Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Afrika

244 ben 22-ben 15, Westpháliában 20-ban 13, Rajna vidékén 27-ben 17 kerület körében keresztségmulasztás nem jő elé. A többi 104 kerületben a mulasztások szintén csak elszórtan fordulnak elő. A nyolcz régi tartomány­ban a meg nem keresztelt és az iskolákba bevett gyer­mekek száma 1803, kik közt 1179, tehát majdnem két harmad Berlinre esik. Az 1803 meg nem keresztelt gyermekből utólagosan még 760 megkeresztelkedett, míg 703 esetben a lelkészi befolyás a szülőkre és roko­nokra még nincsen érvényesítve, és csak 250 esetben tagadtatott meg határozottan a keresztelés. így tehát az 1876 évben élve született gyermekekhez a fenn­maradók száma úgy viszonylik mint 1 1/ 2 y ezerhez. SvájCZ. — A fleurieri római kath. lelkész, Rüdin, egy fiatal francziának, ki nyilvános útczán agyonlőtte magát, egyházi eltemettetését megtagadta. Erre a neuenburgi államtanács aug. 10-én Mermillod püspök­höz fordult azon kérelemmel, utasítaná papságát, hogy előforduló öngyilkossági esetekben az egyház szelídebb felfogásának hódolva a tettet úgy tekintsék, mint lelki háborodásban és beszámíthatlanságban történtet. A püspök feleletében küzd a divatos elmélet ellen, melynélfogva valamennyi öngyilkos elmezavart lenne. Ő az öngyilkosság ily mentegetésében valóságos társa­dalmi veszélyt lát. A neuenburgi papság azonban jövő­ben, remélhetőleg ritkán előforduló esetekben, az orvo­sok és a családok bizonyítványának hitelt fog adni és engedni. Afrika. — Menelek, scho-ai (abessiniai) király, elfoglalta a felsőbb Nilus mellett fekvő Kaffa király­ságát s ezt saját országához csatolta. Egyúttal azt izente az angol kormányzónak, hogy örülne, ha keresztyén missionáriusok Kaffa lakosainak, kik még pogányok, az evangéliumot hirdetnék. VEGYESEK. — Budapesti evang. német egyházunk kiváló lel­késze nt. Doleschall Sándor Ede úr az egyház dísztermében oktober 28-án, november 4-én és 10-én esti előadásokat tart Luther életéből következő anyag­beosztással : i. előadás: A világhelyzet. Az ifju. A szerzetes. — 2. előadás: Bűnbocsánat. Worms. Wartburg. — 3. előadás: A családapa. Az ember. A mü. — Szegény tanulók felsegélését czélzó Luther­alap létesítésére szánt s mindhárom előadásra érvényes belépti díj i frt. — Nt. Frint János franczfeldi (Torontálmegye) lel­késztársunk Luther négyévszázas születésének alkal­mából „Lobt Gott ihr Christen allzugleich" dallamára szerzett hitelveinket szépen összefoglaló szent éneket. Német egyházaink lelkészei, kik ez éneket használni akarják, szíveskedjenek fent kitett czím alatt a szerző úrhoz fordulni. — Pálmai Lajos f. A bőnyi evang. gyülekezetet legközelebb fájdalmas csapás érte. Szeretve tisztelt lel­késze Pálmai Lajos oktober 10-én éjjeli 2 órakor 50 éves korában jobb létre szenderült. A halálig hü lelki pásztor hosszabb idő óta gyengélkedett ugyan, de betegsége csakis a mult nyáron vált egyre aggasz­tóbbá. Augusztus-hó elején orvosi tanács folytán Karls­badba utazott, s midőn a hosszú ut fáradalmait szeren­csésen kiállta s némi javulásnak is indult, aggódó csa­ládj a, gyülekezete, barátai szabadabban kezdtek léleg­zeni ismét. Fájdalom hogy a javulás csak látszólagos volt — mert alig hogy visszatért édes otthonába — ágyba esett ismét, ahonnan csak akkor kelt ki, midőn kedvesei koporsóba helyezték. Halálának híre villám­csapásként hatott a széles rokoni körön kivül is so­kakra, mert benne a hü lelki pásztort, az