Evangélikus Egyház és Iskola 1883.
Tematikus tartalomjegyzék - Iskolaügy - Tanárképzésünk ügyében. Dr. Masznyik Endre
14 és közoktatásügyi ministerium ugyanis még 1878-iki május-hó 17-én 6517-ik sz. a. keltezett rendeletében az evang. zsinat ez ügyben felterjesztett kérésére arról értesíti a es. kir. ev. legfőbb tanácsot, hogy a facultásnak annak idején az új egyetem épületében való elhelyezéséről már is gondoskodva van. — Ugyanezen rendeletről hivatalosan értesül nov.-hó 30-án az ev. theol. facultás. — Ezen minden feltét nélkül adott rendelet értelmében 1879-ben az ev. theol. facultás akkori dékánja Dr. Frank a cultusministeriumba hivatva az iránt véleményadásra szólíttatott fel, vájjon az új egyetemi épületben az ev. theol. facultás számára tervbe vett helyiségek megfelelők-e?— s ugyancsak e rendelet és intézkedéssel tökéletesen egybehangzólag arról értesül a helyiségeknek netán már az i88 2/ 3. tanévre átengedéséért folyamodó ev. theol. facultás, hogy a szükséges helyiségek előreláthatólag még csak 1883-iki oktober havában bocsáthatók az ev. theol. facultás szabad rendelkezésére. — Oly közel a facultásnak az új egyetemi épületbe való elhelyezése idejéhez, a Stuttgartban megjelenő „Deutsche Reichspost" most azzal lepi meg az érdekelteket és ez ügy iránt érdeklődőket, hogy bizonyos áramlat túlsúlya következtében a kormány által adott határozott rendelet, illetőleg határozott intézkedés daczára is az ev. theol. facultás még helyileg sem vétetik fel az egyetemi épület falai közé. Ezen tényállás indította Dr. Haase superintendenst, mint országgyűlési képviselőt, egyes társai nevében a cultus- és oktatásügyi minisztériumhoz intézett következő interpelláczióra: 1) vájjon igazságon alapul-e e fönt közlött hír s esetleg 2) mikép volna az megegyeztethető a minisztérium által ismételve adott azzal ellenkező rendelet- és intézkedéssel? A feleletre kíváncsiak vagyunk és pedig annál is inkább, mivel Francziaországban a párizsi ev. theol. facultásnak ügye — legalább úgy látszik — egészen más értelemben nyert megoldást. — A theol. facultás ügye iránt érdeklődő bizonyosan még emlékezni fog azon nagy feltűnésre, melyet a Gambetta kormány volt közoktatási minisztere Paul Bert törekvése keltett, ki is a prot. theol. facultást, sőt egyáltalában a theol. facultást az egyetem szerves egészéből ki akarta zárni. — Az ügy, mint elvi ügy, az országgyűlés elé került, s kiadatott tanulmányozás és véleményadás végett egy bizottságnak s ezen bizottság a „N. ev. Kirchenzeitung" 11. számának közleménye szerint a prot. theol. facultásnak egyetemen való fentartása, s a kath. theol. facultásnak megszüntetése mellett nyilatkozott. Indokul szolgált eme sajátos és meglepő határozat hozatalára azon körülmény, hogy a kath. theol. facultás által adott fokozatok (a graduálás) kánoni érvénynyel nem birnak. — A Boysset által szerkesztett jelentés szerint, már nov. elején megszűnnének létezni a kath. facultások s azok tanárai elbocsátva, 1500—2000 fr. nyugdíjban részesülnének. —r. A Luther-irodalomhoz. Németországon nagy szeretettel és buzgósággal készülnek Luther jubileumára. S a mint azt már a németek szokták, kezdik az irodalommal s végzik a templomban. így a hála és öröm az egész nép hálája és öröme, melyet az Ur igéjével megszentel az igehirdető, ki a nép érzelmeinek s gondolatának hangot adva, öntudatát emeli. A német nép tudja, mit bír Lutherében, mit a hitjavításban s midőn a „Germania" s hasonszőrű lapok és emberek gyalázzák a nagy reformátort, csak azt érik el, hogy az evang. egyház hívei annál inkább ragaszkodnak hozzá. Szabad legyen bemutatnunk egy néhány, Lutherra vonatkozó oly művet, mely a reformátio s hitjavítónk emlékét méltón megörökíti. Előre kell bocsátanunk egy korábbi, nem alkalmi müvet, mint a történelmi kutatás érett s remek gyümölcsét : „Martin Luther. Sein Leben und seine Schriften. Von Julius Köstlin. Elberfeld 1875. R- L. Friderichs" 2. kötet. Ez az ujabb korban irott lutheri életrajzok legbővebbike, nagy tudományos készültséggel dolgozott munka, kutforrás értékű. Theologusnak való. Ugyancsak tőle : „Luthers Leben. Leipzig. Fuess Verlag 1882." 1. kötet, 59 a szövegbe nyomott egykorú ábrával, 6 melléklettel (facsimilék). Ez olcsóbb s már nagyobb közönség számára készült, rövidebb, megbízható adatokra alapított, népszerű mű. Alkalmi mű: „Martin Luther. Von Dr. Carl Burk. Stuttgart 1883. Verlag von Carl Krabbe." A nép számára, igen kedves hangulattal irott mű. Sajnos, hogy nem minden adata megbízható s azért a ki használni akarja, csak elővigyázattal tegye s akkor nagy áldással és haszonnal fogja élvezhetni. Emil Zittel: „Dr. Martin Luther", megjelent 1483—1517 folyó időszak rajza. (Karlsruhe 1883. G. Braun i mk. 20 pf.) Későbben fog megjelenni 1517—1521 terjedő időszak rajza. Több részlet közölve volt a „Protestantische Kirchenzeutung"-ban, mely a művet nagyon ajánlja. Füzetekben megjelenő müvek között első sorban említendő néhai Dr. Gusztáv Plittnek, E. F. Petersen által befejezett müve: „Dr. Martin Luthers Leben und Wirken. Zum 10. November 1883 dem deutschen evangelischen Volke geschildert. Leipzig 1883. Hinrichs. 8 Lieferungen à 50 Pf." Megjelent eddig 4 füzet, elbeszélése terjed a wormsi birodalmi gyűlésig. A németországi tudományos kritika nagy dicsérettel szól róla, mint oly műről, melyet egyenlő érdekkel és élvezettel olvashat a szaktudós és a nép embere. Fr. Baum: „Das Leben Dr. Martin Luthers. Der deutschen evangelischen Christenheit und im besonderen auch der Jugend derselben. Nördlingen 1883. Beck." 12 képpel és 40 a szövegbe nyomott ábrával. Főleg kiállítását dicsérik. Adatai némely helyütt hibásak s hiányzik belőle Plitt munkájának közvetlensége. Olcsó 4—5 füzetben jelen meg 35 fillérjével. Pipaszár, vessző, bot ! Igaz biz az, hogy legtöbb doktor meg paedagogus van a világon. — Ehhez a két mesterséghez mindenki ért. — Ha pedig az Isten kegyelme valakit újságíróvá tett, már eo ipso mindent kell tudnia. — S uralkodik a phrasis. Képzelem, a modern humanizmus, a mint azt a
