Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Soproni lyc. Lutherünnepi beszédek

Első évfolyam. 34-ik szám. Pozsony, 1883. évi november 17. EVANGELIKUS egyház ÉS iskola. Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. yVL EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő : TRSZTYÉNSZKY FEEENCZ. Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdíj : külön 30 kr. Tartalom : Megnyitó beszéd a soproni ev. lyceum részéről 1883. nov. lo-én tartott Luther-ünnepély alkalmával. (M üllner.) — Poszvék Sándor, theol. tanárnak f. év. november-hó io-én a soproni lyceum kebelében tartott Luther-ünnepély alkalmából elmondott beszéde. — Erős vár a mi Istenünk. (Szentesi). Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Megnyitó beszéd a soproni ev. lyceum részéről 1883. nov. 10-én tartott Lutherünnepély alkalmával. A mi segedelmünk legyen az úrtól, a ki teremtette a menyet és a földet ! Amen ! Szeretett szép reményű ifjúság! Szeretett testvéreim az úrban ! Ünnepet ülünk iskolai kisded körünkben. Ünnepet ülnek velünk együtt e napokban evangyélmi egyházunk milliói. Csekélynek látszhatik ugyan ez ünnepélynek tárgya; de méltó hogy neki örömünnepet szenteljünk. Miként ama szent éjszakán a bethlehemi pásztorok a jászolhoz, úgy járulunk mi is e mai napon lélekben alacsony fedél alatt álló szegény bölcsőhez; de miként a jámbor pásztorok lelkében visszhangzik, úgy a mi lelkünkben is hallatszik az angyali szózat : „Hirdetek nektek nagy örömöt, mely az egész népnek öröme, mert született néktek ma a szabadító!" Igen a mai ünnep, Luther születése napjának négyszázados évfordulója örömünnep nem csak nekünk, az evangyélmi egyház híveinek, hanem nagy jelentőségű örömünnep, az egész emberiségre nézve. Midőn e mai napon Luthernek a reformáczió hiterős bajnokának bölcsője előtt lélekben megállván végig tekintünk annak az igazság szolgálatában lefolyt munkás életén és kemény harczain, lehetetlen hogy át ne érezzük, hogy méltányolva fel ne ismerjük azon megbecsülhetetlen nagy javakat, melyeket számunkra sőt az egész emberiség számára kivívott az által, hogy az evangyéliomnak oly soká véka alá rejtett szövétnekét bátor kezével ismét magasra emelte, s ennek éltető világosságával eloszlatta a tévelygések, a babona, az álkegyesség, az álhit éji homályát ; az igazság fegyverével kivívta az emberiség legszentebb, elidegeníthetetlen jogát, a lelkiismeret szabadságát s megtörte a szellemeket nyűgöző nehéz bilincseket s így megindítója lett egy új fejlődési korszaknak, melynek minden ellentörekvések daczára kivívott dicső gyümölcsei fényesen igazolják az üdvözitőnek ama szavait : keressétek mindenek előtt istennek országát és annak igazságát és minden többi megadatik tinéktek! Avagy ki tagadhatná, hogy a Lutheri reformáczió által győzelemre emelt evangyélmi eszmék éltető s mozgató befolyása alatt, mely alól még azoknak ellenei sem vonhaták ki magukat, eddig ismeretlen uj lendületet vettek s örvendetes fejlődésnek indultak az emberi élet szellemi s anyagi jólétéhez tartozó minden -igyéb mozzanatok s tényezők, a tudományok, a művészetek, a köznevelés, a társadalmi közélet, a közjótékonyság, sőt az ipar s az álladalmi közélet terén is? Ki tagadhatná, hogy a reformáczió által érvényre emelt evangyélmi eszmék, ezen a szó legmagasztosb értelmében igazi humanistikus eszmék győző befolyása következtében hullottak le elvégre szerencsétlen embertársak millióiról, kik a keresztény név gyalázatára még a szabadság földén is, a szabadság gúnyára gyalázatos rabigában görnyedtek — a reformácziói eszmék hatalmas befolyása alatt hullottak le róluk az emberi méltóságot lealacsonyító rablánczok. / A nagy reformátor születése napjának négyszázados emlékünnepe örömünnepünk nem csak nekünk, hanem örömünnepe az emberiségnek. De ez örömünnep egyszersmind hálaünnep mindnyájunkra nézve, kik a nagy reformátor hitelveit valljuk. Hálaünnep nem az ünnepelt hős dicsőítésére ; hisz ily dicsőítés, az ember dicsőítése ellen a leghatározottabban tiltakoznék, sőt felháborodnék magának a nagy szellemü férfiúnak őszinte keresztyén alázatossága; hisz ő nem is szorul ily dicsőítésre; ő a valódi bölcs, a ki a Krisztusban ismerte fel az igaz, az istentől való bölcseséget, a ki oly sokakat vezetett az igazságra, ő fényleni fog a próféta szavai szerint mint a napnak fényessége, mint a csillagok örökön örökké ! De hálaünnep ezen mi emlékünnepünk annak dicsőítésére s magasztalására, kinek atyai gondviselését, kinek hatalmas kezét, kinek csodálatos bölcseségét a világtörténelem legválságosabb eseményei sem hirdetik oly hangosan, nem mutatják oly szembetünőleg, hogy úgy mondjám, kézzel-