igaz barátot, s a tántoríthatlan hazafit sokan tisztelték és szerették. — Temetése okt. 12-én, délután 2 órakor ment végbe. Koporsója felett Mészáros István esperes mondott meg­ható gyászbeszédet, azt az aranyigazságot fejtegetvén, hogy az evang. lelkész csak akkor érdemes valóban a megtiszteltetés koszorújára, ha amíg élt az egyenes uton járt s oda vezérelt. — E beszéd hatása alatt ki­sérte a nagyszámú díszes közönség a koszorúkkal bori tott koporsót a temetőkertbe, hol a sír szélén megállva Horváth Sándor győri lelkész mondott bucsuimát, áldást rebegve az elköltöző poraira, vigaszt s erőt kérve Isten­től a lesújtott özvegynő, s az árván maradt gyermekek számára! — Mikor az utolsó gyászdal is elhangzott s a pillanatra megzavart temetői csend ismét tért foglalni kezdett — a közönség egymás után szétoszlott — de az újonnan hantolt sír nincsen azért elhagyatva, a kö­rüle koszorúban álló fák szomorúan hullatják reá sár­gult leveleiket, az özvegynő s árván maradt 6 gyermek pedig omló könnyeiket. — Legyen áldott a korán el­hunyt hü lelki pásztor emlékezete hívei, szerettei köré­ben hosszan, sokáig ! —th. — Dr. Hase Károlyt a jénai egyetem nagyhírű ta­nárát s egyháztörténészt nyugalomba lépése alkalmából a szász-weimári főherczeg excellencziás czímmel való­ságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. — Érdekes levél. — Tisztelt Tanító Úr! Hogy f. hó i-én kelt 3- sz. becses levelére csak most vála­szolok, ez soknemü elfoglaltságomnak tulajdonítandó, nem pedig annak, mintha tán haboztam volna, mit válaszoljak. — Igaz, hogy én is megkereszteltem a szülék kérésére egy ágost. vall. anyának leánygyer­mekét, s ez kikerülte figyelmemet, midőn Önhöz inté­zett levelemet irtam, mert ha erre reflektálok, bizonyo­san más hangon irtam volna. De én azt hitelvemből folyólag tettem, mely szerint a kath. hitet tartom egyedül üdvözítőnek: de Önök, úgy tudom, azt tartják, hogy akármely vallásban lehet üdvözülni. Kü­lönben is lehetetlen, hogy be ne lássák, mily nagy átka szegény hazánknak, és minden egyes községnek, vala­mint a soknyelvüség, úgy a sokféle vallás is ; s azért csupán honszeretetből és anyagi tekintetből is oda kel­lene törekednünk, hogy minél közelebb hozzuk azon boldog időt, midőn egy akol és egy pásztor lesz. Ámde ha Önök oly konokul ragaszkodnak vélt jogaikhoz és tévhitükhöz, emberileg soha sem jöhet létre az óhajtott egyesítés; mert azt csak nem hitethetik el magokkal, hogy mindnyájan lutheránusok leszünk; hanem azoknak kell visszatérni az édes anya, a kath. anyaszentegyház szerető keblére, kik attól valaha elszakadtak. Egyéb­iránt nem akarok hosszas polémiába ereszkedni; ezek elmondására is nem harag, hanem szeretet vezette tol­lamat, stb. — Melyek szomszédi jó indulatába ajánlottan maradok — Baghon, 1883. szept. 22-én — kész szolgája Szabó Márk, plébános. — Említésre méltó példa. Gróf Wallis Gyula és neje Somogyi Ilona grófné l.-patonai urodalmában akint in­tézkedtek, hogy a prot. cselédségre kirótt egyházi évi adót, mely ez idén 23 frt. 75 kr. és 12 mérő gabonából áll, a cselédség helyett sajátjukból kifizették, s ennek telje­sítését jövőre is megigérték. — Mult számunk „Documenta Lutherana" czímü külföldi tudósításunkban a németországi nunczius Sándor-nak (Alexander) van fordítva, holott Alean­de r-nek hívták.— Ez elnézésből eredt hibát kijavítani kérjük. NYOMATTA WIGAND F. K. POZSONYBAN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom