Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Luther-ünnepélyek

284. a gyülekezet kívánságával egyező szándékának kivitelében. Megbizatás következtében végezte tehát a tulaj donképeni felavatást nt. alesperes Hrencsik Károly selmeczi tót lelkész és segédkeztek: Schmidt Lajos, százdi, Reil Sámuel, teszéri, Fuchs János, bagonyai, Händel Vilmos, selmeczi (a ki az oltártól magyar felavató beszédet mondott), s a helybeli lelkész Schmidt György. Sőt mondhatni, hogy valahány jelen volt lelkész, közöttük két kiérdemült esperesünk : nt. Wengerinczky András s nt. Masztis Ádám, összesen 11, beleszámítva a szomszédos esperesség egyik lelkészét, a zólyom-pelsőczi egyház papját : tiszt. Kuzma Adolfot, résztvettek tényleg a felavatásban, a mennyiben az ismeretes felavatási éneket : Szenteld meg Isten e munkát stb., a lelkészi kar együtt énekelte s az egész testület részt vett a tiszt. Schmidt Lajos által kiszolgáltatott úri sz. vacsorában. Az egyházi cselekvények közül végeztetett ez alkalommal a közreműködők által: Keresztelés, esketés, confirmáczio, áttértnek felvétele, az úrvacsora kiszolgáltatása. Az idő kedvezvén az ünnepélynek, a távolabb szomszédok is engedtek a meghívásnak s ez okozta, hogyha bár a téres templom zsúfolásig megtelt, a hívek nagy része csak a templom udvarán kaphatott helyet. A felavatást követte az elmaradhatlan áldomás, mely mindenfelé vígan folyt, különösen a vendégszerető paplakon s nagys. Zmeskall Zsigmond házánál. Ez utóbbi helyre volt hivatalos a lelkészi kar s több úri család. A jó kedv szülte felköszöntések ünnepelték mindenek előtt a házi asszonyt Zmeskall Zsigmondné szül. Kosztolányi Mathilde ő nagyságát, a ki nemcsak a szíves vendéglátásban, de a nagy mü megalkotásánál s ugyanígy családja s egyháza körében sokszorosan megmutatta, mennyire egyesíti magában Mária és Mártha nemes tulajdonait. — Elismeréssel ünnepeltetett a pártfogóság áldozatkészsége s az ott működő lelkész fáradhatlan evangeliomi munkássága. — Nyugodjék s legyen az Úr leggazdagabb áldása, mind a gyülekezeten mind pedig lelkes vezetőin! Adják át drága örökként gyermekeiknek, az általok megalkotott szép művet, melyet ez időszerint csakis 600 frtnyi tartozás terhel, hogy a késő ivadék is épüljön e szent hajlékban, az Úr élő sz. templomává! H. V. Luther-ünnepélyek. Evangélikus egyházunk lefolyt nagy ünnepélye sajnosan érezteti velünk lapunk szerény terjedelmének korlátait. Ivekre terjedne is nagyon is hosszú időt igényelne a beküldött s részünkről mély köszönettel fogadott, a lelkesültség meleg hangjá?i irt értesítések közlése. Bocsássák meg szeretett testvéreink, ha talán szerkesztői jogunkat túlzottan érvényesítve csakis a tényeket adjuk előz a szép részletek elmaradásáért kárpótoljon az összkép nagyszerűsége. * * * Budapest.— Doleschall S. E. lelkész 10-én este 6 órakor tartotta felolvasásainak utolsóját, melyet, mint az előzőket is, válogatott közönség hallgatott meg, Vallásos kenettől áthatott, költői emelkedettségökkel gyönyörködtető, történelmi igazságuk- s életbevágó alkalmazásukkal megragadó felolvasásai a kiválő lelkésznek és theologusnak sajtó útján nyilvánosságra is bocsáttatnak; ajánljuk hitfeleink meleg pártfogásába. i i-én a főváros valamennyi evang. templomában ünnepélyes istentisztelet tartatott. A deáktéri templomban 1/

2io-'kor bevonult a német egyház presbyteriuma élén Schranz és Doleschall lelkészek kíséretében a felügyelő: Kochmeister Frigyes báró. Ének után, oltár elé lépett Schranz J. s kenetteljes, Isten iránt alázatot, a világgal szemben evang. szilárdságos lehelő imájával méltóan vezette be az ünnepélyt. A Luther-ének elzengése után szószékre lépett Doleschall s megtartá egyházszónoklatilag remek beszédét, melyben kifejté, hogy e nap alkalmul szolgáljon a híveknek: bánatos komolysággal megemlékezni a reformáczío előtt az egyházat elborított éjszakáról; benső örömmel üdvözölni a reformáczio müve által felidézett világosságot és bensőleg mély hálával áldani a reformáczio előidézőjét a mindenható Istent. — 11 órakor vette kezdetét a magyar istentisztelet, melyen Győry Vilmos mondta úgy az oltár előtti imát, mint az ünnepélyes szent beszédet, mely utóbbiban a kiváló egyházi szónok fejtegette a kérdéseket : kinek segedelmével aratta Luther szellemi diadalait? mik voltak eszközei e diadalhoz? s diadalának melyek voltak eredményei. — A tót templomban Bachat ésDroppa lelkészek közreműködése mellett a lapunkban közlött programm szerint tartatott meg az ünnepély. — A budavári templomban S o 11 z G. tartotta meg szép alkalmi beszédét, melyben kifejtve a nap jelentőségét, figyelmeztette a híveket hálára Isten iránt, azon világosságért, melyet a nagy reformátor hozott. Minden helyen zsúfolásig megteltek a templomok. Eperjesen. — 10-én délelőtt 9-kor a collegium ünnepélyén lelkesen beszélt az igazgató és Bohus Pál 3-ad éves theologus ; délután 2 órakor a theologiai önképző és önsegélyző egyesület ünnepélyét megnyitotta Hörk József theol. tanár rövid, meleg, velős beszéddel; utána: Schultze Otto 2-od éves theol. mondotta Sántha Károly gyönyörű imáját; Matherny Imre i-ső éves theol. emelkedett hangulatu alkalmi egyházi beszédében Luthert mint a világosság fáklyavivőjét; személyes tulajdonainak kiemelésével tüntette ki; Varga Márton 3-ad éves theol. lelkesen, meghatón mondotta el sajátszerzésü költeményét; Ságul y János 3-ad éves theol. saját imájában adott hálát a Lutherben nekünk tanúsított isteni kegyelemért. Végül az elnök zárszava rekeszté be a szép törekvésről, emelkedett felfogásról tanúskodó ünnepélyt. — 11-én délelőtt 8 órakor a tót, 10 órakor a német egyház tartották az ünnepélyes istentiszteletet. — Ünnepi szónokok voltak: Nóvák Mihály, tót, Sztehlo János, német, Hörk József, magyar. —A remek szerkezetű és lelkesedéssel előadott beszédek mélyen meghatották a nagy közönséget. Kassán. A magyar-német egyház egyszerű, de lélekemelő ünnepélyességgel ülte meg f. h. 10-én és 11-én az ünnepet. Az első nap a serdülő ifjúságé, a rákövetkező vasárnap az egyház felnőtt közönségéé volt. Az ifjúság részére tartott ünnepélyre nem csak az egyház felekezeti elemi fi- és felső leányiskolájának protestáns