Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

1883-09-29 / 27. szám

Első évfolyam. 27-ik szám. Pozsony, 1883. évi szeptember 2g. EVANGELIKUS egyház ÉS iskola I l Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. /VLEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő : TRSZTYENSZKY FERE TsT G Z. Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdíj : külön 30 kr. Tartalom : A magyarhoni ág. hitv. evang. egyház közgyűléséhez intézendő „Emlékirat" a létesítendő „Luther-társaság érdekében." — A „Luthertársaság"-ra vonatkozó alapszabályjavaslat (főbb pontokban). — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. iii-SjT" Lapunk fél- s negyedéves előfizetői tisztelettel kéretnek : szíveskedjenek előfizetéseiket megújítani, esetleg legalább egy levelező - lapon értesíteni : kivánják-e, hogy lapunkat küldjük vagy sem? A magyarhoni ág. hitv. evang. egyház közgyűléséhez intézendő „Emlékirat" a létesítendő „Luther-társaság" érdekében. Főtisztelendő és Méltóságos Egyetemes Közgyűlés! Luther 400-os születés-évének alkalmából a Pozsonyban megjelenő „Evang. Egyház és Iskola" czímü lap egy korszerű eszmét pendített meg. Az eszme: egy létesítendő „Luther-társaság" eszméje. Ugyanazon egyházi lap rövid vonásokban rajzolva a létesítendő társaság czélját fölhívást intézett olvasóihoz, segítsék a nagy czélt megvalósítani, az eszmének testet kölcsönözni, hogy ekként életre híva az evang. egyház közérdekeinek emelésére közremunkálhasson. A dunántúli egyházkerület meleg pártolásra méltatta a kimondott igét : alakítsunk „Luther-társaságot!" De sőt többet tett, kimondotta, hogy a czélba vett mozgalomra szüksége van az egyetemes egyháznak és mint ilyent az egyházegyetem hathatós pártfogolásába ajánlani jónak látja. E czélból alakult külön értekezletben megbízta alúlirottakat, hogy a kerület közóhajának kifejezést adva „Emlékirat" alakjában terjeszszék az ügyet a legközelebbi egyetemes gyűlés elé! Főt. és Mélt. Egyetemes közgyűlés! Ha a maga kellő idején nem volt czélttévesztett eszme a „magyar tudós társaság" eszméje; ha kétségbevonhatlan szolgálatokat tett a szépirodalom müvelése és emelése körül a „Kisfaludy-társaság" megalakulása; ha szükségessége forgott fenn a „kir. magy. természettudományi és történelmi társulat" szervezésének; ha van létjoga egy erős és hatalmas egyház felekezeti korlátain belül a „Szent István"- és „Szent László"-társulatnak, és még többeknek : úgy akkor evang. egyházunk érdekeinek fejlesztése szempontjából a „Luther-társaság" alakulásának egyetemes elősegítése sem nem szükségtelen, sem nem korai ; de legkivált halasztást nem tűrő intézkedés. Mert miként áll egyházunk különösen a theologiai tudományok; miként a népnevelést elősegítő iskolai könyvek; miként a valláserkölcsös iratok dolgában? Fájdalom ! theologiai tudományosságunk a szomszéd Németország termékeiből táplálkozik. Nincs önálló theologiai irodalmunk. Nincsenek tudományos theologiai folyóirataink. Nem mintha e czélra kész erőink nem volnának, de nincs meg az a közönsége, mely pártfogolja, kutatásaiban anyagilag elősegítse. Innen van, hogy a legjobb tehetség is szárnyszegetten tétlenkedik, avagy legfölebb önmagának és a néma falaknak dolgozik. Hasonló eset forog fenn a népiskolai tankönyvek körül is. Nem készülnek, mert nincs vevő közönségük. A melyek pedig a könyvpiaczra kerülnek, jobbadára nem az egyház tején növekedett tudományos fők műhelyében készültenek. Valláserkölcsös olvasmányok, melyek az olvasni szerető nép kezébe valók, híjányoznak, és ezek helyét a ponyvairodalom rémes történetei, vérlázító gonoszságok véghezment bűnös tetteinek versbe szedett, avagy kötetlen alakú földolgozásai foglalják el. Hijányoznak azok, megvannak emezek, mert míg amazokra nem akad kiadó, addig az erkölcsrontó iratok ponyvára feszítve minden vásáros faluban meghordoztatnak. Jaj pedig annak a népnek, mely a ponyvairodalom ^termékeivel kénytelen megelégedni. Mert az ilyenek ném csak hogy izlésrontók, de egyszersmind lerombolói mind annak, a mi szent, a mi igaz, a mi szép, a mi tisztességes, s legkivált azt eredményezik, hogy olvasóikban elhal a vallásos hit, elhal az erkölcs iránti fogékony érzet, s vallásá lesz előttük, a vakhit tárgyának babonás imádása, erkölcscsé a legundokabb tett, mihelyt haszonnal jár. A „Luthertársaság" eszméje e bajokon kiván segíteni. Azért hogy aegise alatt új eget és új földet láthasson a protestáns evangeliomi egyházak józan népe, fölállításával késni nem szabad, egyházegyetemleg támogatni szent kötelesség.