Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Templom és iskola. Farkas Gejza

£55 Fontosságát, nélkülözhetetlen voltát a következő három szempontból véljük megítélendőnek : i., Fontosnak, nélkülözhetetlennek tartjuk ezen intézetet evang. protestáns szempontból. — Míg hazánk északi részén Soprontól kezdve egész Sáros-Patakig minden nevezetesebb helyen erőd gyanánt állottak, és állanak, alapítva hitbuzgó őseinktől, protestáns közép­tanodák : addig e honnak déli vidékén, s különösen a a dunántúli kerületben ez az egyedüli evang. közép­iskola. — Ott északon, a hitbuzgó, s majdnem túlsúly­ban levő protestánsok váraikból terjesztik az égő, világító fáklya jótékony világosságát és melegét; és a tűz a melyet élesztenek, a világosság melyet terjeszte­nek, nemprotestánsokat is meggyőz evang. egyházunk nagyszerű küldetéséről, nemes missiójáról. — Mert a mely egyház az iskolákat mint édes gyermekeit ápolja, a mely egyház megdönthetlen igazságnak hirdeti az iskoláknak az egyháztól való elválaszthatatlanságát; azon egyháznak s felekezetnek missiószerü hivatását kétségbe vonni az igazságnak lábbal tiprásával volna azonos. — Északon a protestantismus már erős, nálunk itt délen, bár bizton, de csak lassan foglal tért, hódit. Míg északon a nem protestánsok a protestánsokat is keresztényeknek, és a Mindenható gyermekeinek isme­rik és tudják : addig bizony itt délen, a hol a protes­tantizmus a más többi, részben nagy hatalmú vallás­felekezetek közé van ékelve, ebben a szerencsés elis­merésben — nem mondjuk egyes kisebb városokban, a hol vegyesen laknak, de a vidéken — bizony nem mindenkor részesült, és részesül talán ma is. De, az idő — nem akarunk az általánosan hangoztatott 19-ik századra hivatkozni — ezen félre — vagy meg nem is­merést lassanként elmossa, és e munkából ezen a vi­déken — bátran kimondhatjuk — épen algymnasiumunk­nak jut ki az oroszlánrész. Hogy a protestantizmus itt délen tért foglal, szóló bizonyságok erre nézve az itteni virágzó német községek. Mint a méhraj lepi el a német protestáns lakosság a szerb falvakat, s egy pár évtized óta már csak a név mutatja, hogy e vidéket ráczok lakták. E valódi lét — és culturharczban, melyet a protestáns német lakosság — mert többnyire ez ter­jeszkedik — a ráczokkal folytat, a tunyább rácz hátrál, s eladván ősi fészkét, testvéreihez vonul. Ha az itt mondottak valók — és pedig valók — akkor a napnál világosabb, hogy kell itt a déli vidéken is legalább egy evang. középiskolának lenni, a hol a legszegényebb sorsú evang. hivatalnok gyermekeit protestáns szellemben neveltetheti, és taníttathatja, a hol a nem protestáns vallásúak közt élő protestáns iparos és földmives gyermeke egynéhány éven át protestáns szellemet és elveket sajátíthasson el, hogy azután ki­kerülve innen a szórványosan lakó hitsorsosoknak példa­adója s elöljárója, vagy ha az ég segítségével pályát végezhet, mint buzgó lelkésze, vagy tanítója, oktatója, tanácsadója, vezére lehessen. Hogy ennek a három megyére kiterjedő esperes­ségnek — tovább megyünk, és még idefoglaljuk Tót­és Horvátországot, mert ide kell gravitálnunk, ez az a talaj, a hol a prostestantizmus megvetheti lábát, hol sikerrel hordozhatja az igazság, a világosság zászlaját — mennyire szükséges egy igazán evang. prot. közép­iskola : eléggé meg van világítva, ha csak a következő helyeket említjük, mint Pécs, Baja, Kalocsa, a hol virágzó cath. középiskolák tőlünk hódítani kívánnak, és ha okszerűen nem intézkedünk, bizony fényesen győzni is fognak. — Ha nincsen nekünk is égő, világító fák­lyánk, akkor csekély számú intelligentiánk gyermekei vallásuk iránt eleinte közönyösek, később egészen hide­gek, idegenek lesznek, és talán nem túlozunk, ha állít­juk hogy, mint nem egyszer történt már, elleneink táborába mennek át. Ezen itt kifejtett indok, egyike azoknak, mely a halhatatlan néh. Nagy István superintendenst vezette, mikor lelkésztársaival s az esperességi gyülekezetekkel együtt ez intézetet, az ő helyes álláspontjuk szerint akkor S. Szt. Lőrinczen, felállították. 2., De, hézagpótló, szükséges az intézet még álta­lános culturális, művelődési szempontból is. Míg felső Magyarországon egyes megyékre 3—4, sokszor még több középiskola esik, addig Tolna megyének csak két al­gymnasiuma van. Es a két testvér gymnasium közül a mienké az elsőség, már helyi fekvésénél fogva is. Nem akarunk a testvér intézet érdeméből semmit is levonni, mert neki is szép tere, missiója van ; de a mienknek, a mely az anyaország határán túl is tekint, s nem egy­szer adott Tót- és Horvátországnak is a mi emlőinken nevelt derék fiakat, — népesség tekintetében kétszerte, és még több tanulója is van. A jóravaló iparos ide küldi fiát, hogy egy-két év múlva a legszükségesebb ismereteket elsajátítva, apja mellett mint iparos foly­tassa életpályáját; a tehetősebb földmíves itt járatja gyermekét szem előtt tartván Krisztus Urunk mondá­sát : mennyei kincset keressünk mindenek előtt! Más vallásúak is, és pedig aránylag messze vidékről, ide küldik, mondhatni tömegesen, gyermekeiket. De, tovább megyünk azt mondván, ha nem volna ezen a vidéken egy ilyen középiskolánk, akkor az aránylag szegény nép, de különösen a szerény hivatala után élő apa gyermekeit aligha taníttathatná! Avagy képzelhetni-e, hogy a bevándorlott, s vallásához szívósan ragaszkodó prot. németség — a mely ha jól vezettetik, jó hazafi is szokott lenni, a minek nem egyszer adá már jelét — gyermekeit Pécsre, vagy Kalocsára a Jezsuitákhoz adná?! Eddig ily tapasztalatokat nem tet­tünk, sőt inkább meggyőződtünk arról, hogy miután soproni főtanodánk oly távol van, hogy néhányszori oda- s visszautazás már egy egész évi taníttatási költ­ségbe kerül, sok szegényebb sorsú, különösen, közrendű szülő kénytelen a gyermekénél mutatkozó szép szellemi tehetséget parlagon hagyni heverni. Ezen szempontból tekintve intézetünket, a tolna­baranya- somogyi egyházmegye kebelében, ha nem volna, egy középiskolát felállítani okvetlenül kellene. 3., De, még egy főindok van, a mi az intézet fel­állítóit vezérelte, s a mi kell, hogy minden igaz hazafit vezéreljen, ha hazájában egy ilyen nagy kiterjedésű, leginkább németektől lakott vidéken akadnak meg szemei. Es e harmadik főszempont, a mivel iskolánk fontosságát, nélkülözhetetlen voltát indokolni akarjuk : a magyar nemzetiség, a magyar állameszme. 50,000 lel­ket számláló esperességben, mint a tolna- baranya­somogyi, kiknek csak néhány perczentje magyar, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom