán György ev. lelkész, lelkipásztorságának ötvenéves jubileumát. Már korán reggel megszólalt az ünnepi harang, hogy az anyagiakban szegény, de vallásszeretetben gazdag híveket hálaimádságra indítsa lelki atyjokért. Megjelent a fehér-komáromi ev. egyházmegye minden lelkésze, hogy a kollegialitás szeretet és tisztelet adóját leróvja és lelkészi közös gyónás által az esperesség ünnepévé tegye e szép napot. Az esperes által szerzett jubileumi ének 3 versének elzengése után ugyancsak esperes úr az oltárhoz lépett és buzgó fohász után 71. Solt. 17—24 v. alapján meleg szavakban üdvözli a jubilánst mint az Isteni kegyelem áldottját előtt és átnyujtá az oltár fejet hajtó ősz Simeonnak a fehérkomáromi ev. lelkészikar ajándékát: 4-rét Chagrin-bőrbe kötött díszbibliát. „Fáradt fejed vánkosául fogadd az assakürti és födémesi gyülekezetek köszöntő és hálaadó imáját, kik mint volt lelkészüket sohasem fognak elfelejteni." Ekkor megállott a templom közepén a felügyelő két gondnokkal, s mint az oroszlányi gyülekezet ajándékát egy díszes bibliát nyújtottak át tót nyelven tartott köszöntés mellett. — Fehérruhás iskolás-leányok járulnak erre az oltárhoz és babér - koszorút adnak át atyjoknak ily szívvel: „A mennyei babért jó Istentől Jézus által nyerd el!" — A reformált egyház nevében Kováts János, dadi lelkész mondott lelkesült beszédet, hogy együttesen mint testvérek haladjunk a nagy czél felé : hitfáklyával, hazaszeretettel. Minden egyes üdvözletre örömkönnyek közt hangzott fel az erős lélek köszönete : „Mindenütt találtam jó embereket; jó Istenem, mindent neked köszönök. Túléltem a zsoltári éveket, Sámuellel mondom: eben ezer." Megtört térddel, oly ihletett imát mondott ekkor, hogy a meghatottság érzete égi boldogsággal tölté el szivünket s az egész templomot. — Az oltári szolgálatot Jankó Dániel tordasi, az emlékbeszédet Nehiba L. száki lelkész tartotta; mindkettő oly kitűnő ahitattal és buzgósággal, hogy valóban ez olyan nap volt, ««melyet az Úr szerzett. Az offertorium keresztelő medenczére lett felajánlva. — Végül Istendicsérete után ez 50 éves lelkész Aroni áldását mondotta el. Az ünnep után következő lakoma két főmozzanatát akarom kiemelni: az egyik Ngs. Nemessányi János, komáromi tanfelügyelő beszédje biblikus irányban, az evang. lelkész magasztos jellemét festé s kimondá az evang. sz. elvének diadalát: „ez minden jónak forrása." —Az ünnepelt pedig klaszszikus latinsággal mondott köszönetet. Mi meg azt mondjuk : Vivát! E. Liebling, 1884. april 24-én. Nagytiszteletű Szerkesztő Úr! April 20-án ment végbe Kis-Semlakon (Temesmegye) az újonnan választott lelkész, tiszt. Nyácsik Endre úr beigtatása. E beigtatási ünnepélyről annál örömestebb tudósítom nt. urat, minél inkább kevesbedik azon egyházak száma, amelyekben a beigtatás valóban az egyértelmen levő egyház és egyhangúlag választott lelkész között létrejött szent frigykötés : az Isten országának egy meghatározott körben való megszilárdítására. Ilyen a kis-semlaki beigtatás, melyről el lehet mondani, hogy elragadó főmomentuma a spontán nyilatkozó