Evangélikus Egyház és Iskola 1883.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Keresztyén–izraelita házasság.
r— Első évfolyam. 37-ik szám. Pozsony, 1883. évi deczember 8. EV ANGELIKUS L Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . i „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő : TRSZTYÉNSZEY FERENCZ. Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr.. többször közölve 5 kr. Bélyegdíj : külön 30 kr. Tai-taiom : Keresztyén-izraelita házasság. (—y.) — Külföld. — Vegyesek. jyliázstatistikai adatok gyűjtése s feldolgozása. ( —k.) — A női diakónia. — Belföld — £§0?*" Hátralékban levő előfizetőinket s megrendelőinket tartozásaik lefizetésére kérjiik. Keresztyén-izraelita házasság. Uj házassági törvény! új vegyes házasság! Házassági törvényünk már eddig is annyiféle, ahány az érdeklett fél; a vegyes házasságokból pedig egy is több a kellőnél. Most mindkettő szaporodott e&ygy el> annál nagyobb legyen a zavar. Nagyon különös ám az, hogy hazánkban a római, görög-katholikus, görög-keleti és az erdélyrészi protestáns egyházak híveinek házassági ügyeiben az egyházi, a magyarhoni két protestáns felekezet híveinek ugyanily természetű ügyeiben pedig az illető világi törvényszékek illetékesek (1868. é. XLVIII. t.-cz. 2-ik §-a). Az unitarizmusnak törvényesen bevett vallásfelekezetté nyilvánítása létrehozta a budapesti gyülekezetet, melyhez valamennyi magyarhoni unitáriusok tartoznak, kik gyülekezetökkel az erdélyrészi egyházba vannak bekebelezve. Ezeknek házassági ügyei az Erdélyben érvényes törvény szerint intéztetnek el, vagyis magyarországi unitárius honosokra nézve az erdélyi egyházi törvényszék illetékes. Az új törvény a keresztyének és izraeliták között kötendő házasságokra, a világi törvényszékek illetékességét mondja ki. Megvan a „socii malorum" jogegyenlősége, de csakis a protestánsok és ez új vegyes házasságuak között. Ez még hagyján! de nézzük a házasságkötési procedúrát. Jóllehet állami törvényhozásunk a magyarhoni protestánsok és a többi ker. felekezetek házassági törvénykezése körül, állandósítva az 1790—1. XXVI. t.-cz. 11. §-ában is ideiglenesnek mondott állapotot, kétféle mértékkel mért, holott a vallásos jogegyenlőség (igaz, hogy ez most is csak a papiroson van) s a törvényhozási következetesség azt követelte volna, hogy a magyarhoni két protestáns felekezet is híveinek házassági ügyeiben saját törvényszékekkel birjon : mindamellett, mivel az állami törvényhozás még eddig soha és sehol nem vonta kétségbe azt, hogy a házasság egyházi intézmény, melyet minden felekezet saját hitelvei szerint itél meg és intéz el, a protestáns felekezetek megnyugodva a visszás állapotokban (talán helytelenül is), nem sürgették törvényileg biztosított joguk érvényesítését. A keresztyén-izraelita házassági törvény, az efajta házasságnál teljesen mellőzi az egyházakat, itt a szolgabírót illeti meg a ".u'asság kötésének joga. Ismét új jelenség házassági ügyünk terén. Ezen új divatú házasságokból származó gyermekekneveltetésére is új szabály lett megállapítva. Mint tudjuk, az 1868. évi LIII. t.-cz. 12. §-a értelmében a vegyes házasságokból származó gyermekek nem szerint követik szülőik vallását, az új törvény a gyermekek vallásos neveltetésének meghatározását a szülőkre bízza; de egyben mégis amannak nyomában jár, mennyiben minden ezzel ellenkező megegyezést, térítvényt stb. érvénytelennek mond ki. Hogy e záradéknak, itt, mily értelme van ? azt gyarló eszünkkel felfogni nem birjuk. De hogy ez is új intézkedés, új törvényhozási elv alkalmazása, tagadni nem lehet : míg a keresztyén vegyes házasságoknál az állam intézte el a vitás kérdést, itt a szülőkre bízza azt. Nem lehet feladatom a házasságnak ily értelmezésével szemben az evang. egyháznak Isten igéjén alapuló felfogását részletezni. Mi szentségnek ugyan nem tartjuk, hanem Isten rendelte, a természet rendjéhez tartozó, de a Krisztus szelleme által megszentelt, egyházilag megáldandó s az egész életre szóló legbensőbb életközösségnek valljuk. E tárgyban az egyház és állam között való viszonyra nézve pedig szabad legyen Luthernek a Genesis magyarázatában foglalt következő nyilatkozatát idéznem : „Vom Ehestand soll man ehrlich reden und halten, sintemal wir alle daraus kommen; und er ist ein Pflanz- und Baumschule nicht allein der Policey (politia = állam), sondern auch der Kirche und
