Evangélikus Egyház és Iskola 1883.
Tematikus tartalomjegyzék - Iskolaügy - A zólyomi esperesség „Školnik”-ja. Moczkovcsák János
52 említett intézkedését először olvastam, az én lelkemben is ilyen és ezekhez hasonló kérdések merültek fel, melyekre határozott feleletet csak is akkor tudtam adni, midőn rövid gondolkodás után eszembe jutott, a mit feledni sohasem volna szabad, hogy t. i. a lelkészek és tanítók tulajdonképen egy czéhbe tartoznak. A hol az egyik tejjel táplálja a kicsinyeket, ott a másik erősebb eledelt nyújt nekik, ha felnőttek. A hol az egyik alapot rak a fogékony gyermeki szívekbe, ott a másik tovább épít majd azon. A hol ez nem így van, ott vagy alapja vagy teteje hiányozni fog az épületnek, s ki tudná megmondani, melyiknek hiányából származik nagyobb baj egyházunkra és hazánkra! És ha az építő mester nem emelhet tartós hajlékot oly alapon, melynek lerakását nem ő vezette, vagy legalább nem ő vizsgálta, nevelheti-e a lelkész czélhoz vezetőleg a felnőtteket, ha az alapvetésnél a tanítóval karöltve nem működött? Együtt munkálkodó szolgák levén, mondanom is felesleges, hogy a lelkészek a tanító-értekezleteken, nem csak az elnöki székben, de a közpadokban is méltán foglalhatnának helyet. Az ügy ... a népnevelés szent ügye az övék is, ha halad és lendületet nyer az ő dicsőségük is, ha pang és elbukik — lelkész és tanítónak egyformán válik gyalázatára! Félre tehát a képzelt sérelmek mutogatásával. Hol oly magasztos ügy, a milyen a nevelés szent ügye, forog kérdésben, ott egyházi és világi, lelkész és tanító fogjanak egymással bizalmasan kezet, s ne felejtsék csak egy pillanatra is, hogy nagy czélokat csak az erők egyesítése által lehet elérni. Horváth Sámuel. A zólyomi ág. hitv. evang. esperesség „Skolnik"-ja. Tudvalevőleg ezen czím alatt adott ki a zólyomi ág. hitv. ev. esperesség, még 1871-ben, az evang. népiskolák számára egy tankönyvet, a mely az ev. népiskola felsőbb (III—VI.) osztályainak leglényegesebb tantárgyait, t. i. 1. a keresztyén egyház történetét; 2. a magyar-osztrák birodalomnak, az öt világrésznek és az általános földrajznak részleteit, függelékül Palaestina földrajzával; 3. Magyarországnak történetét az alkotmánytannal együtt; 4. a természetrajzot, az embertan előrebocsátásával; 5. a physikát és 6. a gazdasági kátét, a gazdaság és család vezetésére vonatkozó erkölcsi szabályzattal — felöleli. Ezen népiskolai tankönyvet a bányakerület az 1882. évben sanctionáita; életrevalóságáról pedig azon tény tesz bizonyságot, hogy (a dunántúlit kivéve) nincs magyarhoni ev. egyházkerület, s alig van esperesség, melynek iskoláiban ezen tankönyv nem használtatnék, és hogy tiz év alatt három kiadást ért, melyek között a legutolsó 188i-ben jelent meg. Háborítatlanúl folytatta e tankönyv csendes pályáját és végezte áldásos oktató munkáját evang. iskoláinkban. — Csak 188i-ben, jóval a 3-ik tetemesen javított kiadásnak megjelenése után, de ennek teljes ignorálásával, lépett fel Felvidéki „A protestantismus és pánszlávizmus" czimű röpiratában ezen tankönyv ellen, hamisan idézett, roszúl értelmezett helyekkel bizonyítgatni akarván, hogy ezen — különben általa is jónak elismert — tankönyvben mindenütt ott lappang a pánszlávizmus. — Vádjai megczáfoltattak, és e czáfolat Dr. Ballagi Géza által a Budapesti Szemlének 1882. évi szeptemberi füzetében oly nyomósnak jelentetett ki, hogy Felvidéki állításait értékükben tetemesen leszállítja. Azt gondoltuk és óhajtottuk, hogy már béke lesz. — Csalódtunk. Elfelejtettük, hogy vannak emberek, kik nem tudnak nyugodni, ha nem idéznek elő minduntalan egy kis nemzetiségi kérdést és harczot, s a kik, ha kell a „calumniare audacter" segítségével ott is keresik, találják és üldözik a pánszlávizmust, a hol az nincs, abban a balhiedelemben, hogy ezzel legfényesebben bizonyítják hazafiságukat, és jó szolgálatot tesznek a mi édes magyar hazánknak. így a legújabban Hontmegye kir. tanfelügyelője azon téves informátiót adta a hontmegyei közigazgatási bizottságnak, hogy a „Skolnik" czímü tankönyv nemzet-, tehát hazaellenes, pánszláv irányú, és a rosz informátió által félrevezetett hontmegyei közigazgatási bizottságnak nyomása alatt sz. kir. Korpona városának közönsége 1882. évi december-hó 22-én csakugyan hozott is egy oly határozatot, a mely szerint az ottani evang. iskolát az I88 3/ 4. tanévtől kezdve csak azon feltétel alatt fogja subventionálni, ha (egyebeken kivül) a hazafias szempontból kifogásolt „ Skolnik " használaton kivül helyeztetik. Nem czélom ezúttal kutatni, mennyiben sértetik meg törvény által biztosított önkormányzatunk, a világi hatóságnak felekezeti iskolánk belszervezetébe történt ezen rendelő benyulása által; ez az illetékes helyen el fog döntetni. — Azonban kötelességemnek tartom, a legfelsőbb felügyeleti jogot magának hamisan vindikáló hontmegyei közigazgatási bizottság és sz. kir. Korpona városa által hazafiatlannak bélyegzett „Skolnik" iránt oda nyilatkozni, hogy az ezen tankönyv ellen emelt vád merőben alaptalan. Nehogy azonban mondassék : „Cicero pro domo sua", — hadd beszéljenek helyettem az illetékeseknek ítéletei. A bányakerület 1882. évi 16. sz. a. megújítván egy régibb határozatot, mely a tankönyveknek kerületi bizottság által történendő tüzetes megbirálását már is elrendelte; ezen végzés folytán úgy a felső-, valamint az alsó tankerületre kinevezett bizottság egymástól egészen függetlenül megvizsgálta a „Skolnik"-ot is, és ítéletük a következő : i. A felső tankerületi bizottságé: „Nem tagadjuk, hogy némileg kényes feladatunkban, sokkal könnyebben eljárhattunk volna, ha az ezen mű ellen felhozott tulajdonképi vádpontokat közelebbről ismertük s jelesül az iránt is kellően tájékozva lettünk volna, mit értettek legyen e könyv megtámadói az államellenesség, illetőleg pánszlávizmus alatt? — Fölötte ruganyos s tág értelmű e fogalom, s a különböző állásponthoz képest különbözők is lehetnek, valamint tettlegesen eltérők is, e tekintetben az értelmezések. — Azon körülményben, hogy e könyv tót nyelven van szerkesztve s tót ajkú népiskoláknak szánva, egy józan gondolkozású ember sem fog keresni pánszlávizmust;
