Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Iskolaügy - Középiskoláink szervezése ügyében. Dr. Masznyik Endre

á2 szeressük őt s minthogy szeretjük, el nem türhetjük szótlanul-tétlenül, hogy dicsősége gyalázattal s gúnynyal illetve e világtól lábbal tapodtassék. „Az elfogulatlannak sokkal impozánsabb s szentebb hatalomnak tűnik fel a keresztyénség még történelmi szempontból is" — mondja egy jelenkori tudós — „semhogy dicstelenül pusztuljon s észrevehetlenül elenyészszen. Azért a kereszt lobogója kezébe ne essék az ellenségnek, mielőtt a legvégső meg nem kisértetett, a míg egyetlen ellőni való nyíl kezünk között leend és a Golgathán megkoronázott királynak egy, bár mily parányi testőrhada hü maradand." „Atyámfiai férfiak!" mi is felvettük a keresztet; mi is beállottunk keresztes vitézeknek s annak idején szent esküvel fogadtuk, hogy utolsó csepp vérig, végső lehelletig Krisztus Urunkkal élni, halni fogunk : „mit cselekedjünk?" Legtávolabb sem szándékom nagyon tisztelt lelkésztársaimat a „legvégsőre", az élet-halálharcz kezdésére s megküzdésére felszólítani, bár az idő csalhatlan jelei nagyon is arra látszanak utalni, hogy ezen válságos perez messze már nem lehet, hanem csak arra, mi a legnormalisabb viszonyok között is első kötelességünk : „száljunk magunkba, térjünk Krisztushoz s legeltessük az Úrnak juhait." Schwalm György. Középiskoláink szervezése ügyében, n. A tanrendszer. Három követelmény számba vételétől tettem függővé középiskoláinknak felvirágzását, — ezek elseje a tanrendszer egységesítése. Sokan nem szeretik, ha az ember csupa általánosságban mozog — concrét példákat, tényeket kívánnak. Igazuk van. Közvetlenebb, szemléletesebb igy a tárgyalás. Ám tartsunk hát minden előtt rövid szemlét ev. középiskoláink felett s lássuk eléggé okadatolható-e teszem azt mindjárt az első követelménynek hangsúlyozása s ha igen : beszéljük meg a kivitel módozatait. Ev. egyházunknak összesen 18 középiskolája van, még pedig kilencz főgymnasiuma : a budapesti, soproni, eperjesi, pozsonyi, kézsmárki, iglói, selmeczi, szarvasi és rozsnyói ; két 6-osztályu gymnasiuma : a nyíregyházai és a felsőlövői (az utóbbi reálgymnasium) ; hat algymnasiuma : a békéscsabai, győri, miskolczi, bonyhádi, beszterczebányai, aszódi s egy 3-oszt. gymnasiuma : a sajógömöri. (A 19-ik a rimaszombati egyesült protestáns gymnasium kivételes állást foglal el s egyoldalulag nem szabályozható.) Ez intézetek mindenikére eddig az acsai tanterv kötelező — a papiroson, de nem a valóságban. Nem tagadom valami fájó érzés fogja el szivem e pontnál. Vádolnom kell nekem, ki dicsőségét, érdemeit szeretném hirdetni, anyaszentegyházamat, mert 13 hosszú év alatt a középiskolai oktatásügy terén sem protestánsnak sem reformálónak nem mutatta magát, hanem — a haladás elvét s a haladó kor vívmányait ignorálva — tétlenül nézte, míg összecsapott az ár fejünk felett. Az új országos törvény sokat követel s törik — szakad, nekünk, — ha a tanitás jogát feladni nem akarjuk, a minthogy fel nem adhatjuk, lévén az ránk nézve, a „lennivagynemlenni" kérdése, — meg kell államink a gáton. Óh volt idő, mikor a szent zászló — a tudomány zászlaja a mi kezünkben vala, mikor mi képviseltük a szellemi hatalmat, vér pezsgett az erekben, erőtől duzzadtak az izmok. Volt! Most nincs mire hivatkoznunk, a régi dicsőség foszlányaival takargatjuk meztelen testünket. Pedig tehettünk volna sokat, ha többet nem, legalább elejét vehettük volna annak az áldatlan, fölfordult állapotnak, melybe középiskoláink az egyetemesen érvényes reformok hiánya miatt jutottak! Mert az egyes intézetek közvetlenül megérzik a haladott korszellem nyomását — s önfentartás s önvédelem jogával élnek, midőn a már tarthatatlan régi rendszeren változtatnak: azt toldozgatják, foldozgatják, persze mindenik a maga módja szerint úgy a hogy tudja. Innét van, hogy a szó szoros értelmében az acsai tantervet ma már egyetlen tanintézetünk sem tartja meg. Vettem magamnak annyi fáradságot, s pontosan egybe hasonlítottam az 1881/82. évről szóló értesítők alapján az egyes iskolák tantervét, az egyetemes tantervvel. Az eredmény valóban elszomorító. Inkább maradtak volna a — bár káros — de törvényes alapon! Olyan chaos tárult fel előttem, a minőről álmodni sem mertem volna. Átalában három csoportba oszthatjuk az acsai tantervhez való viszonyuk tekintetében középiskoláinkat: 1. olyanok, melyek lehető hiven ragaszkodnak hozzá; 2. olyanok, melyek kisebb-nagyobb mérvben módositottak rajta; 3. olyanok, melyek egészen félre tették s csatlakoztak az államihoz. Nem engedi terem, hogy a legkisebb részletekig nyomon kisérjem az eltéréseket, azért csak a főbb pontokra szorítkozom mindenütt. Maradjunk a jelzett sorrend mellett. Első csoport*) : a) A miskolczi algymn. Az I. és II. oszt.-ban más anyagot vesz elő a vallástanból, mint mit a tanterv előír; s az ujabb módszer szerint tehát inductive mondattani alapon tanítja a magyar nyelvet. Különben előre is megjegyzem, hogy módszer tekintetében tanításunk szintén roppant egységtelen. Majd minden tárgyat, majd minden tanár másként kezel. De erről később. b) A beszterczebányai, bonyhádi s sajógömöri intézetek a conservatismus ritka példái. Második csoport : c) A szarvasi főgymnasium. Az V. oszt.-ban csak a költészettannal foglalkozik, s mellőzi a prózai elbeszélő s leíró fajok elméletét. A ki tehát ez intézetből teszem Selmeczre megy a Vl-ba, kétszer hallgat költészettant, prózaelméletet (szónoklattant) soha. Különben ez intézet egyike azoknak, melyekben a magyar nyelvi oktatás oly kiváló figyelemben részesül, mint kevés más helyen. Akadémiánkon szerzett tapasztalataink is arról győznek meg, hogy innen igen jó stiliszták kerülnek ki — fájdalom, hogy egyszersmind igen gyenge classi*) A győri algymnasium értesitőjét nem sikerült megszereznem, igy arról nem is szólhatok.