Evangélikus Egyház és Iskola 1883.
Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Olaszország
251. álp ae dagogiája, mely újabb időben amazzal mereven és konokulküzd az elsőbbségért. Amaz, mint minden valódi tudomány és művészet az emberiség eszményi czéljainak szolgált és szolgál mindenkor, ez az eszményin kivül fekvő befolyásoknak, a változó koráramlatoknak, a pártüzelmeknek, az okosságnak, a merev dogmának és bureaukratikus rendeleteknek hódol minden meggyőződés nélkül; ennélfogva kivetkőzvén méltóságából, mesterséggé, üzletté fajult el. A hivatalos auctoritás diktálta tételek változandók; maradandó biztosságot csak a meggyőződés nyújt. Ezen álpaedagogia érdekében több tényező működik közre. Egyfelől az orthodox theologia, e régi ellenségünk az, mely ismét felütötte fejét és felekezeti tételeivel felülkerekedni látszik a szabad, önálló paedagogia felé; más felől a hivatalos gyámkodás lép mindinkább előtérbe nevelési tekintetben is; az államosítás eszméje valóságos járványnyá fajul; államosítani akarják nem csak a dohányárulást, a vasutakat, hanem az eszményi világot, a szellemi életet, a tudományt és művészetet, lelkiismeretet és kötelességérzetet és mindenek felett a paedagogiát is. Az orthodoxia és bureaukratizmusnak ezen közös harcza a szabad paedagogiával még nincsen eldöntve s bár úgy látszik, hogy az előbbiek birnak az utóbbi felett főlénynyel, még nem szabad elcsüggednünk; az idők folyamában a józan gondolkozás keresztül fog törni a sötétség burokján, mely őt most körülveszi, gátakat fog vetni a korcs iránynak, melynek győzelemre jutása nem volna egyéb, mint a szabad, önálló nevelészet megsemmisítése. Az előadás lelkes éljenzéssel tudomásul vétetvén, következik Winter, nürnbergi tanító értekezése: „A tanító az előítéletek elleni harczában." Ilyen előitéletek : a tanítók abbeli gyanúsítása, hogy magukat túlbecsülik, valamint a modern iskola népnevelési törekvésének félremagyarázása, olykép, mintha a népnek nagykorusítása társadalmi tekintetben veszedelmes volna. Előadó kitartásra hívja fel kartársait ezen előítélet elleni harczban. Utolsó előadó Dr. Brenn in g, brémai tanár, ki „a lantos költészetről a népiskolában" értekezett. Tételei ezek : 1) A lantos költészet jelentősége főképen abban rejlik, hogy ezen költészet az érzelmekből származik és az érzelmekhez szól. 2) Hogy az emberiség képzése harmonikus legyen, szükséges az érzelmeket is képezni. 3) Miután az érzelmek fejlesztése az emberi kebelt fogékonynyá és közlékenynyé tenni igyekszik, ez okból az érzelemképzés jelentékeny mérvben segíti elő az erkölcsi jellemképzést. 4) Főkép az érzelemben gyökerezik az emberi érzület. 5) A vallásosság és hazafiság legközelebb az érzelmek útján fejleszthetők. 6) A lyrika tehát, amennyiben ez alanyi költészet és a költő személyiségét vezeti elénkbe, nagy fontossággal bir a népiskolában. Azonban egy lantos költemény kezelése nem abban áll, hogy annak alaki tárgyalására, tárgy- és szómagyarázatokra fektessük a fősúlyt. A népiskola keretén belül az a főczél, hogy a költemény alapérzületét becseppegtessük a fiatal kedélyekbe és itt leginkább van szükség a tanító lelkesedett, áthatott előadására. Az érzelmek fejlesztésénél tehát mindenekelőtt a tanító személyisége jön tekintetbe. A költemények megválasztásának korlátoltnak kell lennie. A gyűlés köszönetet szavaz előadó úrnak az érdekes előadásért és miután az elnök rövid áttekintést nyújt a gyűlés munkálkodásáról, felszólítja a kartársakat a bezáró hálaének elzengésére, mire a német tanítók XXV. nagygyűlését befejezettnek nyilvánítja. Steiger Ferencz, Kassa. Ausztria. — Az osztrák tartományokbeli ágost. hitvallásuak egyetemes zsinata Bécsben f. hó 20-án délelőtt 10 órakor a belvárosi evang. templomban istentisztelettel nyittatott meg, mely alkalommal a bécsi egyházkerület superintendense Bauer Károly, Tressdorfi lelkész, a nap jelentőségének megfelelő szónoklatot tartott. Erre a cs. kir. főegyháztanács elnöke, b. Schmidt-Altenheim, a zsinat jelenlevő tagjait az egyházkormány nevében üdvözölte. Szepesi János zauchteli lelkész és morva espereskorelnöksége alatt ezután a zsinat szervezkedett. Az elnök választásánál 43 szavazatból 21 Dr. Haase, 19 Bauer superintendensekre esett, a szűkebb választásnál Bauer nyert 23, Haase 20 szavazatot. Alelnökül Dr. Bauerreisz, a bécsi egyház curatora választatott. A zsinat világi tagjai választásának hitelesítése és az egyházi tagok igazolványainak megvizsgálása után a tagok az előírt fogadalmat tették le, mire a beérkezett indítványok tárgyalása három, 9 tagból álló bizottságnak átadatott. Végre Bauer elnök, Dr. Bauerreisz alelnök és Dr. Haase superintendensből álló küldöttség megbízatott, a császárnak a zsinat hódolatát átvinni és a miniszterelnököt valamint a vallás és közoktatásügyi minisztert a zsinat nevében üdvözölni. A helvét hitvallásuak zsinata ugyanazon napon nyittatott meg. A istentiszteleten Szalatnay, velimi lelkész és esperes, tartotta az ünnepi beszédet, a korelnökséget Opoőensky csehországi esperes vitte, a ki cseh beszédben üdvözölte a jelenlevőket, mire b. Schmidt-Altenheim a zsinatot megnyitottnak nyilvánította. Ezen zsinat elnökévé Böhl Ede theologiai tanár választatott. 12 órakor kezdődtek a tanácskozások. Olaszország. —Rómában az anglo-kontinental társaság és az angol egyház előkelő lelkészei támogatásával az utolsó időben egy kis ó-katholikus gyülekezet szervezkedett. A gyülekezet Campello gróf vezetése alatt áll és Sz. Pálgyülekezetnek nevezi magát. Minden vasár- és ünnepnapon a Chiera cattolica italianaban predikáczióval és misével istentisztelet tartatik ; minden hétköznapon kezdő kézmívesek számára esti iskola van. Japan. — A fiatal japani missió f. é. ápril havában tartotta első általános értekezletét Osakában. 110 küldött által 15 missiói és 3 bibliatársaság voll képviselve. — Japannak mármost 5000 benszülött keresztyéne van, kik összesen az utolsó évben 42,224 márkot adományoztak egyházi czélokra. A tanácskozás tárgyai voltak különösen : azon akadályok, melyek Japanban még mindig a keresztyénségnek útjában állanak; a tanügy; a benszülöttek gyülekezeteinek pénzügyi és erkölcsi önállóságuk; a missionariusok egészsége, szünideje és utazásai. — Utolsó napon még azon kérdés tantárgyaltatott:
