Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Tolna-baranya-somogyi egyházmegyéből - Tóth-Györk

258. A tolna-, baranya-, somogyi ev. egyházmegyéből. Az 1883. évi 30. t. cz. magyarhoni prot. közép tanodáinkra nézve egészen uj helyzetet teremtett, oly helyzetet, mely azokra nézve kétségtelen veszélyt rejt magában. Nem akarjuk kormányunkat azzal vádolni, mintha szántszándékkal akarná megdönteni prot. iskolai autonómiánkat, de annyi bizonyos, hogy a hivatolt törv.-czikk első fejsze-csapás volt mintegy, mely annak életgyökerére mérve lett. A rázkódást, mely ezáltal előidéztetett. érezte a tolna-, baranya-, somogyi ev. egyházmegye bonyhádi algymnaziuma is. Ezen intézet, mely e vidéken valóságos missiót teljesít, egyedül nagykiterjedésű egyházmegyénk felekezeti érdekei iránti tekintetekből, mondhatni felekezeti impulsusból állíttatott fel, ily tekintetekből helyeztetett át az 1870-ik évben alapíttatása helyéről, S. Szt. Lőrinczről Bonyhádra, s tartatik fenn nagy áldozatok árán, mind e mai napig. Nem lehet tehát csudálni, hogy a teremtett uj helyzet felett esperességünknek komoly aggodalmai támadtak, melyek a f. évi jun. 27-én tartott közgyűlés alkalmával hangos kifejezést nyertek. E gyűlés nagy érdeklődést tanúsító vitában, tárgyalván a fontos ügyet, az alapító és fenntartó gyülekezetek, lelkészek és tanítók intencziójával nem találta megegyezetethetőnek, hogy az iskola állásának eddigi irányán, tisztán felekezeti jellegén és befolyásoltatása medrén változtasson. Minthogy azonban a középiskolai törvény követelményeinek saját erejéből eleget tenni nem képes, amúgy is túlterhelt gyülekezeteinket pedig továbbra is, felsőbb iskolai czélokra, az egyház mint vallásos intézmény legközelebbi érdekeinek veszélyeztetése nélkül, uj iskolai terhekkel megróni lehetőnek nem tartja ; az egyházmegye elhatározta egyrészről, miszerint iskolája veszélyeztetett helyzetét egy indokolt feliratban az egyházkerülethez, annak tanácsa és hathatós erkölcsi támogatásának kinyerése végett, felterjeszti — mi a f. évi aug. hó 8-án Sopronban tartott ker. gyűlésen eszközöltetett — másrészről pedig szorongatott helyzetében esdő szavával bizalmasan a prot. közönséghez fordul. Miután pedig e tárgyra vonatkozólag esperességünk eljárása mintegy momentuosus kezdeményezést képez, mind a felterjesztvényt, mind az esdő szózatot.*) Nt. szerkesztő úr szíves engedelmével, e becses lap hasábjain közlöm. Bauer Adolf, egyházmegyei főjegyző. Körmöczbányán 1883. oct. 26-án. — Nagytiszteletü szerkesztő úr! Kérek kis helyet e soraimnak becses lapjában, mert e sorok közlése által kedves kötelességet vélek teljesíteni. A barsi esperesség kötött ugyanis 12 évre az első magyar általános biztosító-társasággal az egyháziskolai épületek biztosítása tárgyában oly szerződést, minőt annak idejében Zólyomban is sikerült létesítenem. E szerződés értelmében nemcsak hogy nagyon mérsékelt díjakat fizetünk, hanem a társaság az összes tüzdíjak (pedig a lelkészek, felügyelők és tanítók is vehetik igénybe azokat magánvagyonuk biztosításánál) *) Helyszűke miatt nem volt közölhető. — Miután úgy a felterjesztésből mint ezen értesítésből az „esdő szózat" indító okai nyilván valók : ajánljuk a bonyhádi algymnásium ügyét evangelikus egyházunk és gyülekezeteinek meleg pártolásába. Szerk. 10%-á.t, s a jégdíjak 4°/

