Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Iskolaügy - A zólyomi esperesség „Školnik”-ja. Moczkovcsák János

52 említett intézkedését először olvastam, az én lelkemben is ilyen és ezekhez hasonló kérdések merültek fel, melyekre határozott feleletet csak is akkor tudtam adni, midőn rövid gondolkodás után eszembe jutott, a mit feledni sohasem volna szabad, hogy t. i. a lelkészek és tanítók tulajdonképen egy czéhbe tartoznak. A hol az egyik tejjel táplálja a kicsinyeket, ott a másik erősebb eledelt nyújt nekik, ha felnőttek. A hol az egyik alapot rak a fogékony gyermeki szívekbe, ott a másik tovább épít majd azon. A hol ez nem így van, ott vagy alapja vagy teteje hiányozni fog az épületnek, s ki tudná meg­mondani, melyiknek hiányából származik nagyobb baj egyházunkra és hazánkra! És ha az építő mester nem emelhet tartós hajlékot oly alapon, melynek lerakását nem ő vezette, vagy legalább nem ő vizsgálta, nevel­heti-e a lelkész czélhoz vezetőleg a felnőtteket, ha az alapvetésnél a tanítóval karöltve nem működött? Együtt munkálkodó szolgák levén, mondanom is felesleges, hogy a lelkészek a tanító-értekezleteken, nem csak az elnöki székben, de a közpadokban is mél­tán foglalhatnának helyet. Az ügy ... a népnevelés szent ügye az övék is, ha halad és lendületet nyer az ő dicsőségük is, ha pang és elbukik — lelkész és tanító­nak egyformán válik gyalázatára! Félre tehát a képzelt sérelmek mutogatásával. Hol oly magasztos ügy, a milyen a nevelés szent ügye, forog kérdésben, ott egyházi és világi, lelkész és tanító fog­janak egymással bizalmasan kezet, s ne felejtsék csak egy pillanatra is, hogy nagy czélokat csak az erők egyesítése által lehet elérni. Horváth Sámuel. A zólyomi ág. hitv. evang. esperesség „Skolnik"-ja. Tudvalevőleg ezen czím alatt adott ki a zólyomi ág. hitv. ev. esperesség, még 1871-ben, az evang. nép­iskolák számára egy tankönyvet, a mely az ev. nép­iskola felsőbb (III—VI.) osztályainak leglényegesebb tantárgyait, t. i. 1. a keresztyén egyház történetét; 2. a magyar-osztrák birodalomnak, az öt világrésznek és az általános földrajznak részleteit, függelékül Pa­laestina földrajzával; 3. Magyarországnak történetét az alkotmánytannal együtt; 4. a természetrajzot, az ember­tan előrebocsátásával; 5. a physikát és 6. a gazdasági kátét, a gazdaság és család vezetésére vonatkozó er­kölcsi szabályzattal — felöleli. Ezen népiskolai tankönyvet a bányakerület az 1882. évben sanctionáita; életrevalóságáról pedig azon tény tesz bizonyságot, hogy (a dunántúlit kivéve) nincs magyarhoni ev. egyházkerület, s alig van esperesség, melynek iskoláiban ezen tankönyv nem használtatnék, és hogy tiz év alatt három kiadást ért, melyek között a legutolsó 188i-ben jelent meg. Háborítatlanúl folytatta e tankönyv csendes pályá­ját és végezte áldásos oktató munkáját evang. iskoláink­ban. — Csak 188i-ben, jóval a 3-ik tetemesen javított kiadásnak megjelenése után, de ennek teljes ignorálá­sával, lépett fel Felvidéki „A protestantismus és pánszlá­vizmus" czimű röpiratában ezen tankönyv ellen, hami­san idézett, roszúl értelmezett helyekkel bizonyítgatni akarván, hogy ezen — különben általa is jónak elis­mert — tankönyvben mindenütt ott lappang a pánszlá­vizmus. — Vádjai megczáfoltattak, és e czáfolat Dr. Ballagi Géza által a Budapesti Szemlének 1882. évi szeptemberi füzetében oly nyomósnak jelentetett ki, hogy Felvidéki állításait értékükben tetemesen le­szállítja. Azt gondoltuk és óhajtottuk, hogy már béke lesz. — Csalódtunk. Elfelejtettük, hogy vannak emberek, kik nem tudnak nyugodni, ha nem idéznek elő mind­untalan egy kis nemzetiségi kérdést és harczot, s a kik, ha kell a „calumniare audacter" segítségével ott is keresik, találják és üldözik a pánszlávizmust, a hol az nincs, abban a balhiedelemben, hogy ezzel legfénye­sebben bizonyítják hazafiságukat, és jó szolgálatot tesz­nek a mi édes magyar hazánknak. így a legújabban Hontmegye kir. tanfelügyelője azon téves informátiót adta a hontmegyei közigazgatási bizottságnak, hogy a „Skolnik" czímü tankönyv nem­zet-, tehát hazaellenes, pánszláv irányú, és a rosz in­formátió által félrevezetett hontmegyei közigazgatási bizottságnak nyomása alatt sz. kir. Korpona városának közönsége 1882. évi december-hó 22-én csakugyan hozott is egy oly határozatot, a mely szerint az ottani evang. iskolát az I88 3/ 4. tanévtől kezdve csak azon feltétel alatt fogja subventionálni, ha (egyebeken kivül) a hazafias szempontból kifogásolt „ Skolnik " használaton kivül helyeztetik. Nem czélom ezúttal kutatni, mennyiben sértetik meg törvény által biztosított önkormányzatunk, a világi hatóságnak felekezeti iskolánk belszervezetébe történt ezen rendelő benyulása által; ez az illetékes helyen el fog döntetni. — Azonban kötelességemnek tartom, a legfelsőbb felügyeleti jogot magának hamisan vindi­káló hontmegyei közigazgatási bizottság és sz. kir. Kor­pona városa által hazafiatlannak bélyegzett „Skolnik" iránt oda nyilatkozni, hogy az ezen tankönyv ellen emelt vád merőben alaptalan. Nehogy azonban mondassék : „Cicero pro domo sua", — hadd beszéljenek helyettem az illetékeseknek ítéletei. A bányakerület 1882. évi 16. sz. a. megújítván egy régibb határozatot, mely a tankönyveknek kerületi bizottság által történendő tüzetes megbirálását már is elrendelte; ezen végzés folytán úgy a felső-, valamint az alsó tankerületre kinevezett bizottság egymástól egészen függetlenül megvizsgálta a „Skolnik"-ot is, és ítéletük a következő : i. A felső tankerületi bizottságé: „Nem tagadjuk, hogy némileg kényes feladatunk­ban, sokkal könnyebben eljárhattunk volna, ha az ezen mű ellen felhozott tulajdonképi vádpontokat közelebb­ről ismertük s jelesül az iránt is kellően tájékozva let­tünk volna, mit értettek legyen e könyv megtámadói az államellenesség, illetőleg pánszlávizmus alatt? — Fö­lötte ruganyos s tág értelmű e fogalom, s a különböző állásponthoz képest különbözők is lehetnek, valamint tettlegesen eltérők is, e tekintetben az értelmezések. — Azon körülményben, hogy e könyv tót nyelven van szerkesztve s tót ajkú népiskoláknak szánva, egy józan gondolkozású ember sem fog keresni pánszlávizmust;

Next

/
Oldalképek
Tartalom