Evangélikus Egyház és Iskola 1883.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Templom és iskola. Farkas Gejza
£55 Fontosságát, nélkülözhetetlen voltát a következő három szempontból véljük megítélendőnek : i., Fontosnak, nélkülözhetetlennek tartjuk ezen intézetet evang. protestáns szempontból. — Míg hazánk északi részén Soprontól kezdve egész Sáros-Patakig minden nevezetesebb helyen erőd gyanánt állottak, és állanak, alapítva hitbuzgó őseinktől, protestáns középtanodák : addig e honnak déli vidékén, s különösen a a dunántúli kerületben ez az egyedüli evang. középiskola. — Ott északon, a hitbuzgó, s majdnem túlsúlyban levő protestánsok váraikból terjesztik az égő, világító fáklya jótékony világosságát és melegét; és a tűz a melyet élesztenek, a világosság melyet terjesztenek, nemprotestánsokat is meggyőz evang. egyházunk nagyszerű küldetéséről, nemes missiójáról. — Mert a mely egyház az iskolákat mint édes gyermekeit ápolja, a mely egyház megdönthetlen igazságnak hirdeti az iskoláknak az egyháztól való elválaszthatatlanságát; azon egyháznak s felekezetnek missiószerü hivatását kétségbe vonni az igazságnak lábbal tiprásával volna azonos. — Északon a protestantismus már erős, nálunk itt délen, bár bizton, de csak lassan foglal tért, hódit. Míg északon a nem protestánsok a protestánsokat is keresztényeknek, és a Mindenható gyermekeinek ismerik és tudják : addig bizony itt délen, a hol a protestantizmus a más többi, részben nagy hatalmú vallásfelekezetek közé van ékelve, ebben a szerencsés elismerésben — nem mondjuk egyes kisebb városokban, a hol vegyesen laknak, de a vidéken — bizony nem mindenkor részesült, és részesül talán ma is. De, az idő — nem akarunk az általánosan hangoztatott 19-ik századra hivatkozni — ezen félre — vagy meg nem ismerést lassanként elmossa, és e munkából ezen a vidéken — bátran kimondhatjuk — épen algymnasiumunknak jut ki az oroszlánrész. Hogy a protestantizmus itt délen tért foglal, szóló bizonyságok erre nézve az itteni virágzó német községek. Mint a méhraj lepi el a német protestáns lakosság a szerb falvakat, s egy pár évtized óta már csak a név mutatja, hogy e vidéket ráczok lakták. E valódi lét — és culturharczban, melyet a protestáns német lakosság — mert többnyire ez terjeszkedik — a ráczokkal folytat, a tunyább rácz hátrál, s eladván ősi fészkét, testvéreihez vonul. Ha az itt mondottak valók — és pedig valók — akkor a napnál világosabb, hogy kell itt a déli vidéken is legalább egy evang. középiskolának lenni, a hol a legszegényebb sorsú evang. hivatalnok gyermekeit protestáns szellemben neveltetheti, és taníttathatja, a hol a nem protestáns vallásúak közt élő protestáns iparos és földmives gyermeke egynéhány éven át protestáns szellemet és elveket sajátíthasson el, hogy azután kikerülve innen a szórványosan lakó hitsorsosoknak példaadója s elöljárója, vagy ha az ég segítségével pályát végezhet, mint buzgó lelkésze, vagy tanítója, oktatója, tanácsadója, vezére lehessen. Hogy ennek a három megyére kiterjedő esperességnek — tovább megyünk, és még idefoglaljuk Tótés Horvátországot, mert ide kell gravitálnunk, ez az a talaj, a hol a prostestantizmus megvetheti lábát, hol sikerrel hordozhatja az igazság, a világosság zászlaját — mennyire szükséges egy igazán evang. prot. középiskola : eléggé meg van világítva, ha csak a következő helyeket említjük, mint Pécs, Baja, Kalocsa, a hol virágzó cath. középiskolák tőlünk hódítani kívánnak, és ha okszerűen nem intézkedünk, bizony fényesen győzni is fognak. — Ha nincsen nekünk is égő, világító fáklyánk, akkor csekély számú intelligentiánk gyermekei vallásuk iránt eleinte közönyösek, később egészen hidegek, idegenek lesznek, és talán nem túlozunk, ha állítjuk hogy, mint nem egyszer történt már, elleneink táborába mennek át. Ezen itt kifejtett indok, egyike azoknak, mely a halhatatlan néh. Nagy István superintendenst vezette, mikor lelkésztársaival s az esperességi gyülekezetekkel együtt ez intézetet, az ő helyes álláspontjuk szerint akkor S. Szt. Lőrinczen, felállították. 2., De, hézagpótló, szükséges az intézet még általános culturális, művelődési szempontból is. Míg felső Magyarországon egyes megyékre 3—4, sokszor még több középiskola esik, addig Tolna megyének csak két algymnasiuma van. Es a két testvér gymnasium közül a mienké az elsőség, már helyi fekvésénél fogva is. Nem akarunk a testvér intézet érdeméből semmit is levonni, mert neki is szép tere, missiója van ; de a mienknek, a mely az anyaország határán túl is tekint, s nem egyszer adott Tót- és Horvátországnak is a mi emlőinken nevelt derék fiakat, — népesség tekintetében kétszerte, és még több tanulója is van. A jóravaló iparos ide küldi fiát, hogy egy-két év múlva a legszükségesebb ismereteket elsajátítva, apja mellett mint iparos folytassa életpályáját; a tehetősebb földmíves itt járatja gyermekét szem előtt tartván Krisztus Urunk mondását : mennyei kincset keressünk mindenek előtt! Más vallásúak is, és pedig aránylag messze vidékről, ide küldik, mondhatni tömegesen, gyermekeiket. De, tovább megyünk azt mondván, ha nem volna ezen a vidéken egy ilyen középiskolánk, akkor az aránylag szegény nép, de különösen a szerény hivatala után élő apa gyermekeit aligha taníttathatná! Avagy képzelhetni-e, hogy a bevándorlott, s vallásához szívósan ragaszkodó prot. németség — a mely ha jól vezettetik, jó hazafi is szokott lenni, a minek nem egyszer adá már jelét — gyermekeit Pécsre, vagy Kalocsára a Jezsuitákhoz adná?! Eddig ily tapasztalatokat nem tettünk, sőt inkább meggyőződtünk arról, hogy miután soproni főtanodánk oly távol van, hogy néhányszori oda- s visszautazás már egy egész évi taníttatási költségbe kerül, sok szegényebb sorsú, különösen, közrendű szülő kénytelen a gyermekénél mutatkozó szép szellemi tehetséget parlagon hagyni heverni. Ezen szempontból tekintve intézetünket, a tolnabaranya- somogyi egyházmegye kebelében, ha nem volna, egy középiskolát felállítani okvetlenül kellene. 3., De, még egy főindok van, a mi az intézet felállítóit vezérelte, s a mi kell, hogy minden igaz hazafit vezéreljen, ha hazájában egy ilyen nagy kiterjedésű, leginkább németektől lakott vidéken akadnak meg szemei. Es e harmadik főszempont, a mivel iskolánk fontosságát, nélkülözhetetlen voltát indokolni akarjuk : a magyar nemzetiség, a magyar állameszme. 50,000 lelket számláló esperességben, mint a tolna- baranyasomogyi, kiknek csak néhány perczentje magyar, az