0 özvegy-árvapénztárunk javára engedte át. Mindamellett a társaság jpozsonyi főügynöksége farnadi leányegyháznak a sept. 4-iki tűzkárt minden legkisebb levonás nélkül fizette ki (625 frtot). Midőn a fentemlített társaságnak emberséges és előzékeny eljárásáért a károsult egyház nevében ez uton is őszinte köszönetet mondanék, ajánlom gyülekezeteinknek e társaságot a legmelegebben ily szerződések megkötésénél. Raab Károly, barsi ághev. esperes. Tóth-Györkön 1883. októb. 28. — Nagytiszteletü szerkesztő úr! Múltkor a képviselőházban a középiskolai törvényjavaslat felett pro és contra tartott igen jeles beszédek nem tévesztették el hatásukat csekély egyházamban sem, melynek bár szegény, de az egyházi és iskolai önkormányzathoz felettébb ragaszkodó hívei vannak. Még el sem hangzották jól Mocsáry és Thaly, majd későbben a két Prónay testvérnek minden protestánst átvillanyozó remek beszédei : már is híveim jelesbjei, — köztök a községi bíró és jegyző — mintegy súlyt s nyomatékot adni kívánva a hivatkozott beszédekben foglalt nagyszerű indokoknak s érveknek, a helybeli evang. iskolának újonnani felépítésére igen szépen adakoztak, és pedig Szúchovszky József bíró adott 50 frt, Rózsay József jegyző 10 frtot. Nemes példájokon indúlva ugyancsak a czélra adakoztak még következők : Méltós. báró Prónay Gábor, köztiszteletben álló egyházfelügyelőnk 100 frt, báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő 10 frt, báró Prónay Róza 5 frt és Irma úrhölgyek 3 frt, N. N. 3 frt, Nyemecz Mihály presbyter 5 frt, Zsoldos János csővári jegyző 5 frt, Kiss lelkész 15 frt, Dely Sándor 10 frt, Strichovanecz János 5 frt, Níkodém János, kiérdemült lelkész Aradon 100 frtot összesen 321 frtot. — Midőn e nagylelkű adományokat nagybecsű lapjában, mint a hitbuzgóság s egyháziskola iránti érdeklődés legszebb bizonyítékakép föltüntetni alkalmam van, egyúttal kívánom, hogy, Isten kegyelme, mely kifogyhatatlanúl gazdag kútforrása mind annak, a mi csak ember előtt nagybecsű s kedves lehet, e kegyelme Istennek szálljon bőven és gazdag'on mindenkor úgy lelkiekben mint testiekben eg)dránt valamennyijükre ! Ez alkalomból legyen szabad még megjegyezni, hogy szeretve tisztelt felügyelőnk báró Prónay Gábor úr ő méltóságának az itt kimutatott 100 frtja, már harmadik adománya, mellyel kis egyházunkat segíteni, gyámolítani szíveskedett, mert már két év alatt, a mióta mint felügyelöt tisztelni szerencsések vagyunk, kétszer nyújtott nagyobb ajándékot egyházunknak, és pedig első alkalommal 80 frtot, utóbb 238 frtot osztr. értékben határozottan egyháziskolai czélokra. Vajha Isten minden oly szegénysorsú egyháznak, a minő csak két évvel ezelőtt is a Tóth-Györki volt adna oly hitbuzgó s az egyház és iskolai érdekekért nemcsak szólni tudó, de cselekedni is, — ha kell — akaró férfiút, mint a minő jeles egyházfelügyelönk, báró Prónay Gábor, kit emberbaráti s igazi vallásos nemes szivéért éltessen Isten sokáig. Ez a mi imánk nekünk, már mint nekem s szerencsés híveimnek, nem külömben hálás szivünkből fakadó óhajtásunk ! E felbuzdulásnak jövendőben reménylhetőleg folytatása is lesz, melyet ha becs. lapjában közzé tenni