Evangélikus Egyház és Iskola 1883.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Hát a pásztorok alusznak!?
184. az iskola alapítványainak jelzálogi biztosítása iránt haladéktalanul intézkedjék; b) kijelenti, hogy ezen intézet tanárainál az ötödéves pótlék életbeléptetését az iskola anyagi segélyforrásainak hiányában ez idő szerint kivihetőnek nem tartja ; c) megengedi, hogy ezen intézetnél a vallás- és közoktatási m. kir. minister által kinevezendő tanárok az egyházkerületi nyugdíjintézetbe tagokul beléphessenek, s ha ezen intézet alapszabályaiban előírt feltételeknek eleget tesznek, nyűg- s illetőleg segélydíjban részesülhessenek ; d) nincs kifogása az ellen, hogy a tandíjak czímén a költségvetés keretén túl remélhető bevételi többlet taneszközök gyárapítására fordíttassék, s az intézetnek megvizsgált évi számadásai tudomásvétel végett a nmélt. m. kir. vallás- és közoktatási minister úrhoz felterjesztessenek. Feljogosíttatik az egyházkerületi elnökség arra, hogy a jelen határozat értelmében kiállított végleges szerződést egyházkerületünk nevében megerősíthesse, jóváhagyó záradékkal elláthassa, s annak életbeléptetése iránt a maga részéről a szükséges intézkedéseket megtehesse. Miután kerületünkben más középiskolák is azon helyzetben vannak, hogy az államsegély igénybevételét el nem kerülhetik, — oda utasíttatnak, hogy ez iránt a nmélt. vallás- és közoktatás m. kir. minister úrhoz intézendő kérvényeiket az egyházkerületi elnökségnél nyújtsák be s a szerződési feltételek megállapításánál a rozsnyói főgymnasiumra nézve elfogadott határozatokat tartsák irányadókul; a szerződés jóváhagyása iránt pedig a kerületi gyűlés fog intezkedni. _ Hát a pásztorok alusznak?! Egyik vidéki lap augusztus 19-iki számában olvastam : „Polgári házasságra keltek mai napon KLohn Adolf és özv. Farkas Istvánné unokája, Vilma." Egyik zsidó, másik keresztyén ! Hogy miként lehet Magyarországon vagy bárhol magyar állampolgároknak, kikre nézve még ez idő szerént a polgári házasság non sens, polgári házasságra lépniök, nem értem. De jure nem lehet, de facto azonban egyre szaporodik ez a fából csinált vaskarika. Kapják magukat, elmennek a jegyzőhöz, vagy a szolgabíróhoz, vagy a királyi közjegyzőhöz s in optima forma — hogy úgy mondjam — házassági szerződést kötnek s sokszor olyanok, kiknek törvényes hitestársaik vannak, de akik szintén ugyanazt cselekszik. S ez a magyar kiadású polgári házasság; melynek szaporodása láttára önkénytelen a kérdés: Hát a pásztorok alusznak?! Baranyamegye alispánja, Jeszenszky Ferencz, a duna-szekcsői plébános beadványára, melyben az ily szövetkezésben élők névsorának közlésével, azok hatóságilag eszközlendö szétválasztását kéri, az illetékes szolgabírósághoz 1882. okt. 26-án 3952. sz. a. menesztett rendeletével a következő intézkedéseket tette: Ha tehát — úgy mond — a duna-szekcsői plébános, mint e kérdésben egyházi hatóság, kimondotta a vadházasság tényét és a szétválasztás kötelességét, de az illető személyek az egyházi hatóság határozatának nem engednek, a tettes szolgabiró úr kötelessége az 1825. évi junius-hó 11-én 7535. sz. a. kelt udvari rendeletből folyólag a szétválasztást rendőri segélylyel tettleg eszközöltetni. Gondoskodni fog tehát a tettes szolgabiró úr — mondja tovább — hogy ott, hol vadházasságok nagy számban vannak, a bujakórnak lehetőleg eleje vétessék, hogy ennek feltüntével az 1876. XIV. t.-cz. 89. §-a alapján a |szükséges intézkedések megtétessenek s ha bujakór több ily vadházasságban élő egyénen mutatkoznék, az illető községben levő vadházasságban élő valamennyi férfira s nőszemélyre az időszakonkénti orvosi vizsgálat elrendelendő s a bujakórosok azonnal a fennálló szabályok értelmében a legközelebbi közkórházba szállítandók és pedig az 1875. Hl- c z- 9- §" a alapján esetleg az illető község által. Azon községi jegyző pedig — mondja végezetre — a ki ily szövetkezések létesítésére bármi módon vagy épen szerződések vagy más okmányok szerkesztése által segédkezet nyújt, hivatalától azonnal fefüggesztendő s a továbbiak eszközlése végett hozzám bejelentendő. íme kivonatosan a párját ritkító alispán törvényeken alapuló s a métely terjedésének akadályozását czélzó hivatalos rendelete! S ha egy alispán annyit tehet, nem sokkal többet tehetne-e egy minisztérium, illetőleg országgyűlés, ha megtanulta vagy el nem felejtette volna, miszerént minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs?! De ha elfelejtette, kiknek kötelességük első sorban, hogy eszébe juttassák, ha nem épen az erkölcs hivatott őreinek? Ismét önkénytelen a kérdés : Hát a pásztorok alusznak?! Ideje volna immár ébredniök s esperességi és kerületi gyűléseken föl egészen az egyetemig mozogniok. Az egyetem volna hivatva, hogy valami egyetemlegesen kötelezőt tegyen vagy a helvét hitvallású testvéregyetemmel karöltve a minisztérium, illetőleg országgyűlésnél kérvényezzen. Az ország bölcsei volnának hivatva, hogy ha nem is a bölcseség kövét, de valami országosan okosat főzzenek ki. Szerény véleményem szerint már az is több volna a semminél, ha országosan kötelezőleg a baranyamegyei alispánhoz hasonló intézkedés tétetnék. Jelesül, ha kimondatnék, hogy : 1) Mindazon községi jegyző, szolgabiró, királyi közjegyző s bármi néven nevezendő hivatalnok vagy magánszemély, ki ily szövetkezések létesítésére bármi módon segédkezet nyújt, hivatalától azonnal felfüggesztendő s fegyelmi eljárás alá vonandó ép úgy, mint a kerítők és leányokkal kereskedők. 2) Ha a pap és másodfokon a presbyterium által szétválásra felhívott vadházasok nem engedelmeskednek, az erre kötelezett presbyterium följelentésére az illető polgári hatóság által felelősség terhe alatt rendőri segélylyel tettleg szétválasztandók. 3) S a netalán mégis nem engedelmeskedők vagy a tett intézkedést utóbb bármi módon kijátszók, akár férfiak, akár nők, — nem csak közegészségi, hanem megszégyenítési, tehát javítási, sőt büntetési szempontból — megállapított időszakonként, a község házánál erre rendelt teremben orvosi vizsgálat alá veendők s
